Tiszabezdéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd címere
Tiszabezdéd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Záhonyi
Jogállás község
Polgármester Daku Attila[1]
Irányítószám 4624
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1889 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 101,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabezdéd (Magyarország)
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 43″, k. h. 22° 09′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 43″, k. h. 22° 09′ 09″
Tiszabezdéd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszabezdéd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabezdéd témájú médiaállományokat.

Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban, 5 km-re a záhony-i magyar-ukrán határátlépőtől. A község nevezetes az ott talált honfoglalás kori tarsolylemez miatt.

Története[szerkesztés]

Neve személynévi, szláv eredetű. Talán már a 13. században állott (H VIII. 14.), Zsurkkal szomszédos településként.

A 14. század elején a Tomaj nemzetség birtoka volt; az e nemzetségbeli Szentmártoni Dénes fiai bezdédi jobbágyai a Várdai család szomszédos Tuzsér és Kálonga birtokait pusztították. E viszálykodás több esztendeig tartott a 14. században, és felújult a 18. században is. A per során 1406-ban egy Földvár nevű határrészt is említettek Bezdéd határán, s a család ekkor már a Bezdédi nevet viselte.

1422-ben birtokosa még a Bezdédi család volt birtokosa.

1423-ban viszont már a dadai Móré család volt földesura.

A 16. század folyamán a Losoncziak visszaszerezték, és állandóan perben állottak miatta a Csapi, a Báthori, A Homonnai és Várdai családokkal.

1588-ban azonban csak Csapi Kristóf-ot és Pétert' mondják földesurának; 50 jobbágyháztartásával jelentékeny hely.

1596-ban is lehetett mintegy 130-140 lakosa.

1629-ben Melith Péter kisvárdai földesúr és szatmári vár-kapitányának katonái pusztították el. Pedig 1618-ban már részben Melith Péter – de mellette még hét más földesura is volt –, jelentékenyebb részét pedig 24 jobbággyal Kendi István bírta.

A Melith család 1703-ig bírta, akkor a család kihaltával a kincstárra szállott.

A 18. században királyi adomány és vétel címén tíz földesura volt a következő családokból: br. Ghillányi br. Dőry, Sághy , Jósa, Péczely, Ormos, Lónyay, Somlyódy, Uszkay.

A jobbágyfelszabadítás után nagyjából ugyane családok utódai bírták, 1839-ben 1257 lakosa volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Tiszabezdédi tarsolylemez
  • Római katolikus templom - 1845-ben készült.
  • Református templom - 1838-ban készült el.
  • 1896-ban, Tiszabezdéd, Harangláb-dűlőben egy honfoglalás-kori sírban találták meg az első tarsolylemezt.
  • Görög katolikus templom -2009-ben készült.

Források[szerkesztés]

Szatmármegyei helyi munkatársak.szerk.: Borovszky Samu: Szatmár vármegye (HTML), Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908) 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]