Tiszabecs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszabecs
Tiszabecs és Tiszaújlak közötti magyar-ukrán nemzetközi határátkelőhely
Tiszabecs és Tiszaújlak közötti magyar-ukrán nemzetközi határátkelőhely
Tiszabecs címere
Tiszabecs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás nagyközség
Polgármester Lőrincz Gusztáv (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4951
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség1292 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség82,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabecs (Magyarország)
Tiszabecs
Tiszabecs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 55″, k. h. 22° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 55″, k. h. 22° 49′ 20″
Tiszabecs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszabecs
Tiszabecs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabecs témájú médiaállományokat.
A Tiszabecs és Tiszaújlak között, a magyar–ukrán határon álló turulmadaras Rákóczi emlékmű avatása 1903. szeptember 20-án[3]
A Turul emlékmű 2011. július 17-én.

Tiszabecs nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szélén, az ukrán határ mellett, a Szatmári-síkság szélén fekvő Tisza-menti település.

Fehérgyarmat 28 km, Túristvándi 21 km, Szatmárcseke 20 km, Nagyar 28 km, Garbolc 23 km, Uszka 4 km, Sonkád 6 km távolságra található. A Tisza folyó a 744,5 folyamkilométernél, Tiszabecsnél lép be Magyarország területére.[4]

Elérhető a 491-es főúton.

Története[szerkesztés]

Tiszabecs nevében a Becs tag személynévi eredetű, amihez a folyó neve megkülönböztető jelzőként kapcsolódott.[5] A község neve 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. 1364-ben castrumként emlegetik, ami királyi vár létezésére utal. Mivel fontos helyen feküdt, az uralkodók sokáig ragaszkodtak hozzá, ezért csak 1368-ban adományozták a Becsky családnak. A falu lakói a középkorban magyarok voltak.

Sokat szenvedett a község a háborús megpróbáltatásoktól. Rákóczi tiszántúli hadjáratának első eseményeként 1703. július 14-én itt keltek át seregei a Tiszán.

Az első katonai topográfiai térképen Tisza Becse néven szerepel.

1864-ben árvíz pusztította el a falu döntő részét. Ez időben a második katonai felmérés térképein Tisza Bécs a neve.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1991: Dr. Szántó István (független)[6][7]
  • 1991–1994: Balogh Sándor (független)[8]
  • 1994–1998: Balogh Sándor (független)[9][10]
  • 1998–2002: Lőrincz Gusztáv (független)[11][12]
  • 2002–2006: Lőrincz Gusztáv (független)[13][14]
  • 2006–2010: Lőrincz Gusztáv (független)[15]
  • 2010–2014: Lőrincz Gusztáv (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2014–2019: Lőrincz Gusztáv (Fidesz-KDNP)[17][18]
  • 2019-től: Lőrincz Gusztáv (Fidesz-KDNP)[1]

Demográfia[szerkesztés]

Tiszabecs népessége 2011-ben még 1031 fő volt, amely 2016 elejére 1412 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[19]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]

Híres emberek[szerkesztés]

Szabó Lőrinc költő életében fontos szerepet játszott a község. 1908 és 1918 között minden nyarát Tiszabecsen töltötte atyai nagybátyja, G. Szabó Mihály református lelkész házában, élményeit a Tücsökzene című verses önéletrajzában örökítette meg. Nevét viseli a helyi művelődési ház. A főutcán, a hajdani iskola helyén álló református imaház oldalán elhelyezett emléktábla emlékeztet a költőre.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1907-ben épült.
  • Rákóczi emlékoszlop - a Rákóczi-szabadságharc első győzelmét 1703-ban a tiszabecsi Bajnok-dűlőn vívta ki Ocskay László brigadéros, majd itt kelt át seregével a Tiszán. A tiszabecsi átkelés irodalmi feldolgozása Jókai Mór nevéhez fűződik, aki Szeretve mind a vérpadig című művében dolgozta fel a tiszabecsi átkelés és a kurucok győzelmével végződött kuruc-labanc ütközet eseményeit. A győzelem emlékére emelt emlékoszlop a református templom előtt áll.
  • Innen, a tiszabecsi strandról indul nyaranta a Nemzetközi Tisza-túra.
  • Turul-emlékmű - Tiszabecs és Tiszaújlak között a Tisza-híd hídfőjénél, a Tiszaújlak–Tiszabecs nemzetközi közúti határátkelő mellett emelkedik a kurucok dicsőségét őrző, turulszoborral díszített emlékmű, amit 1903-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala előtt állítottak.
  • Tiszabecs-Tiszaújlak (Тисабеч-Вилок) határátkelő a magyar-ukrán határon, a 491-es (E60) főúton – személyforgalom (éjjel-nappal nyitva).

Természeti értékei[szerkesztés]

  • Védett természeti érték az ősdiós.
  • A 28 méter magas, 6 méter vastag törzsű, egészséges fekete nyárfa, mely a sóderbányához vezető út mellett jobboldalt található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vasárnapi Ujság 39. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.)
  4. Hagyományos vízitúra és kerékpártúra a Tisza folyón. [2011. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.)
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 648. o. ISBN 963-05-4569-1
  6. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 21.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  8. Polgármestereink (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1992. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 21.) == Kelet-Magyarország, 1992. febr. 27. 11. p.
  9. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  11. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 21.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  13. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  14. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 20.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  15. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  17. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  18. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 21.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  19. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  20. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]