Keresztény Múzeum

Keresztény Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés	Esztergom, Magyarország
Cím	Mindszenty tér 2.
Alapítva	1875
Megnyílt	1875. október 12
Elhelyezkedése
Keresztény Múzeum Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 51″, k. h. 18° 44′ 05″47.7975, 18.73483333
A Keresztény Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztény Múzeum témájú médiaállományokat.

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, országos múzeum, amely a Prímási palota második emeletén tekinthető meg. A Keresztény Múzeum működteti a bazilikában található Mindszenty-emlékhelyet, és kiállítóhelyei vannak az Ószeminárium emeletén, ahol a modern műalkotások állandó kiállítását tervezik.

Története

„	Az érseki képtárnak felállítása Esztergom városában egy olyan közművelődési fontos eseménynek tekinthető, melynek kellő méltánylása egy jobb, értelmesebb s hálásabb korra vár. E kicsiny gyűjtemény roppant áldozatokba került, nemzetünk s országunk javára szellem s culturális fejlődésére visszafolyó állandósított áldása lőn azon múlandó földi jónak, mely az egyháziak kezében még soha nem veszett el nyomtalanul, hanem mindig visszaháramlott a hazára.	”
– Maszlaghy Ferenc: Az esztergomi érseki képtár (1876)

Cséfalvay Pál protonotárius kanonok előadást tart a múzeumban

Hubert Sattler festménye, a 10 000 forintos „eredetije”

A múzeumot Simor János (1813–1891) esztergomi érsek, hercegprímás alapította, amikor a prímási palotában lévő magángyűjteményét intézményesítette, és azt nem a mindenkori érsekre, hanem a főszékesegyházra hagyta. Célja az volt, hogy Esztergomot gazdag kulturális központtá tegye. Figyelemmel kísérte a külföldi árveréseket, művészeknél megrendeléseket tett. A létrejött hatalmas magángyűjteményből 1875. október 12-én nyílt meg a Prímási Kép- és Metszvénytár 206 középkori és 19. századi festménnyel. Ez az ország harmadik nyilvános múzeuma. Simor 1878-ban 42 000 líráért megvásárolta a 60 darabból álló Bertinelli-gyűjteményt. Jelenlegi helyére 1882-ben került a tárlat. A Keresztény Múzeum nevet akkor vette fel, amikor Simor 1887-ben intézményesítette.

Simor halála után a Főszékesegyházra szálltak a műkincsek. A gyűjtemény Csernoch János prímássága alatt jelentősen bővült. Az 1918 decemberében, 1919 januárjában került került Esztergomba az Ipolyi-gyűjtemény Nagyváradról, e mellett adományokból is gyarapodott a múzeum. A II. világháború után a múzeumot nem államosították, de a Balassa Bálint Múzeum igazgatása alá helyezték 1952-ben. A kiállítást 1954-ben újrarendezték, Időszakos kiállítások 1955 óta láthatók. 1982-ben pedig Lékai László bíboros a palota földszintjén három újabb termet rendezett be az időszakos tárlatok számára.

A gyűjtemény

A múzeum gyűjteménye a 13. századtól a 19. századig terjedő időszakból őriz európai és magyarországi műkincseket. Magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák festményei révén az ország harmadik legjelentősebb képtára. A késő középkori és reneszánsz művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki úrkoporsó és M.S. mester passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

Állandó kiállításai

• magyar, német és osztrák késő gótikus festészet és szobrászat (15.–16. század)
• olasz reneszánsz és barokk festészet (13.–18. század)
• magyar, osztrák és német barokk festészet (17.–18. század)
• németalföldi festészet (15.–16. század)
• falikárpitok (15.–20. század)
• ikongyűjtemény és ortodox fémművesség (16.–20. század)
• az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák, üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12.–20. század)
• Mindszenty-emlékhely

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztény Múzeum témájú médiaállományokat.

• Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)
• Esztergom
• Garamszentbenedek
• Prímási Levéltár
• Prímási palota (Esztergom)

További információk

• Keresztény Múzeum