Nyírcsászári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírcsászári
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester Csordásné Nehéz Mária (független)[1]
Irányítószám 4331
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1185 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség90,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírcsászári (Magyarország)
Nyírcsászári
Nyírcsászári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 52″, k. h. 22° 10′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 52″, k. h. 22° 10′ 29″
Nyírcsászári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírcsászári
Nyírcsászári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírcsászári témájú médiaállományokat.

Nyírcsászári község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Nyírségben fekvő település.
Nagykálló 28 km, Nyírbátor 5 km, Mátészalka 14,5 km távolságra található.

Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Császári (Chazari) neve az oklevelekben 1286-ban tűnik fel először. Birtokosai valószínűleg a Kaplon nemzetség valamelyik ágából valók lehettek. 1308 körül Császári János fiai Márton és Benedek neve tűnik fel az oklevelekben (Benedeto et Johanni filii Martini de Chazari). 1322-ben a Császári család egyik tagja, Császári Theodor szolgabíró neve van említve. 1330-ban Mihály fia, Császári Péter a település birtokosa. 1408-ban Császári György főispán van említve az oklevelekben. 1408-ban a szomszédos Kántorjánosit Zsigmond király elvette a Jánosi Kántor családtól és a Császáriaknak meg a Báthoryaknak adta. 1425-ben Csaholc határjárásakor Császári György királyi emberként szerepel. 1551-ben a település a Császári család birtoka. 1580-ban a huszita származású Komarowsky család – amely Mátyástól magyar nemességet és adományt kapott és e környéken letelepedve vált a ma élő Komorócziak ősévé – lett a település birtokosa. 1604-ben Tárkányi Ferenc birtoka. 1658-ban a Barkóczyaknak van itt birtoka. A 17. század vége felé a fiscusra szállt, mint magvaszakadt kisnemesi birtok. A 18. században a Baktai uradalom tartozékaként van említve. A jobbágyfelszabadításkor Bekk Pál birtoka volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Egresi Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Egresi Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Fodor Zsolt (Fidesz)[5]
  • 2002–2004: Fodor Zsolt (SZDSZ)[6]
  • 2005–2006: Fodor Zsolt (független)[7]
  • 2006–2010: Fodor Zsolt (SZDSZ)[8]
  • 2010–2011: Zichar János (FideszKDNP)[9]
  • 2012–2014: Zichar János (FideszKDNP)[10]
  • 2014–2019: Zichar János (FideszKDNP)[11]
  • 2019-től: Csordásné Nehéz Mária (független)[1]

A településen 2005. február 12-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] Ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani 2012. március 25-én is;[13] a hivatalban lévő polgármester mindkét esetben elindult a választáson és meg is nyerte azt.[7][10]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom: a 15. században épült műemlék épület, gótikus stílusú. Ikonosztáza a 18. században készült.
  • Református templom
  • Római katolikus templom, a világon elsőként épült templom, melyet Pietrelcinai Szent Pio (1999-es építésekor még Boldog Pio) tiszteletésre szenteltek. Búcsúja szeptember 23-án van, melyre az ország határain belülről és kívülről egyaránt érkeznek nagy számú zarándokok.

Források[szerkesztés]

  • Szirmai Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polg. esm.
  • Pesty Frigyes: Magyaro. helységnévtára
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. a b c Nyírcsászári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. február 12. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  8. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. a b Nyírcsászári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. március 25. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  13. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]