Újfehértó

	Újfehértó
	Városháza
	; Újfehértó címere
	; Újfehértó címere
	Mottó: A fürtös város
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Sándor
Jegyző	dr. Szűcs Andrea
Irányítószám	4244
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	12 736 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	89,49 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	140,88 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Nyírség
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Újfehértó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″
	Újfehértó Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Újfehértó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Fehértó.

Újfehértó egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő város a Nyíregyházi járásban. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.

A város címere

Városközpont

Városközpont háttérben a Múzeummal.

A városháza épülete

Újfehértó

Városi uszoda

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 4-es főúton; vonattal a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon, Újfehértó vasútállomásnál.

A terület uralkodó talajtípusai[szerkesztés]

Folyóvízi üledék
Futóhomok
Löszös homok
Szikes löszös homok

Éghajlata[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Története[szerkesztés]

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,^[4] de kisebb roma közösség is él itt.

Címere[szerkesztés]

A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdú vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdú családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy az 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya a hajdúk jellegzetes fegyvere volt.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
Városi Múzeum
A református templom az 1754-es években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görögkatolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A közelmúlt jelentős fejlesztései[szerkesztés]

Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
Autóbuszváróhelyek építése.
Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
"THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.
Újfehértó-Bököny Víziközmű fejlesztés
Időskorúak gondozóházának felújítása és bővítése
4912-es számú út felújítása

Itt született híres emberek[szerkesztés]

Nyúzó Mihály 1666-ban: kuruc ezredes
Szoboszlai Pap István 1786-ban: református püspök, az 1825-27-es országgyűlés küldötte.
Kubinyi Lajos 1821-ben: író és lapszerkesztő.
Margitay Dezső 1840-ben: Szabolcs vármegye táblabírája, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor barátja.
Lengyel Miklós (Újfehértó, 1878. május 28. – Budapest, 1952. július 22.): irodalomtörténész, író, Benedek Elek rokona.
Zajti Ferenc (Újfehértó, 1886. március 5. – Budapest, 1961. június 29.) író, festőművész
Péter Gábor 1906-ban: hírhedt kommunista politikus.
Nyíri Tibor 1906. december 16. - magyar író, színpadi szerző (Budapesten, 1977. december 30-án hunyt el)
Teitelbaum Mózes (Újfehértó, 1914. november 1. - Manhattan, New York, USA, 2006. április 24.) - világhírű haszid rabbi, talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a Szatmár haszid mozgalomnak a vezetője (szatmári rebbe), szigeti rebbe, a híres Teitelbaum rabbidinasztia leszármazottja.
Toma András 1925. december 5. – magyar katona, volt hadifogoly.
Marozsán János 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó
Marozsán Erika 1972. augusztus 3. - magyar színésznő