Anarcs
| Anarcs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kertész Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 4546 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1943 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 116,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Anarcs
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″ | |||
Anarcs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Anarcs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat. | |||
Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kisvárda, Pap, Szabolcsbáka, Ajak és Gyulaháza közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek alapján már ősidők óta lakott hely volt.
Az Árpád-korban, 1212-ben már mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch írásmóddal említették az oklevelek, ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt. Később a Báthory, majd a Nyáry család is birtokos volt itt. IV. László király idején Onorcs alakban írva említették az oklevelek. A 15. század a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család volt itt birtokos. A 19. század közepéig a Kutyori, Czóbel és a Szerencsy családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt Anarcs birtokosa.
A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másik pedig a Telekieké volt.
Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.
1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar, 817 református, 334 római katolikus, 268 görögkatolikus.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
A templom sírboltjában nyugszik a Czóbel családból Imre, László és Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála is. - A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
- Czóbel Minka síremléke.
- Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház.
- Anarcsi hajfonatkorong - 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben, három honfoglaló sírra bukkantak. Az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong a sírok egyikéből - valószínűleg gazdag női temetkezésből - származik.
Nevezetes anarcsiak[szerkesztés]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994:
- 1994-1998: Kalinák József János (független)[4]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014: Kalinák József János (független)[5]
- 2014-2019: Kalinák József János (független)
- 2019-től: Kertész Zoltán (független)[1][6]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Hivatkozások[szerkesztés]
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)[halott link]
- ↑ Jegyzőkönyv a polgármester-választás eredményéről - Anarcs. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
