Doroszlói Szentkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doroszlói Szentkút
EgyházmegyeSzabadkai egyházmegye (1968–)
VédőszentSegítő Szűz Mária
TelepülésDoroszló
Elhelyezkedése
Doroszlói Szentkút (Szerbia)
Doroszlói Szentkút
Doroszlói Szentkút
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 35′ 35″, k. h. 19° 11′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 35″, k. h. 19° 11′ 26″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Doroszlói Szentkút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely, vagy népiesen a Doroszlói Szentkút (szerbül Водица / Vodica) a délvidéki Szabadkai egyházmegye területén található központi búcsújáró hely.

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található. A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna (korábban Mosztonga) között terül el.

Nevének eredete[szerkesztés]

A kegyhely középkori elnevezése Bajkút volt. A török hódoltság idején elnevezése ismeretlen. Doroszló újratelepítése és az első csodás gyógyulás után jelentősége megnövekszik és a délvidéki tájakon Szentkút néven válik ismertté.

Története[szerkesztés]

A ma is meglévő Szentkút azonos azzal a hellyel, amely már az Árpádok korában Bajkút néven emlegettek. A település múltjáról igen keveset tudunk, annyit viszont igen, 1173-1183 között III. Béla király a Bajkút területére Premontrei szerzeteseket telepített, és kolostort építtetett számukra.

Nagy Lajos király 1382-ben bajkúti birtokait a budai klarissza apácáknak ajándékozott. A török időkben elpusztult a falu, a kútja viszont megmaradt, amelyhez a bujdosó magyarok a török hódoltság ideje alatt is zarándokolt, Ebben az időben a Bajkúti lelki gondozást a bosnyák ferencesek végezték.[1]

Az 1807-től vezetett „Historia Domus…” Napló tudósítása szerint 1792-ben a Szent Szűz jósága által a gombosi vak Zablóczki János visszanyerte látását, miután megmosdott a kút vizében. A gombosi fiatalemberrel történt csodát követően a szentkúthoz való zarándoklat egyre tömegesebb lett, és a Kalocsa-Bácsi főegyházmegye hivatalos búcsújáró helyévé lett. A Szentkúti „Historia Domus Sancte Fontis Doroszloiensis” históriás könyvben több mint nyolcvan csodás gyógyulás lett feljegyezve. [3]

(Hanusz István szerint az első csodás gyógyulás még 1700-ban történt, 1796-ban pedig már fakápolnával díszítették a forrást, amelynek leégése után épült az első kőkápolna.[2]) 1796 táján Tordy Ferenc élő kincstári erdőhivatal erdőmestere építtetett fogadalmát betartva kis fakápolnát a szentkúti fonás fölé. A második szentkúti kápolnát, amely szintén fából készült, 1808–1809 táján építették a kút fölött álló első kis kápolna közelében, északkeleti irányban. A harmadik kápolnát, amely már kis templomnak is beillett, 1823 és 1825 között már téglából építtették, fa mennyezettel és fatoronnyal. Viszonylag távol állt a Szentkúttól. A mai szentkúti templom elődjének, illetve egy részletének tekinthető. A negyedik szentkúti kápolna, amely azonos a mai szentkúti kis templommal, a harmadik átépítése, megnagyobbítása révén keletkezett 1874–75-ben. 1861-ben készítik el a szentkúti forrás mellett elhelyezett Magyarok Nagyasszonya kegyszobrot. 1909-ben újabb fontos építkezések történtek a Szentkút környékén. Ekkor készült el a csodatévő forrás máig létező díszes kútszerkezete és mosakodómedencéje.

Az újonnan megalapított Szabadkai egyházmegye 1968-ban hivatalos kegyhelyévé nyilvánította, majd a megemelkedett zarándokok száma miatt 1973-ban kibővítették a kegyhely udvarát, és elkészítették a szabadtéri oltárt, illetve használhatóvá tették a zarándokházat. Az 1980-as években a hívők személyes adományaiból elkészültek a kápolnakertet övező kerengőben a freskósorok.

A délszláv háborúk idején a kegyhely látogatottsága visszaesett, de az ezredforduló óta ismét jelentős a kegyhelyre zarándoklók száma. Az elmúlt két évtizedben sajnos nem történtek sem fejlesztések, sem felújítások és épületegyüttes már csak nehezen tudja megfelelőképp ellátni feladatát.

Ugyancsak a hívek adományából, valamint tartományi támogatással 2009-ben megkezdődött a bővítés és a felújítás.

Hitélet[szerkesztés]

A Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). A hívek már előző nap (szeptember 7.) megérkeznek. A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát, német, szlovák és magyar nyelvű szentmiséket celebrál a megjelent nagyszámú egyházi méltóság (papok, püspök). A Zarándokok nagy többsége, magyar anyanyelvű Római Katolikusok, de nagy számban vannak jelen horvát (bunyevác és sokác), szlovák, Római Rítusú katolikusok, valamint Ruszin Görög rítusú katolikusok, és szerb pravoszláv egyházhoz tartozók. A Szentkúton nagyobb búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony (augusztus 15.) ünnepén is. Nyár folyamán ifjúsági, hittanos és zene táboroknak ad otthont a szentkút, melyeket különböző ifjúsági szervezetekkel közösen szervez a Szentkút.

A felújítását követően remélhetőleg kiépül egy a zarándokokat olyan megfelelő színvonalon fogadó infrastruktúra, amely nem csak a Kisboldogasszony napi búcsú idején, hanem az év tetszőleges napján is képes lesz fogadni a hívőket .

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolatfelvétel[szerkesztés]

Kegyhelyigazgató: Ft. VEREBÉLYI Árpád

Tel: 00 381 25 5862 206

Fax: 00 381 25 875 675

Elérhetősége: 00 381 64 24 08 521 (mobil)

e-mail: varpad@tippnet.rs