Tiszalök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszalök
A tiszalöki vízerőmű
A tiszalöki vízerőmű
Tiszalök címere
Tiszalök címere
Tiszalök zászlaja
Tiszalök zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállás város
Polgármester Gömze Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4450
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség5234 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség89,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszalök (Magyarország)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″
Tiszalök (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszalök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalök témájú médiaállományokat.

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk nevét.

A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.[forrás?] Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön.

Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak.[3] A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.

A lakosság környezetszépítő munkájának eredményeképp elnyerte a megye legszebb települése pályázatot.

1893-ban a közigazgatást átszervezték, így Tiszalök elvesztette mezővárosi rangját. [4] Majd a városi rangot 1992. március 6-án nyerte vissza, amelyet Göncz Árpád véglegesített Tiszalökön. Video: https://www.youtube.com/watch?v=xcw1NTYZhnU

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Király Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Király Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Drótos Vince (FKgP-Fidesz-MDF-KDNP)[7]
  • 2002–2006: Kovács Gábor (független)[8]
  • 2006–2007: Kovács Gábor (független)[9]
  • 2007–2010: Gömze Sándor Attila (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Gömze Sándor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Gömze Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2007. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

Hírességei[szerkesztés]

Itt születettek/éltek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

  • Református temploma a 18. században épült. ( a templomot a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották)
  • Római katolikus temploma 1887-ben épült. ( a templomot a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották)

Vízerőmű[szerkesztés]

A tiszalöki vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]

Egyéb[szerkesztés]

  • Parkerdő, azaz arborétum: a 31 hektáros területen mintegy 260-féle különböző érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Alaprajza[szerkesztés]

A község régebbi, ősi település része az északi részen található közel a töltéshez, és itt volt a régi községháza is. Emelet a római katolikus templom és a református templom (a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantottak) is itt található emelet a községben fellelhető kisebb zsidó közösség zsinagógája is itt volt ( a közösség az 50-es években megszűnt és a zsinagógát elbontották). Az ősi településrésznél a beépítettség igen magas volt, mivel a házak ereszei összeértek és ez komoly gondot okozott tűz esetén, mivel ekkor a fél falu leéget. Ma már a régi házak nagyrészt lebontották, és több telekből alakítottak ki új házhelyeket. Ezen település részen található a város kulturális életében fontos szerepet játszó Művelődési ház.

A város mai központja 1970-ben jött létre, mikor a községháza átköltözött ide. Ma népsűrűség szerint a Kossuth út középső része a legsűrűbben lakott, mivel a XX. században panelházak épültek. Ezen felül ma itt található több alapfunkciót ellátó épület (egészségügyi központ, gyógyszertár, bank) és központi funkciót ellátó létesítmény (boltok, üzletek)[15]

Gazdasága[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó
"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó és népi ételek főzőversenye
A rendezvényt minden évben a május-július közötti időszakban rendezik meg, amikor különböző helyi és nem helyi főzőcsapatok versenyeznek ételeikkel. Napközben változatos programok szórakoztatják a közönséget. 2019-től a fesztivált Tiszalök megújult főterén tartják.
Városnap
A városnap és főzőverseny július-augusztus közötti időszakban van a Teleki Blanka Gimnázium (Tiszalök, Ady utca 35.) udvarán, melyre változatos programokkal készülnek a szervezők.
"Lökiman" triatlon
Löki Man Triatlon
Középtávú és rövidtávú amatőr kupa, amelyet miden évben júniusban rendeznek meg Tiszalök több helyszínén. Két távon versenyezhetnek a jelentkezők: a középtáv 1900 méter úszást, 90 kilométer kerékpározást és 21 097 méter (félmaraton) futást jelent; a másik pedig az olimpiai táv, amely 1500 méternyi úszást, 40 kilométernyi kerékpározást és kereken 10 000 méternyi futást foglal magában.
Nemzetközi alkotótábor
A 10 napos táborban a festeni vágyók a legnagyobb szenvedélyükkel foglalkozhatnak. Rengeteg festeni való téma van itt a Tisza környékén, amelyet megörökíthetnek. Ez a 10 nap lehetőség ad arra, hogy a művészek kísérletezzenek és egymástól új dolgokat tanulhassanak meg. 2019-ben a 20. Alkotótábor kerül megrendezésre. [17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. http://www.munkataborok.hu/hu/tiszalok
  4. http://www.tiszalok.hu/tiszaloktortenelme/
  5. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  10. a b Tiszalök települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 9. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  11. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  13. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Görbedi Miklós. Tiszalök a századok tükrében - Helytörténeti olvasókönyv (1989. július 8.) 
  16. Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00
  17. https://montazsmagazin.hu/jovore-mar-xx-nemzetkozi-csontvary-alkototabor-szervezodik/

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

{{}}