Tiszaeszlár
Tiszaeszlár | |||
![]() |
|||
A község déli határa (1939) | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Tiszavasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Tibor Barnabás (MIÉP) | ||
Irányítószám | 4464 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2575 fő (2015. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 46,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 54,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 03″, k. h. 21° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 03″, k. h. 21° 27′ 27″ | |||
Tiszaeszlár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaeszlár témájú médiaállományokat.
|
Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Tokajtól délre, a Tisza keleti partján fekvő falu, legközelebbi szomszédja Tiszanagyfalu.
A név eredete[szerkesztés]
A török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.
Története[szerkesztés]
Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, mindössze 49 lelket számláló faluba a 17. század elején Bocskai István szabad hajdúkat telepített.
A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.
1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
- Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
- A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
- Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.
- A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár.
- Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.
Önkormányzati Választás 2014[szerkesztés]
- Nagy Tibor Barnabás (MIÉP)
Irodalom[szerkesztés]
- Kovalovszki Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon: Bronzkor, III.-IV. és XI-XIII. század (Fontes archaeologici Hungariae)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|