Nyírkáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírkáta
Nyírkáta címere
Nyírkáta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Lakatos Sándor Attila (független)[1]
Jegyző Vecsernyés István
Irányítószám 4333
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2009 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírkáta (Magyarország)
Nyírkáta
Nyírkáta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 47″, k. h. 22° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 47″, k. h. 22° 14′ 45″
Nyírkáta (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírkáta
Nyírkáta
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírkáta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkáta témájú médiaállományokat.

Nyírkáta (1955-ig Gebe) község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírség-ben; a 471-es főút közelében található, Debrecentől kb. 67, Nyíregyházától kb. 50, Budapest-től kb. 271 km-re. Nyírbátor (Nyíregyháza, Debrecen) felől érkezve Nyírcsászári után jobbra, Mátészalka felől érkezve Nyírmeggyes-en balra kell letérni a 471-es főútról.
Közeli városok: Mátészalka és Nyírbátor.

Vasútja nincs (a kegközelebbi állomás Hodász, mintegy 4 km-re), azonban a szomszédos falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Nevének eredete[szerkesztés]

A község hivatalos neve 1955 óta Nyírkáta, annak alapján, hogy a falu első ismert birtokosa a Káta nemzetség tagja volt. A Nyír- -előtag a Nyírség tájegységhez való tartozást fejezi ki, egyben megkülönbözteti más Káta nevű településektől.

A települést 1955-ig Gebe néven nevezték. Ez puszta személynévből keletkezett, tehát a település X-XIII. század-i megülésére valló névadás.
Az alapjául szolgáló személynév feltehetően a régi Gebart, Gébárt (latin Gebhardus, illetőleg német Gebhard, Gebhart) becézett változatával azonos.

A közfelfogás azonban a Gebe helységnevet a magyar gebe (rossz, sovány ló) főnévvel hozta kapcsolatba. Ezt a lakosság sértőnek találta, és a községnév megváltoztatását kérte. A hatóság ekkor adta a településnek a Nyírkáta nevet.

Története[szerkesztés]

Gebe neve az oklevelekben 1332-1334 között, a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először, ekkor már egyháza is volt. András nevű papja ugyanis öt, illetve egy garas pápai tizedet fizetett. A falu neve a pápai tizedjegyzékek előtt oklevelekben nem található, de birtokosa a Káta nemzetség-beli Csaholyi család egyik tagja, már egy 1286. évi határjárásban ezt a területet képviseli. Az nincs eldöntve, hogy a megtelepítésben a Kátáknak volt-e szerepük, csak az bizonyos, hogy ez a Csaholyhoz (Nyírcsaholy) közel fekvő település már korán az övék volt.(Maksai)

1547-ig a Csaholyi birtoktest sorsát élte, amikor az elhunyt Csaholyi Imre leányát fiúsították. Megkapták a birtokot, és Anna révén a férjé, Melith György-é, Katalin révén pedig Petrechevich Miklós-é lett(Vityi 12).

A 18. században többen kaptak rá királyi adományt, így a Teleki, Péchy, Irinyi, stb. családok.

A 19. században ugyanezek a családok birtokolták. Erről az időszakról sokat megtudhatnak Cselenyák Imre Ágoston úrfi című regényéből.

1810-ben Bay Györgynek van itt birtoka.

A 20. század elején határának nagyobb része a herceg Odescalchyaké volt (Borovszky)

A falu határát 1845-ben tagosították, ekkor különítették el az úrbéri földeket a földesúri birtokoktól. (Pesti F. 1864.) A falunak önálló általános iskolája van, az utóbbi évtizedekben sok új lakóház épült.

Lakói nagyrészt mezőgazdaságból élnek, de sokan járnak el dolgozni a közeli nagyvárosokba is.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom

Forrás[szerkesztés]

Itt éltek, itt születtek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírkáta települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]