Túristvándi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túristvándi
A túristvándi vízimalom
A túristvándi vízimalom
Túristvándi címere
Túristvándi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Lakatos Tibor (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4944
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 788 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 52,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Túristvándi (Magyarország)
Túristvándi
Túristvándi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 07″, k. h. 22° 38′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 07″, k. h. 22° 38′ 57″
Túristvándi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Túristvándi
Túristvándi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Túristvándi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Túristvándi témájú médiaállományokat.

Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmári részén, a Túr folyó partján fekvő, csodálatos természeti környezetű település, 700 lakossal. Mátészalkától 33 km, Tiszabecstől 17 km, Fehérgyarmattól 15 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat. Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez tartozott a település. 1315-ben a Kölcsei nemzetség birtoka volt, akiktől Károly Róbert király hűtlenség miatt elkobozta, majd 1344-ben Nagy Lajos király visszaadta a Kölcseieknek. Ettől kezdve a Kölcsey család és a velük rokon Kende család voltak fő birtokosai. 1496-ban az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt, 1512-ben pedig a Perényi, majd 1521-től a Báthori-család-nak is voltak itt kisebb tulajdonrészei. A 19. század első felében még más családok is (Rhédey, Jármy) birtokrészt szereztek itt, eközben a Perényiek itteni részüket gróf Károlyi Józsefnek adták el.

A település nevét Istvándiról 1908-ban változtatta a mai Túristvándira.

Túristvándi, vízimalom

A 21. századra önellátó lett a falu, vagyis maguk állítják elő az alapélelmiszereket.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 74,35%-a magyar, 25,65%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A 18. században épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik. A malom működés közben is megtekinthető.
  • Református temploma gótikus stílusú, tégla és kőépület, 14701480 között épült. Bejárati ajtaját és terméskőből faragott, csúcsíves ablakait, valamint diadalívét Hunyadi Mátyás király kőfaragói készítették, azaz eltelt évszázadok során bevakolták, és csak az 1970-es árvíz utáni helyreállítás során kerültek napvilágra. A környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett.
  • Az egykori Kölcsey-kúria, ma Idősek Napközi Otthona. Mára már csak az eredeti kúria egy-két eleme fedezhető fel.
  • Itt járt iskolába Móricz Zsigmond is 1885 és 1887 között. Istvándiról több művében is megemlékezik. Életem regénye című művében mint „jellemformáló kohó”-ról emlékszik vissza erre az időre. Nagybátyja házán, az egykori kovácsműhelyen, emléktáblát helyeztek el az itt töltött évek emlékére.

Természeti értékei[szerkesztés]

A Túr Túristvándinál.

A település fő természeti értéke Túr folyó, mely kanyarogva öleli át Túristvándit, és partjának erdeje természeti értékekben rendkívül gazdag. A folyóban még ma is megtalálható sok halfajta: a csuka, a harcsa, a ponty, a márna, a kecsege, a dévérkeszeg stb. Az itt élő ritka növényfajok közül említést érdemel például a réti füzény, a sárga nőszirom, a vízitök, a tavirózsa stb. A Túr partjai mentén él még például a keresztes vipera is.

A folyó közelében található a védett „Rókás” nevű hely, amely egy ősgyepes terület, rajta úgynevezett hagyásfákkal. Az ősgyepes réten ritkásan álló famatuzsálemek, öreg tölgyek, vadkörtefák megkapó látványt nyújtanak. A Rókás és környéke természetvédelmi terület.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Túristvándi Önkormányzata. turistvandi.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Önellátó falu
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]