Újfehértó
Újfehértó | |||
![]() | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: Fehértó Mottó: A fürtös város | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyíregyházi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | dr. Szűcs Andrea | ||
Irányítószám | 4244 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 736 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 89,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 140,88 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Nyírség[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″ | |||
Újfehértó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat. |
Újfehértó egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő város a Nyíregyházi járásban. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.
Fekvése[szerkesztés]
Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a 4-es főúton, illetve az M3-as autópályán; vonattal a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon, Újfehértó vasútállomásnál.
A terület uralkodó talajtípusai[szerkesztés]
- Folyóvízi üledék
- Futóhomok
- Löszös homok
- Szikes löszös homok
Éghajlata[szerkesztés]
Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.
Története[szerkesztés]
A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.
A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Nagy Sándor (nem ismert)[4]
- 1994–1998: Nagy Sándor (MSZP)[5]
- 1998–2002: Nagy Sándor (független)[6]
- 2002–2006: Nagy Sándor (független)[7]
- 2006–2010: Tóth András (Fidesz)[8]
- 2010–2014: Nagy Sándor (független)[9]
- 2014–2019: Nagy Sándor (független)[10]
- 2019-től: Dr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 1998-ban két azonos nevű jelölt is elindult a polgármesteri tisztségért, egyikük Nagy Sándor, másikuk – aki végül is elnyerte a posztot – A Nagy Sándor névvel szerepelt a választási dokumentumokban.[6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[11] de kisebb roma közösség is él itt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,4%, református 22,7%, görögkatolikus 27,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,9% (21,6% nem válaszolt).[12]
Címere[szerkesztés]
A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdú vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdú családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy a település 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya pedig a hajdúk jellegzetes fegyvere volt.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Románia Árpástó
Oroszország Kurszk
Csehország Nymburk
Olaszország Doberdo del Lago
Lengyelország Harta
Szlovákia Ipolyság
Lengyelország Zarów
Románia Kiskereki
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
- Városi Múzeum
- A református templom az 1754-es években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görögkatolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.
A közelmúlt jelentős fejlesztései[szerkesztés]
- Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
- Autóbuszváróhelyek építése.
- Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
- "THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
- Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.
- Újfehértó-Bököny Víziközmű fejlesztés
- Időskorúak gondozóházának felújítása és bővítése
- 4912-es számú út felújítása
Híres emberek[szerkesztés]
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Nyúzó Mihály 1666-ban: kuruc ezredes
- Szoboszlai Pap István 1786-ban: református püspök, az 1825-27-es országgyűlés küldötte
- Kubinyi Lajos 1821-ben: író és lapszerkesztő
- Margitay Dezső 1840-ben: Szabolcs vármegye táblabírája, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor barátja
- Lengyel Miklós 1878. május 28. (†Budapest, 1952. július 22.): irodalomtörténész, író, Benedek Elek rokona
- Zajti Ferenc 1886. március 5. († Budapest, 1961. június 29.) író, festőművész
- Péter Gábor 1906-ban: hírhedt kommunista politikus
- Nyíri Tibor 1906. december 16. - magyar író, színpadi szerző (†Budapest, 1977. december 30.)
- Teitelbaum Mózes 1914. november 1. (mh. New York, 2006. április 24.) – világhírű haszid rabbi, Talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a Szatmár haszid mozgalom vezetője (szatmári rebbe), szigeti rebbe, a híres Teitelbaum rabbidinasztia leszármazottja
- Toma András 1925. december 5. – az utolsó szovjet hadifogoly (†Nyíregyháza, 2004. március 30.)
- Mohai Gábor 1947. október 26. – műsorvezető, előadóművész, újságíró, tanár
- Kiss T. István 1956. augusztus 20. – magyar színész
- Nagy István 1967. október 6. – agrárminiszter, országgyűlési képviselő
- Marozsán János 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó
- Marozsán Erika 1972. augusztus 3. - magyar színésznő
Itt hunytak el kitelepítettként[szerkesztés]
- Id. Boér Elek jogtudós (1952. január 18.)
- Ifj. Boér Elek jogtudós (öngyilkossága 1954. június 28-án)
Képgaléria[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- hivatalos oldal
- Újfehértó az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Újfehértó
- Légifotók Újfehértóról
- Újfehértó - Testvérvárosok, nevezetességek
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ a b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Újfehértó Helységnévtár
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Kálmánháza | Nyíregyháza-dél | Nagykálló-délnyugat |
Hajdúdorog | Geszteréd | |
Hajdúböszörmény | Téglás | Bököny |
|