Vasmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vasmegyer
Vasmegyer címere
Vasmegyer címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kemecsei
Jogállás község
Polgármester Vass Imre Károly[1]
Irányítószám 4502
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1690 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 74,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasmegyer (Magyarország)
Vasmegyer
Vasmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 36″, k. h. 21° 49′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 36″, k. h. 21° 49′ 02″
Vasmegyer (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Vasmegyer
Vasmegyer
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Vasmegyer weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasmegyer témájú médiaállományokat.

Vasmegyer község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nagyhalászhoz és Beszterechez közel, Tiszarád és Kemecse között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely, területén már a kőkorszakban is éltek emberek, melyről az itt talált leletek tanúskodnak.

Az ősi település a hagyomány szerint még Megyer vezértől vette nevét.

A település nevét a diplomatikai levéltár 1452-ben említette először Meger néven, majd a leleszi országos levéltár adatai között tűnik fel neve 1462-ben Felmegyer alakban. A Kállay család levéltárának 1466-ban kelt oklevele pedig már Vas-Megyer néven említette.

A település birtokosai az 1300-as évek közepén a Vas család tagjai voltak.

1385-ben Mária királynő az utód nélkül elhalt Vas Miklós birtokát a Csaholyi családból származó Csaholyi Sebesténnek adományozta.

1446-ban a Sztritey család volt a település földesura, a 18. században pedig a Megyeriek, Oláhok és a Vécseyek.

A 20. század elején Megyery Géza, Bónis György és Deutsch Antal voltak a birtokosai.

Vasmegyer határában, az Apáti dűlő nevű részen a hagyomány szerint egykor klastrom állt, melynek rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak, s e romok közt többször akadtak régi pénzekre is.

Figyelmet érdemlők voltak dűlőnevei közül a Garai-hegy és Köperszeg nevezetűek is.

Népesség[szerkesztés]

A vasmegyeri református anyakönyv első kötetének tanúsága szerint a következőképpen alakult a község népessége 1800 és 1815 között:

dátum lélekszám családok száma
1800. jan. 31. 249
1801. márc. 9. 254 60
1808. feb. 1. 243 58
1809. jan. 24. 254 58
1810. jan. 2. 261 60
1811 273 62
1814 281 62
1815 299 62

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - a XVIII. század második felében épült.
  • Katolikus templom.
  • Megyer Vezér Általános Iskola

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
  • Vasmegyeri református egyházközség anyakönyve, első kötet
  • Soós Máté

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vasmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]