Technika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A technika (görögül művészi, mesterség szerinti), többértelmű szó.

  • A legáltalánosabban a legmegfelelőbb és gazdaságos eszközök és anyagok racionális, tudatos felhasználása egy kitűzött cél érdekében.
  • Kissé szűkebb értelemben valamely művészi vagy ipari tevékenységre szükséges segédeszközök és eljárások összessége. A gyártási eljárásokat a műszaki életben technológiának is nevezik.
  • Összefoglaló néven gyakran a műszaki életet is technikának nevezik. (például "tudomány és technika").

Technika és fenntarthatóság[szerkesztés]

A környezetvédelem gondolkodói nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a technika megnöveli az emberi cselekvés hatékonyságát, hatótávolságát. Hans Jonas kimondja, hogy az új technikai megoldások új etikai szituációt teremtenek, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.[1]

Jacques Ellul 1977-ben megjelent tanulmányában úgy értékeli, hogy a technika az emberi környezet olyan meghatározó részévé lett, amelynek szocializáló hatására, az ember már nem "lát ki" a technikai környezetéből, hanem ezen keresztül szemléli a valóságot, így a technika, mint környezet kritikájára képtelenné válik. Ellul szerint a technika, mint környezet, az oktatást is markánsan megváltoztatja: "A humán tudományok visszaszorultak a természettudományos és a műszaki képzés javára, mivel az a környezet, amelybe a diák belecsöppen, nem humán, hanem technikai jellegű." "A technika nem csak korlátozó és leegyszerűsítő hatású, hanem oly módon "szabadít fel", hogy az ember egyre mélyebben a technikai rendszer részévé válik."[2]

Az orosz teológus Bergyajev a(z emberi hatóképesség határait kiterjesztő és ezáltal sok esetben komoly környezeti problémát okozó) technikához való viszonyunkat a Gondviseléshez való viszonyunkhoz hasonlítja „s olykor már úgy tűnik, hogy a gépek és a technika az ember hitének egyedüli, kizárólagos tárgyaivá lettek”[3]

Források[szerkesztés]

  1. HANS JONAS: Az emberi cselekvés megváltozott természete In: Lányi András (szerk.): Természet és Szabadság. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
  2. Jacques Ellul: Az ember a technika rendszerében In: A későújkor józansága II. 7-22. o.
  3. Nyikolaj A. Bergyajev: Az ember és a technika – organizmus és mechanizmus In: A későújkor józansága II. szerk.: Tillmann J.A. Budapest, Göncöl Kiadó 2004

Irodalom (német)[szerkesztés]

  • Nina Degele: Einführung in die Techniksoziologie, Fink/UTB, München 2002. ISBN 3825222888.
  • Karl-Friedrich Fischer (Hrsg.): Taschenbuch der Technischen Formeln. 3. Auflage. Fachbuchverlag Leipzig 2005, ISBN 3446219749.
  • Martin Heidegger: Die Frage nach der Technik (1953, Vortrag), in: ders.: Vorträge und Aufsätze, Klett-Cotta, Stuttgart 1954 (10. Auflage 2004). ISBN 3608910905.
  • Werner Rammert: Technik. Stichwort für eine Enzyklopädie. Technical University Technology Studies, TU Berlin, 1999, Institute for Social Sciences.
  • Schneider, Helmuth: Einführung in die antike Technikgeschichte. WBG, Darmstadt 1992. ISBN 3534083350.
  • Helmut Seiffert, Gerard Radnitzky (Hrsg.): Handlexikon zur Wissenschaftstheorie. dtv, Berlin 1992, ISBN 3423045868.