Ugrás a tartalomhoz

Csegöld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csegöld
Csegöldi ház tájjal
Csegöldi ház tájjal
Csegöld címere
Csegöld címere		 Csegöld zászlaja
Csegöld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBabik Róbert (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4742
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség619 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 41′47.900000°N 22.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 41′47.900000°N 22.683333°E
Csegöld (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csegöld
Csegöld
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csegöld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csegöld témájú médiaállományokat.

Csegöld község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Régi ruszin falu volt, hagyományosan a környék legnagyobb ruszin közössége élt itt. Lakói mára teljesen elmagyarosodtak.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. A környező települések közül Fehérgyarmat 22, Zsarolyán 18, Jánkmajtis 5,5, Császló 3,5, Csengersima pedig 4,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jánkmajtis, északkelet felől Császló, délkelet felől Csengersima, dél felől Szamosbecs, Szamostatárfalva és Szamosangyalos, nyugat felől pedig Szamossályi és Hermánszeg.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központján, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban végighalad a Beregdaróctól Csengersimáig húzódó 4127-es út, ez köti össze a 41-es és 49-es főutakkal, illetve a környék nagyobb városai közül Fehérgyarmattal is. Császló és Gacsály községekkel a 4128-as, Rozsállyal a 4146-os út köti össze. Északi és nyugati falurészén a 41 138-as számú mellékút húzódik végig, amely a lakott területet elhagyva, immár számozatlan önkormányzati útként továbbfolytatódik Szamostatárfalva központjáig.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Jánkmajtison található, a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét az oklevelek 1463-ban említik először és Chegud, Chegewld formában írták. A 15. században a Drághfiak birtoka volt.

1409-ben a birtok fele részébe a Drághfiakat iktatták be, akik 1424-ben osztozkodtak rajta. 1437-ben a Ghacályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drághfiak kihalta után 1592-ben a szinéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben Brebiri Melithek szerzik meg. 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne.

1669-ben vármegyegyűlést is tartottak itt. A 18. század végén a báró Vécsey családé volt a település, nekik köszönhető, hogy a falu újra élettel lett teli: a kárpátaljai hegyekből telepítettek görög-katolikus vallású ruszin jobbágyokat, akik helyrehozták a leromlott, korábban református gótikus templomot.

1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Az 1900-as évek elején báró Vécsey Aurél volt legnagyobb birtokosa.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Tarcza György (FKgP))[3][4]
  • 1994–1998: Tarcza György (független)[5][6]
  • 1998–2002: Tarcza György (független)[7][8]
  • 2002–2006: Tarcza György (független)[9][10]
  • 2006–2010: Tarcza György (független)[11]
  • 2010–2014: Tarcza György József (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2014–2019: Tarcza György József (Fidesz–KDNP)[13][14]
  • 2019–2024: Babik Róbert (független)[15]
  • 2024– : Babik Róbert (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
640
644
671
647
609
620
639
619
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek, 1,9% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 15,5%, görögkatolikus 63,5%, felekezeten kívüli 0,3% (6,5% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% románnak, 0,3% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12% volt római katolikus, 14,4% református, 35% görög katolikus, 1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (29,1% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Csegöld, a görögkatolikus templom mai oltárképe

Görögkatolikus temploma a 15. században épült. Később többször átépítették. Középkori oltárának legértékesebb, legszebb részét, B. E. mester 15. századi festő fatáblás, szárnyas, festett oltárképét, az esztergomi Keresztény Múzeumban állították ki.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 3. Hozzáférés: 2020. február 16. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
  6. ↑ "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. február 16. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 16.
  8. ↑ "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. február 16. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 16.
  10. ↑ "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 21. Hozzáférés: 2020. február 16. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 16.
  12. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 29.
  13. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 16.
  14. ↑ "Önkormányzati választás 2014" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2010. október 14. Hozzáférés: 2020. február 15. == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
  15. ↑ "Csegöld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Csegöld Helységnévtár
  18. ↑ Csegöld Helységnévtár
  19. ↑ BE mester: Szent Erasmus, Szent Sebestyén, Szent Lőrinc, Szent István, Szent Márton, Szent Kristóf, Szent György, Csegöld 1494

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csegöld&oldid=28649510”