Keléd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keléd
Keléd címere
Keléd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Feiler Ferenc Miklós[1]
Irányítószám 9549
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 77 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Keléd (Magyarország)
Keléd
Keléd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′ 44″, k. h. 17° 06′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 44″, k. h. 17° 06′ 59″
Keléd (Vas megye)
Keléd
Keléd
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keléd témájú médiaállományokat.

Keléd község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Jánosházától délnyugatra, a 8-as számú főúttól délre, a 84-es számú főúttól nyugatra helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Keléd neve régi magyar személynévből származik. A névtípus és a régészeti leletek tanúsága alapján is Árpád-kori eredetű település. Az írott forrásokban csak igen későn, 1444-ben jelentkezik idevaló nemes nevében. .[3] A törökkorig a környéken is birtokos köznemesi Kelédy családé. Az 1549. évi rovásadó jegyzékbe 3 kelédi jobbágyportát, 4 zsellért és 2 szolgát vettek fel. A Kelédyeket 1575-ben még megerősítették itteni nemesi kúriájuk birtokában. A falu később elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.[3]

A középkori falu a mai községtől északra helyezkedett el. A hagyomány szerint is itt állt a középkori templom, amelynek maradványát az 1780-as években készült I. katonai felmérés térképlapja Rudera (=romok) felirattal tünteti fel. Ezzel megegyező helyen figyelhetők meg a templom és a körülötte fekvő temető nyomai. Annak a feltevésnek bizonyítására, hogy a lelőhelyen volt-e földvár is, ásatás szükséges.[3]

A falu fejlődése szorosan összekapcsolódott a kúria történetével. A Szent-Ivány kúriát valószínűleg a 18 század végén emeltette szentgyörgyi Horváth család, felhasználva az építkezéshez a romtemplom köveit. 1854-ben bővítették az épületet és kényelmes lakhellyé alakították. A hátsó, alacsonyabb szárny barokk eredetű, míg az első része már klasszicista.[3] Az uradalmat 1859-ben Krása Manó vásárolta meg, ez hozta meg a gazdasági élet fellendülését. A jelentős beruházások eredményeként 1865-ben ecet- és szeszgyár létesült, melyeket gőzgépekkel szerelt fel. 1897-ben Krása távbeszélőt létesített a kúria és jánosházai takarékpénztár, valamint annak épületében lévő posta és távíró között.[4]

A 19. század második felén a falu kúriából és a hozzá tartozó 11 magánházból állt.[3]

1915-ben Krása Manó a lipótszentiváni Szent-Ivány Oszkárnak adta el az uradalmat, ami 3600 holdat tett ki.

1923-ban tűz ütött ki, amelynek helyreállítása során az eredetileg nyereg tetős első épületszárnyat már manzard tetős formában kibővítve készítették el. A korábbi tornácos részt beépítették. Az uradalom gazdasági élete azonban továbbra is pezsgő maradt. Szeszfőzde, szeszfinomító, rum- és likőrgyár. Említést érdemel az uradalom áramfejlesztője, gőzmalma, gőzfűrésztelepe, 10 holdas méhészete, 17 holdas halastóban lévő pontytenyésztés, díszfácán tenyésztés.[4]

1945-ben 40 orosz katona lakott a kúriában, amely a háború után is Szent-Ivány Egoné maradt 1952-ig. A kúriát 1952-ben államosították. 1964-ben átalakították a 23 helyiséges épületet. 1982-től itt működött Tanácsháza és TSZ iroda volt. Parkjában fürdő és teniszpálya is volt. Ősparkjából a jegenyefenyő, platán és egy vadgesztenye figyeli az épület sorsát.[4] Jelenleg helyi védelem alatt áll.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 88,6%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 2,9% (7,1% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A kelédi focicsapat nagyon jó eredményeket ér el a Supershoot.eu játékon. Jelenleg az NB.III tagja ebben a játékban. Sikerei: V.A3 Győztes IV.A2 Győztes

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c d e [Keléd Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2006.]
  4. a b c Virág Zsolt Magyar kastélylexikon Vas megye kastélyai és kúriái, i. m. 47.. old.
  5. Keléd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]