Beszterec
| Beszterec | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kemecsei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Poór József[1] | ||
| Irányítószám | 4488 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1043 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 89,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Beszterec
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 16″ | |||
Beszterec
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| Beszterec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterec témájú médiaállományokat.
|
|||
Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, a Nyírségben, Dombrádtól 10 km-re délnyugatra fekvő település. Tiszatelek 5 km, Vasmegyer 5 km, Kék 5 km, Kemecse 10 km, Nyírbogdány 11 km távolságra található.
Története[szerkesztés]
Beszterec és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt támasztja alá a határában található földvár is. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának tárgya.
A település nevét már 1332-ben említi a pápai tizedlajstrom is, Beztherch néven.
1410-ben már ismert volt birtokosának neve is: ekkor a Parlaghy család tagjainak birtoka volt.
1445-ben a Rosályi Kún család és a Kusalyi Jakcs család birtokaként van feltüntetve.
1463-ban a petri Ders család volt a település földesura.
A 19. század első felében több család: a Kriston, Major, Répássy, Mikecz, Tahy, és Madách családok voltak birtokosai.
1850-ben a Felsőméray-Ostorharics Horváth László (1822-1872) birtoka a Beszterec-Vártanya néven ismert terület és körülötte több mint 500 hold termőföld. A család II. Rudolf királytól kapta nemességét, ami az 1838. évi 797. közgyűlési szám alatt lett megerősítve. Kassán 1906. június 2-án 7560/1906. szám alatt újabb hatósági bizonyítvány került kiállításra Dr. med. Horváth József részére (1901. évben nyert mandátumot mint felsőházi képviselő). Vasmegyeri-Megyery Celesztával 1891-ben kötött házasságot Nyíregyházán. Leszármazottaik 1947-ig birtokolták a területet, amelyet kényszerből hagytak el. Horváth László sírkövét (rajta ekevasak nyoma) a helyi önkormányzat ismét felállíttatta a földvárban kegyeletből, de a temetőt, a monostort és az épületeket barbárul elpusztították 1955-ben.
A településen előforduló jelentősebb hely- és dűlőneveket is feljegyezték a XX. század elején: Nagyrév, Gyakor, Nyárádszeg, Hídszeg, Kerekedvize, Ferhídja, Tahiláp, Bajcs, Törésláp, Vársziget, Kapony, Orozd, Királytó, Katonató, Solymostó, Kabalás helynevek voltak itt ismertek.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus templom - A XVI. század közepén épült.
- Beszterec-Vársziget - 11–13. századi földvár maradványai
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Beszterec települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
