Csempeszkopács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csempeszkopács
A csempeszkopácsi műemlék  római katolikus templom
A csempeszkopácsi műemlék római katolikus templom
Csempeszkopács címere
Csempeszkopács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Krenner Róbert Károly[1]
Irányítószám 9764
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 283 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 52,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csempeszkopács (Magyarország)
Csempeszkopács
Csempeszkopács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 20″, k. h. 16° 48′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 20″, k. h. 16° 48′ 32″
Csempeszkopács (Vas megye)
Csempeszkopács
Csempeszkopács
Pozíció Vas megye térképén
Csempeszkopács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csempeszkopács témájú médiaállományokat.
A templom belső freskója
A csempeszkopácsi római katolikus templom kapuja

Csempeszkopács község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Csempeszháza és Kopács községek egyesítéséből keletkezett.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 16 km-re délkeletre a 87-es számú főút két oldalán fekszik. Határos települések: Rum, Meggyeskovácsi, Pecöl, Rábatöttös, Vasszécseny, Nemeskolta.

Nevének eredete[szerkesztés]

Csempesz nevének előzménye a régi magyar Chempez személynév amely a régi csempes (= csalárd) szóból származik. Kopács neve is személynévi eredetű, ennek előzménye a kopács (gesztenye, vagy harkály) főnév.

Története[szerkesztés]

A község területén már a római korban éltek emberek. Ezt bizonyítja a templom feltárásakor a padozat alól előkerült sírkőtöredék, illetve a templomba beépített nagyméretű római kori téglák.

Csempeszt és Kopácsot is 1273-ben említik először. Kopács első említése IV. László király oklevelében történik, melyben a király Kopácsi Pousának és rokonainak ajándékozza horrowi ingatlanát. Az itt említett Horrow azonos a Kopács és Szécseny között a középkorban létezett Hóró faluval, mely a 15. század végén pusztult el. Csempesz ugyancsak IV. László oklevelében szerepel először, melyben a köcski és vasvári várvédő katonáknak birtokokat adományoz. Településként Kopácsot 1323-ban Kopach, Csempeszt 1329-ben Chempezfolua alakban említik először. Kopács későbbi névváltozatai 1329-ben Kwpach, 1481-ben Kopach, illetve Kopacz. Csempeszházát 1465-ben Chempezhaza, 1481-ben Chempezfolua, illetve Chempezfalwa alakban említik. Mindkét falu köznemeseké volt.[3] A kopácsi római katolikus templom a 13. század második felében épült.

A 16. századtól átmenetileg a protestánsoké volt. Ebben az időben Kopács a Bothka család birtoka, míg Csempesz a Csempeszházi család tulajdonában volt. Utóbbiak a 16. század végén kétszintes kastély építtettek a faluban, melyet a 17. században a Béri Balogh család szerzett meg. Béri Balogh Ádám a század végén barokk stílusban átépíttette a kastélyt. 1658-ban a templomot visszakapták a katolikusok.

Vályi András szerint „CSEMPESZ. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári járásban, Runthoz nem meszsze, ’s ennek filiája, határja termékeny, ’s középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.”[4]

Fényes Elek szerint „Csempesz, magyar falu, Vas vmegyében, róna termékeny vidéken, ut. p. Szombathely. Lakja 80 kath. Kopács, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathely: 140 kath., 40 evang. lak.”[5]

Vas vármegye monográfiájában „Csempesz-Kopács kis, magyar falu 38 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-rumi vasút egyik állomása. Postája Rum, távirója Szombathely. Birtokos gróf Cziráky János.”[6]

Csempeszháza és Kopács a 19. század közepén egyesült. A 19. század végén a település életében jelentős fejlődést eredményezett a Szombathely–Rum-vasútvonal megnyitása, majd az elemi iskola felépülése. 1910-ben Csempeszkopácsnak 313 magyar lakosa volt.

2014. március 31-én felavatták a volt 9. sz. felújított vasúti őrházat és az ott nyílt emlékkiállítást. A volt vasút nyomvonalán ma kerékpárút található, a kerékpárút és őrház között pedig egy emléktáblát avattak.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kopács Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt 13. századi román stílusú temploma országos hírű műemlék, mesterséges dombon épült. A templomban ma is láthatók a feltáráskor előkerült középkori freskótöredékek. Berendezése a 18. században készült, oltárképét Dorfmeister István festette.
  • Csempeszen áll a késő reneszánsz Balogh-kiskastély, amelynek egykor Béri Balogh Ádám kurucvezér is tulajdonosa volt. A kastély a 16. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 17. század második felében barokk stílusban építették át. Itt kapott helyet 1976-ban a Helytörténeti Múzeum gyűjteménye is. A múzeumot 2007-től a településért sokat tett pedagógus emlékére Pungor Zoltán Múzeumnak hívják.[8] Több helytörténeti témájú kiállításán kívül szintén állandó kiállítás keretein belül lehet megtekinteni Károlyi Antal Ybl-díjas építész emlékszobáját, továbbá Ferencz Károly geológus ásvány- és kőzetgyűjteményét, Afrika-emlékeit és preparátumait.[9][10]

Képgaléria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Emlékhelyet alakítottak ki a bakterházból Csempeszkopácson
  8. Merklin Tímea: Ékszerdoboznyi kis múzeum a kastély. www.vaol.hu (Vas Népe Online). Pannon Lapok Társasága (PLT) (2007. okt. 15.) (Hozzáférés: 2013. okt. 17.)
  9. Pungor Zoltán Múzeum, Csempeszkopács. www.museum.hu (Magyar Múzeumok Honlapja). Budapest: Kultúra az Interneten Alapítvány (Hozzáférés: 2013. okt. 17.) (html)
  10. Pungor Zoltán Múzeum, Csempeszkopács: Dr. Ferencz Károly természettudományi gyűjteménye. www.museum.hu (Magyar Múzeumok Honlapja). Budapest: Kultúra az Interneten Alapítvány (Hozzáférés: 2013. okt. 17.) (html)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csempeszkopács témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]