Anarcs

	Anarcs
	Görögkatolikus templom
	; Anarcs címere
	; Anarcs címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	község
Polgármester	Kertész Zoltán
Irányítószám	4546
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	1943 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	116,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Anarcs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 34″, k. h. 22° 06′ 01″
	Anarcs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Anarcs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda szomszédságában, a várostól 5 kilométerre dél-délkeletre. A környező más települések: Pap 9, Nyírlövő 14 kilométerre északkeletre, Lövőpetri 10 kilométerre keletre, Szabolcsbáka 5 kilométerre délkeletre, Gyulaháza 6 kilométerre délre és Ajak légvonalban alig 4 kilométerre (közúton azonban 12 kilométerre) nyugatra.

Megközelítése[szerkesztés]

A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől; Baktalórántháza térségével a 4105-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél.

1270-ben Onorch írásmóddal említették oklevelek; ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt, később a Báthory, majd a Nyáry családé.

IV. László király idején Onorcs alakban írva említették oklevelek.

A 15. században a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család birtokolta.

Később, a 19. század közepéig a Kutyori, a Czóbel és a Szerencsy család, a 20. század elején pedig Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt a birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másikat pedig a Telekiek.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar. Felekezeti megoszlás szerint 817 református, 334 római katolikus és 268 görögkatolikus.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22%, református 44,5%, görögkatolikus 18,9%, felekezeten kívüli 2,3% (11,6% nem válaszolt).^[4]

Nevezetességek[szerkesztés]

Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
A templom sírboltjában nyugszik Czóbel Imre, Czóbel László, Czóbel Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála.
A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
Czóbel Minka síremléke.
Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház.
Anarcsi hajfonatkorong: 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben három honfoglalás kori sírra bukkantak. Az egyikből - amely valószínűleg egy gazdag nő sírja lehetett - került elő az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong.

Önkormányzati hivatal
A Czóbel-kúria a Báró-kertben
Református templom

Nevezetes anarcsiak[szerkesztés]

Czóbel Minka (1855–1947) költő, műfordító
Kalinák József János, aki harminc éven át, 1990-től 2019-ig volt a település polgármestere
Török Péter (1951–1987) válogatott labdarúgó

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Kalinák József János (független)^[5]
1994-1998: Kalinák József János (független)^[6]
1998-2002: Kalinák József János (független)^[7]
2002-2006: Kalinák József János (független)^[8]
2006-2010: Kalinák József János (független)^[9]
2010-2014: Kalinák József János (független)^[10]
2014-2019: Kalinák József János (független)^[11]
2019-től: Kertész Zoltán (független)^[1]^[12]

Légifelvételek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Anarcs Helységnévtár
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Jegyzőkönyv a polgármester-választás eredményéről - Anarcs. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)