Nyírbátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Nyírbátor
Nyirbator kirche.JPG
Nyírbátor címere
Nyírbátor címere		 Nyírbátor zászlaja
Nyírbátor zászlaja
Becenév: a sárkányok városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Máté Antal (független)[1]
Irányítószám 4300
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 831 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség182,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírbátor (Magyarország)
Nyírbátor
Nyírbátor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 49″
Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírbátor
Nyírbátor
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírbátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.

Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járás központja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik.

Fekvése[szerkesztés]

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, 14 000 lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja. Mátészalka 20 km, Nagykálló 22 km, Kállósemjén 14 km, Nyírgyulaj 7,5 km, Máriapócs 11 km, Nyírmihálydi 19 km, Piricse 5 km, Nyírvasvári 3 km, Nyírcsászári 5 km, Nyírderzs 9,5 km távolságra található.

Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta,- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Nyírbátor, - légi fotó - Minorita templom és rendház
Légi felvételen a Református templom és a harangtorony
Nyírbátor, Báthori várkastély a levegőből

Ha az Alföld közepe felől a Nyírségbe érünk, láthatóan megváltozik körülöttünk a táj képe. A végeláthatatlan síkság helyébe lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat mindenütt akácsor szegélyezi.

Története[szerkesztés]

A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Gutkeled nemzetségbeliek ( Báthoriak elődei) már ekkor birtokolták. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A 15. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emeltette Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi.

A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.

A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett.

Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A vár története[szerkesztés]

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban már a középkorban volt a Báthori családnak udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek.

A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát és az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán [1] építész művezetésével 2006-ban került sor.

Az épület Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.[3]

Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2003. június 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] mert az előző polgármestert márciustól a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki,[12] és az összeférhetetlenség miatt lemondott posztjáról.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 33,8%, görögkatolikus 17,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,3% (21,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom és a harangtorony
Minorita templom és rendház légi fotón
  • Mai nyírbátori református templom (gótikus stílusú).
  • A Báthoriak 15. századi, 2006-ban felújított várkastélya.
  • A minorita templom 1480-ban épült, valószínűleg a kenyérmezei győztes csata zsákmányából építtette Báthori István erdélyi vajda, akit 1493-ban itt temettek el,[16] később a Báthori család több tagját is itt helyezték örök nyugalomra. A templomban található a világon egyedülálló "Krucsay-oltár", mely drámai módon mutatja be Jézus Krisztus szenvedéstörténetét.
  • Báthori István Múzeum, az 1735-1758 között épült minorita rendházban
  • A harangtorony, Magyarországon az egyik legrégebbi.
  • Várostörténeti sétány, amely a Báthori István Múzeumot, a minorita templomot, a református templomot és a Báthori Várkastélyt köti össze. A sétány szoborcsoportjain keresztül a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.
  • Sárkány Wellness és Gyógyfürdő

Híres emberek[szerkesztés]

Fesztiválok[szerkesztés]

  • „Szárnyas Sárkány Hete” Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál
  • Nyírbátori Zenei Napok[17]
  • Rock-, Blues és Gasztro Fesztivál[18]

Képek a városról[szerkesztés]

  • Nyirbator-belfry.jpg
  • Nyírbátor-hungary-minorite church2.JPG
  • Nyírbátor-hungary-minorite churchcourt.JPG
  • Báthory várkastély, Nyírbátor.jpg
  • Nyírbátor-hungary-minorite reformed church inside.JPG

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 172. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  4. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ a b Nyírbátor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. június 15. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. ↑ Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  12. ↑ Veres János a PM új politikai államtitkára. Index.hu, 2003. február 27. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Nyírbátor Helységnévtár
  16. ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 173. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  17. ↑ http://www.nyirbatorizeneinapok.com[halott link]
  18. ↑ http://www.kulturaliskozpont.com

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Nyírbátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Megyei jogú városHU county Szabolcs-Szatmar-Bereg.svgHUN Szabolcs-Szatmár-Bereg megye COA.svg
Városok
Községek
A Nyírbátori járás települései
Coa Hungary Town Nyírbátor.svg
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye várai
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírbátor&oldid=23767096”