Anarcs

	Anarcs
	; Anarcs címere
	; Anarcs címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	község
Polgármester	Kalinák József János
Irányítószám	4546
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	1943 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	116,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Anarcs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″
	Anarcs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Anarcs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kisvárda, Pap, Szabolcsbáka, Ajak és Gyulaháza közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek alapján már ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben már mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch néven említették az oklevelek, ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt. Később a Báthory, majd a Nyáry család is birtokos volt itt. IV. László király idején Onorcs néven említették az oklevelek. A 15. század a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család volt itt birtokos.

A 19. század közepéig a Kutyori, Czóbel és a Szerencsy családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt Anarcs birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másik pedig a Telekieké volt.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar, 817 református, 334 római katolikus, 268 görög katolikus.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

A református templom

Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
A templom sírboltjában nyugszik a Czóbel családból Imre, László és Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála is.
A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
Czóbel Minka síremléke
Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház
Anarcsi Hajfonatkorong - 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben, három honfoglaló sírra bukkantak. Az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong a sírok egyikéből - valószínűleg gazdag női temetkezésből - származik.