Ugrás a tartalomhoz

Nyírbéltek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírbéltek
Nyírbéltek címere
Nyírbéltek címere		 Nyírbéltek zászlaja
Nyírbéltek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásnagyközség
PolgármesterBagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4372
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2690 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 22° 07′ 39″47.697778°N 22.127500°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 22° 07′ 39″47.697778°N 22.127500°E
Nyírbéltek (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírbéltek
Nyírbéltek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírbéltek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbéltek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
GMM sportnap

Nyírbéltek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye és a Nyírség délkeleti részén fekszik, közel a román határhoz. A környező települések közül Nyírbátor 17, Nyírlugos 7, Nyíradony 14, Piricse 8,5, Ömböly 7,5, Encsencs 7,5, Nyírpilis pedig 12 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Piricse, kelet felől Ömböly, dél felől Penészlek, délnyugat felől Fülöp, nyugat felől Nyírlugos, északnyugat felől pedig Encsencs.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Nyírbátor és Nyírábrány felől a közöttük húzódó 4906-os, Nyíradony felől pedig az onnan idáig húzódó 4903-as úton. Ömböllyel a 49 133-as számú mellékút köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főútról érhető el a legegyszerűbben, a megközelítés irányától függően nyíradonyi vagy nyírbátori letéréssel.

Története

[szerkesztés]

A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először.

1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balogsemjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a 18. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.

1569-ben Prépostváry család, Prépostváry Bálint nyer itt részbirtokként királyi adományt.

1633-ban a bélteki uradalmat részbirtokként Prépostváry Zsigmond kapja királyi adomány gyanánt, mely még 1644-ben is birtokaként szerepel, majd részét – magtalan halála folytán – 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja ugyancsak királyi adományként.

A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli encsencsi birtokára költöztek át.

A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görögkatolikus ruszinokkal népesítette be.

1785-ben a falu még mindig a Kállayaké, ekkor csupán 769 lakója volt.

A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumú lakosság a 20. század elejére elmagyarosodott, de görögkatolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görögkatolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.

A falu 1922-től a Ligetaljai járás területéhez tartozott Hágótanya, Lejtőtanya, Lebujtanya, Cifraszállás és Gyármajor nevű területekkel együtt.

1950-től Debrecennel keskeny nyomtávú vasút kötötte össze, a Zsuzsi Erdei Vasút.

1950-ben, mikor Ligetalja járás megszűnt, a falut a Nyírbátori járáshoz sorolták.

1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.

1977. augusztus 31-én a kisvasúton a forgalmat megszüntették, a síneket felszedték.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csik Mihály (független)[3]
  • 1994–1998: Üveges Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Üveges Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Csik Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Csik Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Csik Mihály (független)[8]
  • 2014–2019: Bagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Bagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Bagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2990
2967
2949
2874
2801
2723
2690
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 22,7% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,7%, református 7,1%, görögkatolikus 50,3%, felekezeten kívüli 1,7% (16,6% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 25,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak és szerbnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt római katolikus, 8,4% református, 39,8% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 8,8% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).[13]

Ipartelepítés

[szerkesztés]

A Ganz Műszer Művek KMGy gyára megvásárolta a korábbi faipari tevékenységet végző telepet, és munkáinak egy részének gyártását ide telepítette.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom – Az 1222-ben épült temploma 1787-ben leégett, azt kb. 30 évvel később Kállay Ignác, a falu akkori földesura helyreállíttatta. Nyugati homlokzatán álló kis tornyát 1925-ben építették. A római templom alatt fut 1 alagút, ami a tatárjáráskor épült fel, azóta az alagutat befedték.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ a b Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nyírbéltek Helységnévtár
  13. ↑ Nyírbéltek Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírbéltek&oldid=27459207”