Nyírbátor
![]() |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Nyírbátor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyírbátori | ||
Jogállás |
város járásszékhely | ||
Polgármester | Máté Antal | ||
Irányítószám | 4300 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 831 fő (2018. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 182,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 66,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 49″ | |||
Nyírbátor weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat. |
Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járás központja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, 14 000 lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja. Mátészalka 20 km, Nagykálló 22 km, Kállósemjén 14 km, Nyírgyulaj 7,5 km, Máriapócs 11 km, Nyírmihálydi 19 km, Piricse 5 km, Nyírvasvári 3 km, Nyírcsászári 5 km, Nyírderzs 9,5 km távolságra található.
Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta,- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Ha az Alföld közepe felől a Nyírségbe érünk, láthatóan megváltozik körülöttünk a táj képe. A végeláthatatlan síkság helyébe lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat mindenütt akácsor szegélyezi.
Története[szerkesztés]
A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Gutkeled nemzetségbeliek ( Báthoriak elődei) már ekkor birtokolták. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A 15. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emeltette Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi.
A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.
A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett.
Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.
A vár története[szerkesztés]
A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban már a középkorban volt a Báthori családnak udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek.
A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.
János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát és az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán [1] építész művezetésével 2006-ban került sor.
Az épület Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.[2]
Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mai nyírbátori református templom (gótikus stílusú).
- A Báthoriak 15. századi, 2006-ban felújított várkastélya.
- A minorita templom 1480-ban épült, valószínűleg a kenyérmezei győztes csata zsákmányából építtette Báthori István erdélyi vajda, akit 1493-ban itt temettek el,[4] később a Báthori család több tagját is itt helyezték örök nyugalomra. A templomban található a világon egyedülálló "Krucsay-oltár", mely drámai módon mutatja be Jézus Krisztus szenvedéstörténetét.
- Báthori István Múzeum, az 1735-1758 között épült minorita rendházban
- A harangtorony, Magyarországon az egyik legrégebbi.
- Várostörténeti sétány, amely a Báthori István Múzeumot, a minorita templomot, a református templomot és a Báthori Várkastélyt köti össze. A sétány szoborcsoportjain keresztül a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.
- Sárkány Wellness és Gyógyfürdő
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1560. augusztus 7-én ecsedi Báthori Erzsébet grófnő
- Itt született Dr. Mandel Pál ( 1840. január 6. – 1908. február 7.) ügyész és országgyűlési képviselő, nyírbátori földbirtokos.
- Itt született Thanhoffer Lajos (1843. november 23. – 1909. március 22.) orvos, anatómus, hisztológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Itt született Kun András (1911. november 8.) "Kun páter", kiugrott minorita szerzetes, nyilas pártszolgálatos, tömeggyilkos
- Itt született Kovács István (1921. szeptember 21. – 1990. november 29.) jogtudós, alkotmányjogász, az állam- és jogtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Itt született Heinzelmann Emma (1930. március 14.) Munkácsy Mihály-díjas grafikus, illusztrátor
- Itt született Péva Ibolya (1941. március 25.) színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
- Itt született Molnár Lajos (1946. október 13. – 2015. március 23.) orvos, fül-orr-gégész, politikus, egykori egészségügyi miniszter
- Itt született Zsigó Jenő (1952. augusztus 25.) a Magyarországi Roma Parlament alapítója, szociológus, népművelő.
- Itt született Veres János (1957. február 5.) magyar agrármérnök-szakközgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, egykori pénzügyminiszter
- Itt született Békés Csaba 1957. február 3-án történész, egyetemi tanár
- Itt született Gajdics Ottó (1963. október 8.) magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető
- Itt született Bartha Antal (1967. december 14-én) bábművész, színész
- Itt született Béres Zoltán (Nyírbátor, 1968. január 11. –) olimpiai bronzérmes magyar ökölvívó.
- Itt született Szabó Győző 1970. július 7-én színművész, reklámgrafikus
- Itt született Egri László (1988. május 11.-) költő, tanár, történész
Fesztiválok[szerkesztés]
- „Szárnyas Sárkány Hete” Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál
- Nyírbátori Zenei Napok[5]
- Rock-, Blues és Gasztro Fesztivál[6]
Képek a városról[szerkesztés]
Testvérvárosai[szerkesztés]
Szilágysomlyó, Románia
Nagykároly, Románia
Nagyszőlős, Ukrajna
Rawa Mazowiecka, Lengyelország
Hrodna, Fehéroroszország
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 172. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 173. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
- ↑ http://www.nyirbatorizeneinapok.com[halott link]
- ↑ http://www.kulturaliskozpont.com
További információk[szerkesztés]
- Nyírbátor Önkormányzatának honlapja
- A Nyírbátori Kulturális Központ honlapja. www.kulturaliskozpont.com
- Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma, Nyírbátor
- Nyírbátor hírei
- Nyírbátor az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Nyírbátor
- Nyírbátor a szallas.eu-n
- Légifotók Nyírbátorról
- Nyírbátor.lap.hu - linkgyűjtemény
- Műemlékek.info :: Nyírbátor¨
- Hit és Egészség project
|