Tiszacsécse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Tiszacsécse
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Hopka András (MSZP)[1]
Irányítószám 4947
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 245 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszacsécse (Magyarország)
Tiszacsécse
Tiszacsécse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 38″, k. h. 22° 44′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 38″, k. h. 22° 44′ 36″
Tiszacsécse (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszacsécse
Tiszacsécse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsécse témájú médiaállományokat.

Tiszacsécse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül az ukrán határ melletti település a Tisza mellett. Nyíregyházától kelet-északkeletre, mintegy 109 kilométerre található a Szatmári-síkságon. A legközelebbi várostól, – Fehérgyarmattól – 28 km-re keleti irányban fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve írásos alakban 1181-ben tűnik fel, a czégényi monostor határjárása alkalmával.

Tiszacsécse, református templom a haranglábbal

1288-ban I. István fia, II. Mikó – a Kölcsey és a Kende családok őse – átíratja a czégényi monostor alapítólevelét, ahol a Szentemágócs nemzetség tagjaként van nevezve.

1315-ben Csécse (Tiszacsécse) a Szentemágócs nemzetségből származó Kölcsey család birtoka.

1344-ben Máté fia Dénes fiai: János, Jakab, András, Mihály és Miklós ellen apjuk halála után Károly Róbert király pert indított, mivel birtokaikat a koronára szállottnak vélte, a per még I. Lajos király idejében is folyt, azonban a király a bemutatott oklevelek bizonyságaképpen elismerte, hogy a pörbe fogott birtokrészek Dénes fiait illetik, ezért 1344 július 4-én kelt oklevelében Dénes öt fiát megerősítette a Czégény monostora kegyuraságában, s Csécse (Tiszacsécse) és még tíz falu birtokában.

1345-ben Dénes fiai meg is osztoznak birtokaikon, azonban őseik nyugvóhelye: Czégény monostora közös maradt.(Tört.Tár.)

1484-ben Csécse birtokosa a Komoróczi család, majd 1496-ban az Ujhelyi család kap rá királyi adományt.

1518-ban a Kölcsey rész Werbőczy Istváné lett, de később Perényi Istvánnal cserélte el.

1520-tól Báthory Andrásnak is tulajdonába kerül a település.

1571-től ismét a Kölcsey családbeliek birtoka.

A 17. században a falut árvíz pusztította el, lakói ekkor költöztek a jelenlegi falu helyére.

Az 1800-as évek elején birtokosai a Kende családbeliek, majd a gróf Barkóczy és gróf Horváth családok szereztek itt tulajdont.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Móricz Zsigmond szülőháza
  • Itt született Móricz Zsigmond 1879-ben. Az író 1928-ban így vallott szülőfalujáról: "Énnekem Csécse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére."
  • Móricz Zsigmond emlékház, népi. Az emlékház a Kossuth u. 29 sz. alatt található. A taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas, szabadkéményes szegényparaszti ház műemlék. A 19. század második felében építették, azóta többször átalakították. A szülőházát az 1960-as években bontották le. Emlékháza 1966 óta életrajzi múzeum. Az udvaron az író egész alakos szobra áll, Varga Imre alkotása.
  • Református fa harangtorony, népi, 1822. A fatalpakra épített, fazsindelyes torony teljes magassága mintegy 24 méter.
  • Református templom, barokk, 1820-25.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]