Szamosangyalos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosangyalos
Utcakép
Utcakép
Szamosangyalos címere
Szamosangyalos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállás község
Polgármester Adorján György (független)[1]
Irányítószám 4767
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség497 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 23″, k. h. 22° 39′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 23″, k. h. 22° 39′ 24″
Szamosangyalos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Szamosangyalos
Szamosangyalos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szamosangyalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosangyalos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szamosangyalos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, közvetlenül a Szamos partján. A környező települések közül Csenger 8,5, Ököritófülpös 13, Fehérgyarmat 30, Porcsalma 6, Pátyod pedig 3 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a 49-es főút, mely a déli határszéle mellett húzódik, központja azonban csak az abból kiágazó 41 142-es számú mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten érinti még a 4924-es út is.

Története[szerkesztés]

Szamosangyalos az oklevelek szerint már az 1300-as években is jelentős hely lehetett, mivel 1381-ben már egyházát is említik az okiratok. Neve ekkor már Angyalos (Angalus) volt.

1429-ben már a Csaholyi család birtokaként tartják számon.

1545-ben Bornemisza Boldizsár, Csaholyi Anna és Tardy Mihály kaptak rá királyi adományt.

1547-ben a csaholyiak fiú ágának kihaltával Csaholyi Imre leányait fiusították, és őket is a birtokba iktatták. Ekkor a Csaholyi uradalomhoz tartozott.

1568-ban Csaholyi Anna fiait Melith Istvánt, Pált és Györgyöt iktatták Angyalos birtokába.

1696-ban a szatmári várhoz tartozott, de később az említett családoké lett ismét.

A 18. század végén, 19. század derekán a Domahidy, Pusztay, Czirjék, Iklódy, Rátonyi, Szintay, Farkas, Kerekes és Darvay családoké volt.

A 20. század elején pedig a Domahidy és Galgóczy családoknak is volt itt birtoka.

A Domahidy-kastélyt 1850 után Domahidy Ferenc építtette klasszicista stílusban, majd a későbbiekben eklektikus stílusban építtette át.

A kastély egykori úrnője gróf Teleki Blanka tulajdonában sok értékes, nagybecsű tárgyat őriztek itt. 1500 kötetes könyvtárat, régi kordovai metszett bőröket kasztíliai nemesek címereivel, 15. század-i majolikákat, régi festményeket, melyek közül az egyik állítólag Murillótól való volt. Régi akvarelleket, Rembrandt tollrajzait, régi gazdag kéziratgyűjteményt stb.

A kastélyhoz valamikor nagyterjedelmű gondozott park is tartozott.

A kastély épületét 1958-ban műemléki védelem alá helyezték, a megyei önkormányzat tulajdona. 1996-os helyreállítása óta egészségügyi intézmény működik benne.

Puszta-Jánosi elpusztult falu Angyalos határába esik, melyről 1477-ben írnak az okiratok, de aztán a törökdúlások áldozatául esett. A falu helyén egy harangot is találtak, melyet Csengerbe vittek, s egy oltári kelyhet, mely Porcsalmára került.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lukács Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Horváth István László (független)[4]
  • 1998–2002: Erdős Albert (MDNP-Fidesz-MKDSZ)[5]
  • 2002–2006: Erdős Albert (független)[6]
  • 2006–2010: Erdős Albert (független)[7]
  • 2010–2014: Erdős Albert (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Adorján György (független)[9]
  • 2019-től: Adorján György (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
477
477
460
936
499
497
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 18% cigánynak, 0,2% németnek, 3,5% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 66,6%, görögkatolikus 9%, felekezeten kívüli 1,2% (16,6% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A kastély légi felvételen

1876-ban Jókai Mór is járt Szamosangyaloson, hogy képviselőtársait, Domahidy Ferencet és Istvánt meglátogassa.

Hírnevet szerzett szamosangyalosiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Szamosangyalos Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]