Újfehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újfehértó
Városháza
Városháza
Újfehértó címere
Újfehértó címere
Mottó: A fürtös város
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyíregyházi
Jogállás város
Polgármester Nagy Sándor[1]
Jegyző dr. Szűcs Andrea
Irányítószám 4244
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 12 736 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 89,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 140,88 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Nyírség[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újfehértó (Magyarország)
Újfehértó
Újfehértó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″
Újfehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Újfehértó
Újfehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Újfehértó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat.

Újfehértó egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő város a Nyíregyházi járásban. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.

A város címere egy üvegmozaik alkotáson
A város címere
Városközpont
Városközpont háttérben a Múzeummal.
A városháza épülete
Újfehértó
Újfehértó
Városi uszoda

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 4-es főúton; vonattal a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

A terület uralkodó talajtípusai[szerkesztés]

  • Folyóvízi üledék
  • Futóhomok
  • Löszös homok
  • Szikes löszös homok

Éghajlata[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Története[szerkesztés]

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[4] de kisebb roma közösség is él itt.

Címere[szerkesztés]

A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdú vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdú családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy az 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya a hajdúk jellegzetes fegyvere volt.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
  • Városi Múzeum
  • A református templom az 1754-es években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görög katolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A közelmúlt jelentős fejlesztései[szerkesztés]

  • Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
  • Autóbuszváróhelyek építése.
  • Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
  • "THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
  • Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.
  • Újfehértó-Bököny Víziközmű fejlesztés
  • Időskorúak gondozóházának felújítása és bővítése
  • 4912-es számú út felújítása

Itt született híres emberek[szerkesztés]

Itt hunytak el kitelepítettként[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Kálmánháza Nyíregyháza-dél Nagykálló-délnyugat Héraldique meuble compas.svg
Hajdúdorog

Észak
Nyugat  Újfehértó-CENTRUM  Kelet
Dél

Geszteréd
Hajdúböszörmény Téglás Bököny