Hegyhátszentjakab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyhátszentjakab
Szent Jakab római katolikus templom
Szent Jakab római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterKránicz Ferenc (független)[1]
Irányítószám9934
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség261 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 16° 33′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 16° 33′
Hegyhátszentjakab (Vas vármegye)
Hegyhátszentjakab
Hegyhátszentjakab
Pozíció Vas vármegye térképén
Hegyhátszentjakab weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátszentjakab témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegyhátszentjakab község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Vasi-Hegyháton, Körmendtől 20 kilométerre délre, Zalalövőtől 7 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.

Közigazgatási területén áthalad a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Zalalövőn át Őriszentpéterig húzódó 7411-es út is, de a lakott területeit csak a jóval kisebb forgalmú és jelentőségű, Nádasd és Felsőjánosfa között húzódó 7447-es út érinti.

2002-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története[szerkesztés]

A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.

A falu a Telekes-i és a családból eredő Baso, Bogár, Byki, Bedeuch, Győrffy, Petheu, Török és Szepetki családok birtoka volt az 1600-as évek végéig. A települést az írott források 1310-ben említik először, nevét templomának védőszentjéről kapta.1310-ben Szentjakabi Tima fia Gergely részt vesz a Szőczeiek birtok beiktatásán. Máshol, Telekesi Tima fia és Gergelynek nevezik őket (mnl.gov.hu-DL 92672). 1387-ben birtokvita során meghallgatják Szentjakabfalui Gergely fia Petheut és Baso fia Miklóst ( DL 43072). 1410-ben Telekesi Baso fia Miklós elzálogosítja Szentjakabfalu-i birtoka egy részét, ekkor már malom működik a Monyoros patak mentén. (DL 12069). 1423-ben Zenth Jacabfalwa néven szerepel egy a Festetics család keszthelyi levéltárában található oklevélben.[3] A templom 13. századi eredetű, eredetileg román stílusú.1477-ben per során meghallgatják Szentjakabfalu-i Baso Györgyöt és Andrást, a szövegben " Domine nemodicti Plebano Rotundemarie.." Kerekboldogasszonyfalva plébánosát név nélkül említi( DL 67940). 1522-ben Szentjakabfalu-i Baso Gergely zálogba adja Kerelkoldogasszonyfalva-i birtokát Sárffy Imrének (DL 47482). 1552-ben harangot öntenek a templom számára. Felirata: "Óh dicsőség királya jöjj el hozzánk békével" , ekkor a birtokosok már áttértek a református hitre. A török hódoltság miatt kettős adózással sújtott faluban az élet egyre nehezebb, a Rába vonala fölé költöznek, a falu pusztulásnak indul. Kerekboldogasszonyfalva 1563-ban elpusztult a török támadás következtében. Templomának romjai valahol másfél kilométerre délre lehet az erdőben. A török kiűzése után régi tulajdonosai nem tudják visszaszerezni birtokaikat. A falu lakatlan, temploma romos, tornyában egy harang lakik (UC029-001). A 18. század első felében az Eszterházy, majd a század közepétől a Sigray család birtoka.

1966-ban a falu plébánosa aharangot eladja a Magyar Nemzeti Múzeumnak,ma is itt őrzik.

Vályi András szerint "SZENT JAKAB. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Zsigray, lakosai katolikusok, fekszik Szőcséhez nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, legelője, fája van, szőleje nints. " [4]

Fényes Elek szerint "Szent-Jakab, magyar falu, Vas vmegyében, Zala vmegye szélén, 152 kath., 50 evang., 18 ref. lakossal. Határa, mellyhez a Boldogasszony puszta is tartozik, közép termékenységű. Rétje kevés, de legelője roppant, mert 2,300 holdat foglal el. – F. ura gr. Sigray. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Szent-Jakab 77 házzal és 485 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Zala-Lövő, távírója Körmend. Földesurai a Sigray grófok volt."[6]

A falu a helyiek elmondása alapján 4 szerből áll. A patak partjától Felsőjánosfa felé vezető területet a helyiek Devecsernek hívják. A patak partjától Elágazó Petőfi Sándor utca területe Hajósszer. A templom környéki dombon található része a falunak a Keszteszer, itt éltek és a mai napig is élnek a Keszték. Kicsit jobban elkülönülő, viszonylag erdős része a falunak a Szaknyér felé vezető út környékén található Tuplica.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Marton Lajos (független)[7]
  • 1994–1998: Marton Lajos (független)[8]
  • 1998–2000: Horváth Zsolt (független)[9]
  • 2000–2002: Horváth Zsolt (független)[10][11]
  • 2002–2004: Horváth Zsolt (független)[12]
  • 2004–2006: Kránicz Ferenc (független)[13]
  • 2006–2010: Kránicz Ferenc (független)[14]
  • 2010–2014: Kránicz Ferenc (független)[15]
  • 2014–2019: Kránicz Ferenc (független)[16]
  • 2019-től: Kránicz Ferenc (független)[1]

A településen 2000. december 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választás részletes adatai még tisztázásra szorulnak, de az előző polgármester elindult a választáson és megerősítette pozícióját.

A következő önkormányzati ciklus félidejénél, 2004. október 17-én újabb időközi polgármester-választásra került sor a községben,[13] ezúttal azért, mert az addigi faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[18]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
264
265
265
255
249
261
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (24,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 8,8%, evangélikus 15,8%, felekezet nélküli 3,7% (22,7% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. 1738-ban az Eszterházy család építtette át. berendezése is 18. századi. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony. A 19. században sekrestyével bővítették.
  • Határában található a Vadása-tó, kiépített straddal rendelkező üdülőhely. A tó, mely 1968-ban a Vadása-patak vízének mesterséges felduzzasztásával keletkezett, Solymár Lajos munkájának és a helyi lakosok összefogásának köszönhetően. A tó kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó turisták számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. ↑ a b A 2000. december 3-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 3. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  12. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. ↑ a b Hegyhátszentjakab települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. október 17. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  14. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  15. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  16. ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  17. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  18. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  19. ↑ Hegyhátszentjakab Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegyhátszentjakab&oldid=26295641”