Kőszegdoroszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőszegdoroszló
Fő utca
Fő utca
Kőszegdoroszló címere
Kőszegdoroszló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKőszegi
Jogállás község
Polgármester Joó Tamás Imre[1]
Irányítószám 9725
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 246 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőszegdoroszló (Magyarország)
Kőszegdoroszló
Kőszegdoroszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 16° 32′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 16° 32′ 39″
Kőszegdoroszló (Vas megye)
Kőszegdoroszló
Kőszegdoroszló
Pozíció Vas megye térképén
Kőszegdoroszló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegdoroszló témájú médiaállományokat.

Kőszegdoroszló (németül: Deutschdorf, horvátul Duorslov[3]) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 9 km-re délre, Kőszeghegyalján, a Doroszlói-patak mentén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Kőszeg várához tartozó falu nevét először Durisley formában örökítették meg, 1279-ben.

Története[szerkesztés]

A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a 19. században talált Bacchus szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet 1279-ben Durisley alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta. A 15. század közepén osztrák birtok. A 17. század végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg román stílusú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a 16. században evangélikusok lettek, a község 1633-ban vált anyagyülekezetté. Templomában 1650. január 11-én és 1666. december 14-én tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot 1673 körül az ellenreformáció hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére 1697-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek Nemescsóra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak II. József türelmi rendelete után nyílott lehetőség.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Kőszeg. Lakja 250 ágostai, 163 k., kath. és ev. fiókegyházakkal, jó bortermesztéssel. Birja h. Eszterházy."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Doroszló, 77 házzal és 424 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. Régi község, mely már a rómaiak idejében is lakott volt. Pogány nevű szőllőhegyén e század elején számos római emlék, köztük egy Bachus-fő, látott napvilágot. A XIII. században már Kőszeg várához tartozott és akkor Durisley volt a neve. Ez időben a Németújváriakat uralta, később a Garayaké lett, majd Palóczi Simon és Országh Mihály lettek földesurai, 1746-ban pedig Sigray József, majd a Szegedy -család."

1910-ben 415 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

Az evangélikus templom

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 0,4% románnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 0,4%, evangélikus 42,3%, felekezet nélküli 2,8% (23,6% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A templomot 1769-ben barokk stílusban építették át. Tornyát később építették hozzá, de a szakszerűtlen alapozás miatt nyugati irányban megdőlt, ezért a 19. században vaskos támpillérekkel támasztották meg. Berendezése 19. századi, ekkor készült az oltárkép is. Orgonáját 1927-ben építették. A templomot utoljára 1975-ben restaurálták.
  • Evangélikus temploma 1792-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Kőszegdoroszló Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegdoroszló témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]