Doroszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doroszló
(Дорослово / Doroslovo)
A Szent Imre római katolikus templom
A Szent Imre római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Zombor
Rang falu
Alapítás éve 1329.
Polgármester Gellér Magdolna
Irányítószám 25243
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 1497 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 85 m
Terület 41,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Doroszló (Szerbia)
Doroszló
Doroszló
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 19° 11′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 19° 11′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Doroszló témájú médiaállományokat.

Doroszló (szerbül Дорослово / Doroslovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése[szerkesztés]

Bácska nyugati csücskében, a Duna–Tisza–Duna-csatorna partján meghúzódó, zömmel magyarlakta kis település. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Mai neve a 13. századból származik és akkori birtokosáról, Doroszlóról kapta, korábban Pető és Porboszló földje volt.

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában kőkori, bronzkori és késő vaskori leletek kerültek elő. 1192-ben terra Peteu et Porboseleu néven említik először. 1313-ban Duruzlou néven szerepel.

A Doroszlai nemeseknek, Jakabnak és fiainak földje volt, akik birtokaikon 1329-ben megosztoztak.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Papja ekkor 15 báni pápai tizedet fizetett.

A falut a török elpusztította, csak a 18. században települt újra. Ekkor az addigi szerb lakossággal szemben ismét a magyarok kerültek többségbe. 1763-ban német családok érkeztek.

1910-ben 2722 lakosából 2602 magyar, 102 német volt. Ebből 2669 római katolikus, 32 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2906 2835 2669 2339 2131 1864 1830[2] 1497[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 952 52,02
Szerbek 659 36,01
Horvátok 84 4,59
Cigányok 39 2,13
Jugoszlávok 39 2,13
Románok 9 0,49
Németek 3 0,16
Montenegróiak 2 0,10
Ruszinok 2 0,10
Ukránok 1 0,05[3]

Látnivalók[szerkesztés]

Határában a Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kutacska, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút a már középkorban is kedvelt zarándokhely volt, majd a török ezt is elpusztította, mígnem 1792-ben egy Zábóczky János nevű gombosi lakos szemét a kút vízében megmosva visszanyerte szeme világát, azóta kb. 80 csodás eset történt a doroszlói Szentkúton.

Híres emberek[szerkesztés]

A Kereszténysegítő Istenanya templom

Itt élt Fehér Ferenc költő és Herceg János író, akadémikus.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]