Milota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milota
Milota címere
Milota címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Bunna Istvánné[1]
Irányítószám 4948
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 909 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 54,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Milota (Magyarország)
Milota
Milota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 22° 46′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 22° 46′ 54″
Milota (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Milota
Milota
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Milota témájú médiaállományokat.

Milota község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza mentén fekvő település.

Tiszabecs 5 km, Szatmárcseke 14 km, Tiszacsécse 4 km, Túristvándi 14 km, Fehérgyarmat 28 km, Kölcse 7 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Milota és környéke már a honfoglalás idején lakott hely lehetett, amire a település nevét adó Milota (Mélóta)-monda is utal:

Az Etelközből megindult magyarok útjukba ejtették Halocsot, melynek ura gazdagon megvendégelte őket. Kezesül, Tuszol leányát Mélótát is a magyarokra bízta, akinek jegyese Borzsova várának ura, Zengor volt. őseink a Kárpátokon átjutva a kezeseket visszaküldték, de időközben Álmos unokája, Béla halálosan beleszeretett Mélótába. A visszatért leányt Zengor nőül vette és Borzsova várába vitte. Béla búslakodott Mélota után és a harcok szünetében kísérőivel a Latorca völgyében kalandozott. Ekkor Zengor fogságába esett. Mélóta otthonában felismerte Bélát, aki bár elszökhetett volna, mégis visszamaradt. Árpád hírét vette Béla esetének és sietve indult, hogy kiszabadítsa.

A várat ostromolja, s ekkor Zengor a feleségét kiszökteti a várból, hogy az ostromlók kezébe ne jusson. Rejtekhelye a mai Milota helyén volt. Mikor az asszony értesül, hogy a külső vár már elesett, az ismert rejtekúton visszamegy a várba, hogy Bélát megmentse. Páncélba öltözve a védők közé vegyül. Már a belső várat szorongatják a magyarok, amikor Béla a tornyot felgyújtva kardra kap és megrohanja a várudvaron lévő szláv harcosokat. Véletlenül a páncélba öltözött Mélótával kerül szembe, leszúrja őt, s csak azután ismeri fel, hogy azt ölte meg, akit életénél is jobban szeretett. Bánatában kardjába dől és elemészti magát.

A monda szerint Mélótát itt, a község régi helyén temettette el Árpád fejedelem.[3]

Milota nevét az oklevelek 1181-ben említették először, a cégényi monostor határjárása alkalmával.

1315-ben a település a Szente-Mágócs nemzetség-ből származó Kölcsey család tagjainak birtoka. A birtokot a Kölcseyektől – hűtlenség miatt – elkobozták, azonban Nagy Lajos király visszaadta a családnak az elkobzott birtokot. 1344-től kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva mindvégig a Kölcsey család tagjai voltak fő birtokosai.

1496-ban az Ujhelyi család nyert királyi adományt többek között Milota helységre is.

18. század végén fő birtokosai a Kölcsey családbeliek, de birtoka volt még itt a Tarpay, báró Perényi, gróf Barkóczy, Ormos, Horváth és Uketyevich családoknak is.

A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt, azonban az állandó árvízveszély miatt más - magasabban fekvő – helyre költözött, mai helyén épült újjá.

A falu híres diótermesztéséről, a környéken, s a Tisza mentén csodás szépségű diófaligetek húzódnak. Az ítt termett papírhéjú Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték.

Az itt termő világhírű milotai dió tiszteletére minden év augusztus utolsó szombatján megrendezik a Diófesztivált.

A község „gerince”, „ősvonala”, a Nagy utcának is nevezett, Fő-, hivatalos nevén Vörösmarty utca. Keleti fele a Kis-vég, amelyet – ki tudja honnan ered a „majdnem fővárosi uszodás” elnevezés – Komját utcának is neveznek, a nyugati pedig a Nagy-vég. A Fő utcából nyílik a Kis utca és a Dombon húzódó Szugoly. A beletorkolló két kis mellékutca és a Nagy utca képezte „torkolatot” Csillag-saroknak nevezik. A Tiszához vezető keskeny utcát, a Balla-sikátort vagy-szorost és a Kis és a Nagy utcát összekötő Varga-sikátort is egy ott élő családról nevezték el. A Kis utca egyik fele a Rezes utca, amely onnan kapta a nevét, hogy régen egy öreg kolompár élt benne. A falu része volt az esténként egykor „feketén bólingató” fákkal ékes Epreskert, a Gyepű-árka, amely a belterület vizét vezette el és aSzeles-tó, amely egy vályogvető gödörből keletkezett.

A Tisza egyik milotai szakaszának Vész a neve. A szájhagyomány szerint az elnevezés alapjául az szolgált, hogy Ocskay gárdája itt úszta át a Tiszát. Mások a „törökvész” idejére teszik a keletkezését. Sokkal valószínűbb, hogy a név, amely a Vésztő településnévben is benne van – a helység  utótagja (folyó)torkolatot jelent – a halászattal, közelebbről a víz fenekére érő nád- vagy vesszőfalakból álló halfogó eszköz nevét jelentő vejszével kapcsolatos. „A falu olyan vízfolyásnak a torkolatánál épült, amelyben vejszékkel halásztak” – olvashatjuk az FNESZ-ben (692. l.). Ma már a Vész határrész nevében a községbeliek is a névszóige főnévi jelentését érzik, s ezért keresik benne aveszély jelentésű vészt, holott a szónak – ahogy erre, Kiss Lajoshoz hasonlóan Csüry Bálint is tökéletesen rávilágít – ahhoz semmi köze sincs. Ez a vész, amely a dűlő nevében az igenévszónak csak homonimája, régebben, Szatmárban halászó helyet jelentett.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma – 1772-ben, késő barokk stílusban épült
  • Parókia – 1890-ben épült
  • Védett fehérnyárfás, a Tisza partján
  • Diófesztivál

Nevezetes személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. [2]
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. http://www.kislexikon.hu/milotai_nyilas.html

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]