Beszterec

	Beszterec
	; Beszterec címere
	; Beszterec címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kemecsei
Jogállás	község
Polgármester	Poór József
Irányítószám	4488
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	1043 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	89,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Beszterec Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 16″
	Beszterec Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Beszterec weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterec témájú médiaállományokat.

Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[edit]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, a Nyírségben, Dombrádtól 10 km-re délnyugatra fekvő település. Tiszatelek 5 km, Vasmegyer 5 km, Kék 5 km, Kemecse 10 km, Nyírbogdány 11 km távolságra található.

Története[edit]

Régi besztereci ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban. A lápi állattartásra berendezkedett gazdaság tipikus épülete

Beszterec és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt támasztja alá a határában található földvár is. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának tárgya.

A település nevét már 1332-ben említi a pápai tizedlajstrom is, Beztherch néven.

1410-ben már ismert volt birtokosának neve is: ekkor a Parlaghy család tagjainak birtoka volt.

1445-ben a Rosályi Kún család és a Kusalyi Jakcs család birtokaként van feltüntetve.

1463-ban a petri Ders család volt a település földesura.

A 19. század első felében több család: a Kriston, Major, Répássy, Mikecz, Tahy, és Madách családok voltak birtokosai.

1850-ben a Felsőméray-Ostorharics Horváth László (1822-1872) birtoka a Beszterec-Vártanya néven ismert terület és körülötte több mint 500 hold termőföld. A család II. Rudolf királytól kapta nemességét, ami az 1838. évi 797. közgyűlési szám alatt lett megerősítve. Kassán 1906. június 2-án 7560/1906. szám alatt újabb hatósági bizonyítvány került kiállításra Dr. med. Horváth József részére (1901. évben nyert mandátumot mint felsőházi képviselő). Vasmegyeri-Megyery Celesztával 1891-ben kötött házasságot Nyíregyházán. Leszármazottaik 1947-ig birtokolták a területet, amelyet kényszerből hagytak el. Horváth László sírkövét (rajta ekevasak nyoma) a helyi önkormányzat ismét felállíttatta a földvárban kegyeletből, de a temetőt, a monostort és az épületeket barbárul elpusztították 1955-ben.

A településen előforduló jelentősebb hely- és dűlőneveket is feljegyezték a XX. század elején: Nagyrév, Gyakor, Nyárádszeg, Hídszeg, Kerekedvize, Ferhídja, Tahiláp, Bajcs, Törésláp, Vársziget, Kapony, Orozd, Királytó, Katonató, Solymostó, Kabalás helynevek voltak itt ismertek.