Laskod
| Laskod | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Baktalórántházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pallay Ferenc Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4543 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 882 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 70,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Laskod
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 03′ 07″, k. h. 22° 02′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 07″, k. h. 22° 02′ 34″ | |||
Laskod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Laskod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laskod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Laskod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye, és egyben a Nyírség középső-keleti részén helyezkedik el.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírtass, kelet felől Petneháza, délkelet felől Nyírjákó, dél felől Nyírkércs, délnyugat felől pedig Ramocsaháza. Északnyugat felől a legközelebbi település Berkesz, de közigazgatási területeik (kevés híján) nem határosak egymással.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Petneháza felől a 4105-ös útból kiágazó 41 105-ös számú mellékúton, vagy Nyírtass felől egy ugyancsak burkolt, de számozatlan, alsóbbrendű úton.
Az ország távolabbi részei felől a 41-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, Baktalórántháza érintésével, mintegy 10 kilométeres letéréssel.
Vasútvonal nem érinti.
Története[szerkesztés]
Személynévi eredetű helynév. Maksai szerint a Vayak őse telepíthette a 13. század elején; 1283-ban Bagda földesura, Illés comes birtoka volt V. István adománya alapján. Egy részét ebben az oklevélben Kiskércsnek mondják.
1326-ban Ófehértó határjárása alkalmából Ábrahám nevű birtokosát említik, és azután évtizedekig Ábrahámlaskoda néven ismerték.
1411-ben már terra vacua, 1427-ben Zsigmond Kállay Jánosnak adományozta. 1495-ben deserta sessiók vannak benne, 1513-ban pedig praedium.
A 16. században a Kállayak utódai állnak perben miatta részben a Petneházán birtokos Ibrányiakkal, részben a Bancsy családdal, amely Laskod egy részét birtokolta.
1588-ban Pusztalaskod néven említik, s a Vayak, az Ibrányiak és Zathy Katalin birtoka volt.
1659-ben a régi birtokos Bancsy Andrást alispánnak választották, és a zavaros idők miatt a vármegye közgyűlése elhatározta, hogy a nevezett belsőlaskodi kúriáját jó kerítéssel veszik körül a megye segítségével.
A 18. században régi birtokosai közül már csak a Jármayak tartották meg itteni részüket, és több más köznemesi családdal földesurai maradtak a jobbágyfelszabadulásig. 1847-ben a falunak 493 lakosa volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Vargáné Kiss Katalin (független)[3]
- 1994–1998: Vargáné Kiss Katalin (független)[4]
- 1998–2002: Vargáné Kiss Katalin (független)[5]
- 2002–2006: Kiss Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Kiss Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Kiss Tibor (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2017: Vargáné Kiss Katalin (független)[9]
- 2018–2019: Pallay Ferenc Péter (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Pallay Ferenc Péter (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2018. április 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 995 | 973 | 962 | 882 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 58,5%, görögkatolikus 8,7%, felekezeten kívüli 3,7% (17,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom, melynek nyugati része középkori eredetű, 13. századi. Bővítve 1830-ban. Tornya romantikus, 1863-ból származik. A hajóban 14. századi alakos és 18. századi növénymintás festés található.
Híres laskodiak[szerkesztés]
- Barczi Erzsébet (1960–2012), az SZTE Eötvös Loránd Kollégium tanára
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Laskod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ a b Laskod települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. április 8. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Laskod Helységnévtár
