Szamosszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szamosszeg
Szamosszeg címere
Szamosszeg címere
Szamosszeg zászlaja
Szamosszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás község
Polgármester Gergely Lajos (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4824
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség1946 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség54,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szamosszeg (Magyarország)
Szamosszeg
Szamosszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 22° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 22° 22′ 00″
Szamosszeg (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szamosszeg
Szamosszeg
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Szamosszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosszeg témájú médiaállományokat.

Szamosszeg község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Szatmári-síkság keleti csücskében, a Szamos és a Kraszna között fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 72 kilométer távolságra.

A szomszédos települések: észak felől Olcsvaapáti, kelet felől Panyola, délkelet felől Szamoskér, dél felől Tunyogmatolcs és Mátészalka, délnyugat felől Ópályi, nyugat felől Nagydobos, északnyugat felől pedig Olcsva.

Lakónépessége 2040 fő, belterülete 231. külterülete pedig 3 299 hektár.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nagydobos vagy Panyola irányából a 4118-as, Tunyogmatolcs-Szamoskér felől pedig a 4120-as úton.

Az ország távolabbi részei felől a 41-es főútról Vásárosnaménynál leágazó 4117-es úton közelíthető meg, nagydobosi letéréssel.

A településen vasútállomás nincs, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Mátészalka–Záhony-vasútvonal Nagydobos vasútállomása kínálja, néhány kilométerre nyugatra.

Közigazgatás-története[szerkesztés]

Az eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozó települést 1411-ben királyi engedéllyel Szabolcs vármegyéhez csatolták birtokrészeivel együtt.[3] Mint szabolcsi exclavét, az 1827. évi XXXIV. tc.-kel ismét átkebelezik Szatmár vármegyéhez.

Története[szerkesztés]

Szamosszeg nevét a folyószabályozás előtti Szamos egyik hatalmas kanyarulatáról, szegéről kapta Szamos előtagja a település folyó melletti fekvésére utal.

Nevének első említése 1290-ből ismert (Zomuszigh-alakban IV. László okleveléből, melyben vámszedőit szólítja fel, hogy a Szamoson egészen Szamosszegig a Balogsemjén nemzetségbeli Mihálytól és fiaitól ne szedjenek vámot hajóik után.

Szamosszeg az egészen eddig kiterjedő Ecsedi-láp északi csücskében állt. A falu Szamos folyón lévő átkelőhely(vámhelye) a középkori hadi- és kereskedelmi nagy utat kötötte össze a folyó bal partjával, mely út főbb állomásai voltak a közeli Gyarmat és Szatmár).

Szamosszeg 1312-ben a Borsa nemzetségbeli Kopasz nádor birtoka volt, neje után.

A falut a király 1350 után eladományozta, birtokosai a Cudarok lettek, majd rövidebb ideig a Rozgonyiak, Várdaiak. Ekkortájt tűnnek fel a Perényiek is. Ők 1945-ig birtokoltak a községben. Szamosszegnek talán fontos révátkelőhely volta teremtette meg egy időben a városias jellegű fejlődést. Ez idő tájt lakóit civisnek, polgárnak nevezik, és az ítélkezés joga a magánföldbirtoklások idején is a bíráké, esküdteké és hospeseké.

A 18. századtól a Perényiek mellett a 19. század közepéig főleg a gr. Károlyi, hg. Eszterházy, Lónyay család-ok, majd a múlt század elején a Perényi, Károlyi és Mandel családoknak vannak itt nagyobb birtokai.

Határában több középkori elpusztult falu nyoma lelhető fel, mint például BACHNA, ez a település 1322-ben tűnik fel (p. Bachna alakban) a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul fia Mihály fia István falujaként, melyet a közelben lévő hermánszegi és jánki népek pusztítottak el. Bachna neve a feltevések szerint a szláv bástya (torony) szóból származhat, s névadója talán a IV. László engedélyével a Balogsemjén nemzetségbeli Ubul fia Mihály építtette vár lehetett.

A község története során sokat szenvedett a Szamos árvizei miatt, utolsó emlékezetes dátum 1970. május 14-15, amikor a település egy részét újból elöntötte.

A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. Az 1920-as évek elejétől körjegyzőség, hozzátartozott Szamoskér. 1971-től önálló községi tanács, majd 1973-tól közös községi tanács székhelye, Szamoskér társközséggel. Jelenleg körjegyzőségi székhely Szamoskér község tartozik hozzá.

A település a domborzati viszonyokhoz igazodó szabálytalan alaprajzú többutcás község. Az utcák csatlakozásánál tölcsérszerű bővültek alakultak ki, s ezekre néznek a szélesebben terpeszkedő korábban rangos porták. A magasabb területeket kirajzoló az azt követő utcás szerkezet település az elmúlt évtizedekben a korábbi utcák folytatásában fejlődött tovább. Itt is és az archaikusabb településrészben is az utcák előkertkes beépítésűek. A településre kizárólag a szalagtelkes forma a jellemző. Gyakorlatilag minden udvar soros beépítésű, s valamennyin a tagolt épületrendezés figyelhető meg.

A község lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat 1960-ban még 3000 fő feletti népességet számlált, ez napjainkra 2200 fő alá csökkent. Az árvíz hatására kialakult tömeges elvándorlás napjainkra sem fordult át, hiszen az elköltözők száma meghaladja a betelepülőkét, s ezt a folyamatot erősíti a természetes fogyás. Sok az időskorú, arányuk az összlakosságon belül eléri a 30%-ot.

A község infrastrukturális ellátottsága a megyei összehasonlításban megfelelő. 1991-1994 között valósult meg a vezetékes gázellátás, a telefonhálózat kiépítése. A 737 lakás 90%-a kap vezetékes ivóvizet, 75%-uk vezetékes gázzal füthető. 2001-ben átadásra került a teljes belterületi szennyvizelvezető hálózat, valamint korszerű szennyviztisztitó telep.

Mai lakóinak nagy része mezőgazdaságból él.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Molnár András (független)[4]
  • 1994–1998: Molnár András (független)[5]
  • 1998–2002: Molnár András (független)[6]
  • 2002–2006: Oláh János (független)[7]
  • 2006–2010: Oláh János Miklós (független)[8]
  • 2010–2012: Oláh János Miklós (független)[9]
  • 2012–2014: Gergely Lajos (Fidesz)[10][11]
  • 2014–2019: Gergely Lajos (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Gergely Lajos (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2012. november 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,7%, református 74,9%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 2,7% (11,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Műemlék jellegű református templomát 1843 és 1863 között építették az elpusztult előző helyett.
  • Copf stílusban készült szószékét valószínűleg az elpusztult templomukból hozták át.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek:

  • Kovács Sándor (1860 Szamosszeg) hírlapíró is itt született.
  • Szabó Béla levéltáros (Szamosszeg, 1905. szeptember 30. – Zalaegerszeg, 1984. december 27.)
  • Bodó Sándor (1920–2013) festőművész
  • Ozsváth Sándor művelődéstörténész, tanár, újságíró (Szamosszeg, 1950. január 29.)

Itt élt:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Maksai Ferenc: A középkori Szatmár m.,1940
  4. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. a b A 2012. november 18-i időközi választások eredményadatai (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2012. november 18. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg (a polgármester-választás adatainak webhelyén is az egyéni listás választásnak a maga helyén már helyesen rögzített, szkennelt jegyzőkönyve olvasható).
  12. Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  13. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsorai (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
  15. Szamosszeg Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]