Babapuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Babapuszta
(Алекса Шантић / Aleksa Šantić)
Šantić zimiP2050052.JPG
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségZombor
Rang falu
Alapítás éve1923.
Polgármester Miloš Blagojević
Jegyző Milan Tomić
Irányítószám 25212
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 1770 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület49,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Babapuszta (Szerbia)
Babapuszta
Babapuszta
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 55′ 31″, k. h. 19° 19′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 31″, k. h. 19° 19′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babapuszta
témájú médiaállományokat.

Babapuszta[2] vagy Sári (szerbül: Алекса Шантић / Aleksa Šantić) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben, a magyar határtól 7 km-re.

A település a hivatalos szerb nevét a boszniai szerb költőről, Aleksa Šantićról kapta.

A települést először 1468-ban Sáripuszta néven említették meg. A mai magyar nevét a 20. század elején kezdték használni a mai alakjában. A mai falu 1923-1926. között alakult, amikor az első világháborúban szolgáló szerb önkéntesek letelepedtek. Mai szerb nevét 1924-ben kapta. Az 1941-ben itt letelepedett bukovinai székelyek Hadikkisfalu néven jegyezték. A második világháború idején Fernbach-nak hívták a települést, majd a háború után ismét visszakapta a ma is hivatalos szerb nevét.

Története[szerkesztés]

A terület eredetileg a rasztinai Rédl családhoz tartozott, Hammerstein báró birtokaként volt ismert.

1906-1907. között Fernbach Károly, Zombor főispánja kastélyt és angolparkot építtet ezen a területen. A kommunizmus ideje alatt a kastély és a park majdnem teljesen elpusztult, az épületeket a helyi állami kombinát kapta tulajdonba, így nem nagyon foglalkoztak az állagmegóvással.

1923-ban kezd el épülni a mai falu, első világháborús szerb önkéntesek alapításával. 1924-ben kapja meg a mai szerb nevét.

1941-ben székely családokat költöztettek ide, de csak 1944-ig maradtak, a partizánok elől menekülve hátrahagyták otthonaikat, amit még ma is „magyar falu”-nak neveznek.

A faluban működő egyesületek[szerkesztés]

  • Zec (Nyúl) Vadászegyesület
  • Neven Művelődési Egyesület
  • I. Péter király Lovasklub

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1020 1446 1751 2064 2259 2267 2172[3] 1770[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1630 75,04
Horvátok 129 5,93
Magyarok 124 5,70
Bunyevácok 78 3,59
Jugoszlávok 65 2,99
Németek 15 0,69
Románok 14 0,64
Macedónok 9 0,41
Montenegróiak 7 0,32
Muzulmánok 6 0,27
Szlovének 3 0,13
Cigányok 2 0,09
Ruszinok 1 0,04
Bolgárok 1 0,04
Albánok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[4]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. okt. 9. (szerbül és angolul)  
  2. A magyar neve a Vajdaság enciklopédiája alapján ma Babapuszta
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Külső hivatkozások[szerkesztés]