Nyírparasznya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyírparasznya
Nyírparasznya görögkatolikus temploma
Nyírparasznya görögkatolikus temploma
Nyírparasznya címere
Nyírparasznya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás község
Polgármester Szabó János (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4822
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 986 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírparasznya (Magyarország)
Nyírparasznya
Nyírparasznya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 22° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 22° 15′ 49″
Nyírparasznya (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírparasznya
Nyírparasznya
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírparasznya témájú médiaállományokat.

Nyírparasznya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyírparasznya az ÉK-i Nyírségben, Nyíregyházától 53 km, Mátészalkától 11 km, Vajától 10 km, Nagydobostól 5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Nyírparasznya első írásos említése 1336-ból való Paraznya néven. Ekkor tűnik fel a Káta nemzetség-beli Csaholyiak kezén. A Csaholyiaknak a központi birtoktesttől távol eső falva volt.

Parasznyát 1387-ben Csaholyi Sebestyén fiai átengedték unokatestvérüknek, Klárának, Czudar Kis Péter országbíró özvegyének.

1403-ban Czudar Péter özvegye a Zsigmond király ellen fellázadt bárók oldalára állt.

1406-ban a király elkoboztatta birtokait, és Felcsebi Orosz Mihály fiainak adományozta, a leleszi konvent iktatta be őket a birtok tulajdonába.

Hosszú pereskedés után 1429-ben azonban a birtokok ismét a Csaholyiak tulajdonába kerültek.

Parasznya a 17. században, egészen 1696-ig a szatmári várhoz tartozott.

A 18. századtól a 19. század közepéig a gróf Teleki, Csáki, Pogány, Sulyok, Bay, Jármy, Irinyi és más családok birtokolták.

1885-ben Bogcha Ábrahám tulajdona, majd lánya, Erzsébet révén Várkony Ignácé, akinek itt várszerű kastélya volt. (Borovszky S.) A kastélyt 1703-ban építették, 1914-ben a Lubyaké lett, és 1924-ben rombolták le.

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a település lakosságának közel 90%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Itt született[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 18. század végén épült.
  • Tájháza 2002-ben nyílt meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Szirmay A.: Szatm. vm. 1809.
  • Maksai F.: A középk. Szatm. m. Bp. 1940.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]