Sztapár
| Sztapár (Стапар / Stapar) | |
 | |
| A főutca az ortodox templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1752 |
| Irányítószám | 25240 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3282 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 355 m |
| Terület | 84,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 41″, k. h. 19° 12′ 18″45.661400°N 19.205000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 41″, k. h. 19° 12′ 18″45.661400°N 19.205000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztapár témájú médiaállományokat. | |
Sztapár (szerbül Стапар / Stapar) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.
Története
[szerkesztés]Nevét az oklevelek 1740 körül említették először a zombori határőri miliciával kapcsolatban, mely többek között egy Stapari nevezetű pusztát használt.
1749-ben még puszta volt, a következő évben azonban Bukcsinováczból (Apatin alatt) és Vranyosevóból (Apatin fölött Vranyos) a nép Sztapár pusztára telepedett. E két régi lakóhely neve Sztapár határában máig fenn van. A buksinovóiak a Popin zid (a pap falá)-tól délre, a vranyesevóiak attól északra laktak a faluban. Később Puszta-Szentivánból és Bresztováczból is ide költöztek a szerbek, így a falu gyarapodva, már 1753-ban görögkeleti szerb templomot is építettek.
Az 1768. évi kamarai térkép szerint Sztapár faluban 180 szerb család volt. A falutól keletre volt Oblicza puszta, tovább keletre Preradovity puszta, ezek alatt Szamovoricza puszta. E három puszta nem a falu tartozéka volt, csak bérelték. 1772-ben volt úrbéri rendezés, mikor e pusztákat úrbérileg a falu határához csatolták. 1891-ben a sztapári uradalmat 660,000 forinton Haas és Deutsch budapesti cég vette meg.
A község régi pecsétje 1777-ből való. Az 1900. évi népszámláláskor Sztapáron 5571 lélek élt 1061 házban. A helységnek addig használt Ósztapár neve helyett az 1904. évi miniszteri rendelet szerint Sztapár lett a hivatalos neve.
A község határában a zombori Zsarkovácz-szállások felé, hosszú földhát van; rajta három halom, mely közelében egy régi földvár látható.
A falu határában feküdt egykor Szent-Miklós, Szent-Katerina és Kenyeres. Az első a Marótiak birtoka volt, melyet cserében szereztek meg. 1477-ben a Báthoriaké lett, de a Szentgyörgyi grófok is igényt tartottak rá.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4811 | 4925 | 4582 | 4242 | 3988 | 3795 | 3720[2] | 3282[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 3494 | 93,92 |
| Horvátok | 50 | 1,34 |
| Jugoszlávok | 29 | 0,77 |
| Cigányok | 27 | 0,72 |
| Magyarok | 20 | 0,53 |
| Bunyevácok | 10 | 0,26 |
| Montenegróiak | 5 | 0,13 |
| Szlovének | 3 | 0,08 |
| Muzulmánok | 3 | 0,08 |
| Románok | 2 | 0,05 |
| Macedónok | 2 | 0,05 |
| Ukránok | 1 | 0,02 |
| Szlovákok | 1 | 0,02 |
| Németek | 1 | 0,02 |
| Bosnyákok | 1 | 0,02[3] |
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
