Ada (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ada (Ада / Ada)
Ada1.jpg
A római katolikus templom
Ada címere
Ada címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Ada
Rang városi jellegű település
Polgármester Bilicki Zoltán
Irányítószám 24430
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 9564 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 90,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ada  (Szerbia)
Ada
Ada
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″
Ada weboldala

Ada (szerbül Ада / Ada) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez Adán kívül még négy település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a török ada (= sziget) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 1214. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett.

A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
10 800 10 935 11 472 12 347 12 331 12 078 10 547[2] 9564[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 8744 82,90
Szerbek 1106 10,48
Jugoszlávok 216 2,04
Cigányok 117 1,10
Horvátok 43 0,40
Albánok 27 0,25
Montenegróiak 21 0,19
Muzulmánok 14 0,13
Szlovákok 10 0,09
Németek 10 0,09
Románok 7 0,06
Bunyevácok 4 0,03
Ukránok 3 0,02
Szlovének 3 0,02
Bosnyákok 3 0,02
Oroszok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres adaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ada (Szerbia) témájú médiaállományokat.