Hegyhátszentjakab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyhátszentjakab
Szent Jakab római katolikus templom
Szent Jakab római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Körmendi
Jogállás község
Polgármester Kránicz Ferenc[1]
Irányítószám 9934
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 265 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyhátszentjakab (Magyarország)
Hegyhátszentjakab
Hegyhátszentjakab
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 01″, k. h. 16° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 01″, k. h. 16° 32′ 53″
Hegyhátszentjakab (Vas megye)
Hegyhátszentjakab
Hegyhátszentjakab
Pozíció Vas megye térképén
Hegyhátszentjakab weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátszentjakab témájú médiaállományokat.

Hegyhátszentjakab község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Vasi-Hegyháton, Körmendtől 20 km-re délre, Zalalövőtől 7 km-re északnyugatra helyezkedik el. 2002-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története[szerkesztés]

A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.

A települést az írott források 1310-ben említik először, nevét templomának védőszentjéről kapta. 1423-ben Zenth Jacabfalwa néven szerepel egy a Festetics család keszthelyi levéltárában található oklevélben.[3] A templom 13. századi eredetű, eredetileg román stílusú. A 18. század első felében az Eszterházy, majd a század közepétől a Sigray család birtoka.

Vályi András szerint "SZENT JAKAB. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Zsigray, lakosai katolikusok, fekszik Szőcséhez nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, legelője, fája van, szőleje nints. " [4]

Fényes Elek szerint "Szent-Jakab, magyar falu, Vas vmegyében, Zala vmegye szélén, 152 kath., 50 evang., 18 ref. lakossal. Határa, mellyhez a Boldogasszony puszta is tartozik, közép termékenységű. Rétje kevés, de legelője roppant, mert 2,300 holdat foglal el. – F. ura gr. Sigray. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály." [5]

Vas vármegye monográfiájában "Szent-Jakab 77 házzal és 485 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Zala-Lövő, távírója Körmend. Földesurai a Sigray grófok volt." [6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. 1738-ban az Eszterházy család építtette át. berendezése is 18. századi. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony. A 19. században sekrestyével bővítették.
  • Határában található a Vadása-tó, kiépített straddal rendelkező üdülőhely melyben a 2014-es tilalom óta nem szabad úszni. A tó, mely 1968-ban a Vadása-patak vízének mesterséges felduzzasztásával keletkezett, kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó turisták számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés]