Újfehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Fehértó.
Újfehértó
Városháza
Városháza
Újfehértó címere
Újfehértó címere		 Újfehértó zászlaja
Újfehértó zászlaja
Becenév: Fehértó
Mottó: A fürtös város
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállás város
Polgármester Dr. Hosszú József (Független)[1]
Jegyző dr. Szűcs Andrea
Irányítószám 4244
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség12 218 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület140,88 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájNyírség[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újfehértó (Magyarország)
Újfehértó
Újfehértó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″
Újfehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Újfehértó
Újfehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Újfehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újfehértó város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. Jelenleg az ötödik legnépesebb város a vármegyében Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda és Tiszavasvári után.

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése[szerkesztés]

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, illetve az M3-as autópálya, ezeknek köszönhetően az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető. A főút áthalad a lakott területeinek egy részén – bár a központját ma már kelet felől elkerüli –, tehát a környező nagyobb városokkal az köti össze. A sztráda ezzel szemben a távolsági megközelítés terén fontos: közigazgatási területét ténylegesen nem érinti, de a legközelebbi csomópontja a határszélétől alig 4 kilométerre (központjától 9 kilométerre) északra található.

A környező kisebb települések közül Hajdúdoroggal a 3504-es, Hajdúböszörménnyel a 3509-es, Nagykállóval a 4912-es, Nyíregyháza Butyka nevű különálló városrészével a 4925-ös út, Érpatakkal pedig a 49 121-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Újfehértó vasútállomás a belterület keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a Nagykállóra vezető 4912-es út vasúti keresztezése mellett, attól délre.

A terület uralkodó talajtípusai[szerkesztés]

  • Folyóvízi üledék
  • Futóhomok
  • Löszös homok
  • Szikes löszös homok

Éghajlata[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Története[szerkesztés]

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Sándor (nem ismert)[4]
  • 1994–1998: Nagy Sándor (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Nagy Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Nagy Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth András (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Nagy Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Dr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1998-ban két azonos nevű jelölt is elindult a polgármesteri tisztségért, egyikük Nagy Sándor, másikuk – aki végül is elnyerte a posztot – A Nagy Sándor névvel szerepelt a választási dokumentumokban.[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
12 979
12 846
12 736
12 162
12 181
12 218
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[11] de kisebb roma közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,4%, református 22,7%, görögkatolikus 27,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,9% (21,6% nem válaszolt).[12]

Címere[szerkesztés]

A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdú vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdú családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy a település 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya pedig a hajdúk jellegzetes fegyvere volt.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
  • Városi Múzeum
  • A református templom az 1754-es években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görögkatolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A közelmúlt jelentős fejlesztései[szerkesztés]

  • Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
  • Autóbuszváróhelyek építése.
  • Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
  • "THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
  • Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.
  • Újfehértó-Bököny Víziközmű fejlesztés
  • Időskorúak gondozóházának felújítása és bővítése
  • 4912-es számú út felújítása

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Itt hunytak el kitelepítettként[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • A város címere

    A város címere

  • Városközpont

    Városközpont

  • Városközpont háttérben a Múzeummal

    Városközpont háttérben a Múzeummal

  • A városháza épülete

    A városháza épülete

  • Városi uszoda

    Városi uszoda

  • Újfehértó látképe madártávlatból

    Újfehértó látképe madártávlatból

  • Városháza – légi fotó

    Városháza – légi fotó

  • Iskola a levegőből

    Iskola a levegőből

  • A városi uszoda légi felvételen

    A városi uszoda légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  6. ↑ a b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Újfehértó Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kálmánháza Nyíregyháza-dél Nagykálló-délnyugat
Hajdúdorog

Észak
Nyugat  Újfehértó-CENTRUM  Kelet
Dél

Geszteréd
Hajdúböszörmény Téglás Bököny
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újfehértó&oldid=26208953”