Újfehértó

	Újfehértó
	Városháza
; Újfehértó címere	; Újfehértó zászlaja
	Becenév: Fehértó; Mottó: A fürtös város
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)
Jegyző	dr. Szűcs Andrea
Irányítószám	4244
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	12 736 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	89,49 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	140,88 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Nyírség
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Újfehértó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″
	Újfehértó Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Újfehértó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Fehértó.

Újfehértó város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban. Jelenleg az ötödik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda és Tiszavasvári után.

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése[szerkesztés]

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, illetve az M3-as autópálya, ezeknek köszönhetően az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető. A főút áthalad a lakott területeinek egy részén – bár a központját ma már kelet felől elkerüli –, tehát a környező nagyobb városokkal az köti össze. A sztráda ezzel szemben a távolsági megközelítés terén fontos: közigazgatási területét ténylegesen nem érinti, de a legközelebbi csomópontja a határszélétől alig 4 kilométerre (központjától 9 kilométerre) északra található.

A környező kisebb települések közül Hajdúdoroggal a 3504-es, Hajdúböszörménnyel a 3509-es, Nagykállóval a 4912-es, Nyíregyháza Butyka nevű különálló városrészével a 4925-ös út, Érpatakkal pedig a 49 121-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Újfehértó vasútállomás a belterület keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a Nagykállóra vezető 4912-es út vasúti keresztezése mellett, attól délre.

A terület uralkodó talajtípusai[szerkesztés]

Folyóvízi üledék
Futóhomok
Löszös homok
Szikes löszös homok

Éghajlata[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Története[szerkesztés]

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Nagy Sándor (nem ismert)^[4]
1994–1998: Nagy Sándor (MSZP)^[5]
1998–2002: Nagy Sándor (független)^[6]
2002–2006: Nagy Sándor (független)^[7]
2006–2010: Tóth András (Fidesz)^[8]
2010–2014: Nagy Sándor (független)^[9]
2014–2019: Nagy Sándor (független)^[10]
2019-től: Dr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 1998-ban két azonos nevű jelölt is elindult a polgármesteri tisztségért, egyikük Nagy Sándor, másikuk – aki végül is elnyerte a posztot – A Nagy Sándor névvel szerepelt a választási dokumentumokban.^[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,^[11] de kisebb roma közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,4%, református 22,7%, görögkatolikus 27,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,9% (21,6% nem válaszolt).^[12]

Címere[szerkesztés]

A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdú vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdú családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy a település 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya pedig a hajdúk jellegzetes fegyvere volt.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
Városi Múzeum
A református templom az 1754-es években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görögkatolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A közelmúlt jelentős fejlesztései[szerkesztés]

Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
Autóbuszváróhelyek építése.
Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
"THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.
Újfehértó-Bököny Víziközmű fejlesztés
Időskorúak gondozóházának felújítása és bővítése
4912-es számú út felújítása

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Nyúzó Mihály 1666-ban: kuruc ezredes
Szoboszlai Pap István 1786-ban: református püspök, az 1825-27-es országgyűlés küldötte
Kubinyi Lajos 1821-ben: író és lapszerkesztő
Margitay Dezső 1840-ben: Szabolcs vármegye táblabírája, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor barátja
Lengyel Miklós 1878. május 28. (†Budapest, 1952. július 22.): irodalomtörténész, író, Benedek Elek rokona
Zajti Ferenc 1886. március 5. († Budapest, 1961. június 29.) író, festőművész
Péter Gábor 1906-ban: hírhedt kommunista politikus
Nyíri Tibor 1906. december 16. - magyar író, színpadi szerző (†Budapest, 1977. december 30.)
Teitelbaum Mózes 1914. november 1. (mh. New York, 2006. április 24.) – világhírű haszid rabbi, Talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a Szatmár haszid mozgalom vezetője (szatmári rebbe), szigeti rebbe, a híres Teitelbaum rabbidinasztia leszármazottja
Toma András 1925. december 5. – az utolsó szovjet hadifogoly (†Nyíregyháza, 2004. március 30.)
Mohai Gábor 1947. október 26. – műsorvezető, előadóművész, újságíró, tanár
Kiss T. István 1956. augusztus 20. – magyar színész
Nagy István 1967. október 6. – agrárminiszter, országgyűlési képviselő
Marozsán János 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó
Marozsán Erika 1972. augusztus 3. - magyar színésznő

Itt hunytak el kitelepítettként[szerkesztés]

Id. Boér Elek jogtudós (1952. január 18.)
Ifj. Boér Elek jogtudós (öngyilkossága 1954. június 28-án)

Képgaléria[szerkesztés]

A város címere
Városközpont
Városközpont háttérben a Múzeummal
A városháza épülete
Városi uszoda
Újfehértó látképe madártávlatból
Városháza – légi fotó
Iskola a levegőből
A városi uszoda légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ ^a ^b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
↑ ^a ^b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Újfehértó Helységnévtár