Tiszadada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszadada
Tiszadada címere
Tiszadada címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Tiszavasvári
Jogállás község
Polgármester Mizser Zsolt[1]
Irányítószám 4455
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2247 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszadada (Magyarország)
Tiszadada
Tiszadada
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 54″, k. h. 21° 14′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 54″, k. h. 21° 14′ 16″
Tiszadada (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszadada
Tiszadada
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadada témájú médiaállományokat.

Tiszadada község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza bal partján, Tiszavasváritól északnyugatra, Tiszadob északkeleti szomszédjában fekvő település.

Vonattal elérhető a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A község területén talált régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a Kr.e. IV. évezredben a neolitkorban is megélhetést nyújtott őseinknek, az itt talált, a Bükki kultúra idejéből való leletek tanusága szerint. Bizonyára az ezt követő korok emberei is megtelepedtek a dadai földön, de létezésüket, csak elszórtan talált régészeti leletek tárják elénk. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Tiszadada alighanem a szabolcsi várispánság birtoka volt. A község neve személynévi eredetű.

Első biztos említése 1254-ből még terra; birtokosától a Gut-Keled nemzetségbeli István bán szerezte meg és fia is bírta még 1300-ban.

A 14-15. században, a Báthoryak osztozkodásai során a család birtokában volt, de a 16. század közepén több kisnemes volt a földesura.

1551: Dorman Kristóf, 1563: Móré István, László és Ilona, 1570: Zay Ferenc. Ez utóbbi a tokaji várbirtokhoz csatolta, ezért a Szabolcs megyei összeírásokban nem is szerepel.

A század második felében a török hódoltatta meg. 1556-ban mintegy 270-280 lakója volt.

1588-ban Móré Istvánnak, Dely Ferencnek, Mágócsy Gáspárnak és Csomaközy Boldizsárnak 28 jobbágya lakott benne.

1618-ban kilenc földesura volt, legnagyobb részét Csomaközy András bírta (15 jobbágy). Az egész faluban összesen 72 jobbágycsalád lakott.

A 16. századi családok (Dorman, Dely, Móré, Tibay) utódai még a 17. században is birtokolták.

A 17. század folyamán egy részét valamelyik erdélyi fejedelem a Barakonyi családnak adta; Barakonyi Ferenc 1668-ban földesúri hajdúkat telepített birtokára. Ezek eredetileg is nemesek lehettek, vagy később szereztek armálist, mert 1707-ben a falut kuriálisnak mondták, s a földesuraktól, Gyulay Ferenctől, Csomaközy Boldizsártól és Móré Fülöp utódaitól több telket meg is szereztek.

A falu kétharmada a 18. században a kincstáré volt; harmadik harmadában nemes családok (Csihat, Fekete, Hadas, Balogh, Mészáros, Pethő és Széles) leszármazottai éltek.

A 18. század végén négy földesura volt, a 93 jobbágy- és zsellércsaládot a Patay, a Szepessy, a gr. Gyulay és a Szikszay család bírta. 1839 körül 2444 lakosa volt, és a fentiek mellett a Bónis, a Désy, a Lónyai, a Máriássy és a Zathureczky családok voltak földesurai.

Határába olvadt be Süldő, a 14. századig lakott falu, amelyet 1307-ben Rázommal határosnak mondanak, tehát a határ keleti részén terült el.

1325-ben a Balogsemjén nemzetség birtoka volt, és 1324-ben Szent Imre tiszteletére épült kápolna állott bent.

Tiszadada az Árpád-korban is lakott település volt, amelyről említést tesznek a Váradi Regestrumban is.

A szabolcsi várispánság birtoka volt, az erre utaló legkorábbi dátum 1254. Birtokosától István bán szerezte meg, és fia is birtokolta még 1300-ban.

A 13. század második felében épült a keleti apszissal ellátott kerek hajójú templom Gut-Keled István bán vagy fia rendelkezésére.

A György lovagnak szentelt egyház István nevű papját 1332-35 között említi a pápai tizedjegyzék. Az ősi templomot 1944-ben, a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A romok anyagának felhasználásával építették a jelenlegi új református templomot.

Tiszadada a 21. században igyekszik fejlődni, de igyekszik megőrizni is hagyományait, üdülőfalu jellegét. Jelenleg a lakosság nagy része mezőgazdaságból él.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek, akik itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]