Tiszaeszlár

	Tiszaeszlár
	; Tiszaeszlár címere
	; Tiszaeszlár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Tibor Barnabás (MIÉP)
Irányítószám	4464
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	2575 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	46,67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	54,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszaeszlár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 02′ 03″, k. h. 21° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 03″, k. h. 21° 27′ 27″
	Tiszaeszlár Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Tiszaeszlár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaeszlár témájú médiaállományokat.

Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tokajtól délre, a Tisza keleti partján fekvő falu, legközelebbi szomszédja Tiszanagyfalu.

A név eredete[szerkesztés]

A török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.

Története[szerkesztés]

Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, mindössze 49 lelket számláló faluba a 17. század elején Bocskai István szabad hajdúkat telepített.

A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.

1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.
A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár.
Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.