Anarcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anarcs
Anarcs2016kat templom.jpg
Anarcs címere
Anarcs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Jogállás község
Polgármester Kalinák József János[1]
Irányítószám 4546
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1943 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 116,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Anarcs (Magyarország)
Anarcs
Anarcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″
Anarcs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Anarcs
Anarcs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Anarcs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kisvárda, Pap, Szabolcsbáka, Ajak és Gyulaháza közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek alapján már ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben már mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch néven említették az oklevelek, ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt. Később a Báthory, majd a Nyáry család is birtokos volt itt. IV. László király idején Onorcs néven említették az oklevelek. A 15. század a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család volt itt birtokos.

A 19. század közepéig a Kutyori, Czóbel és a Szerencsy családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt Anarcs birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másik pedig a Telekieké volt.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar, 817 református, 334 római katolikus, 268 görög katolikus.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

A református templom
  • Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
    A templom sírboltjában nyugszik a Czóbel családból Imre, László és Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála is.
  • A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
  • Czóbel Minka síremléke
  • Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház
  • Anarcsi Hajfonatkorong - 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben, három honfoglaló sírra bukkantak. Az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong a sírok egyikéből - valószínűleg gazdag női temetkezésből - származik.

Nevezetes anarcsiak[szerkesztés]

Czóbel Minka

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]