Kerény (település)
Ellenőrzött
| Kerény (Кљајићево / Kljajićevo) | |
 | |
| A Sarlós Boldogasszony katolikus templom, melyet bácskai svábok építettek 1791-1797. között | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 25221 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5045 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Terület | 89,1 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 30″, k. h. 19° 16′ 35″45.775000°N 19.276389°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 30″, k. h. 19° 16′ 35″45.775000°N 19.276389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerény témájú médiaállományokat. | |
Kerény (másként Kernya, szerbül Кљајићево / Kljajićevo, németül Kernei) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombortól 13 km-re keletre. Közigazgatásilag Zombor községhez tartozik.
Névváltozatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kljaicevo
- Kernyáya
- Kornau
- Kernai
- Gorni-Szentkirály
- Kernyája
- Szentkirálya
- Királya
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kernyája néven említi először egy török adóösszeírás 1590-ben. Ezután 1720-1740. között említik, ekkor a zombori katonai határigazgatás alá tartozott. A németség a 18. század második felében költözött a faluba, az első telepesek 1765-ben érkeztek. A második világháború alatt a jugoszláv partizánok fogolytábort létesítettek a németeknek a faluban. A háború után a bácskai svábokat megtorlásként kitelepítették. Helyükre a Balkán délebbi területeiről szerbeket telepítetek.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5847 | 6028 | 6088 | 5805 | 5850 | 5737 | 6012[2] | 5045[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 5603 | 93,19 |
| Jugoszlávok | 71 | 1,18 |
| Horvátok | 52 | 0,86 |
| Magyarok | 31 | 0,51 |
| Bunyevácok | 16 | 0,26 |
| Montenegróiak | 10 | 0,16 |
| Macedónok | 8 | 0,13 |
| Ukránok | 5 | 0,08 |
| Németek | 5 | 0,08 |
| Muzulmánok | 4 | 0,06 |
| Szlovének | 3 | 0,04 |
| Szlovákok | 3 | 0,04 |
| Cigányok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kerény története 1765–1944/45 (angolul)
