Mesterháza (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mesterháza
Mesterháza Jekelfalussy.JPG
Mesterháza címere
Mesterháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Dohi Zsolt[1]
Irányítószám 9662
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 149 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mesterháza (Magyarország)
Mesterháza
Mesterháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″
Mesterháza (Vas megye)
Mesterháza
Mesterháza
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterháza témájú médiaállományokat.
Petőfi Sándor utca részlete
Mesterháza

Mesterháza község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Répce mellett, Sárvártól 15 km-re északnyugatra, Bükfürdőtől 8 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1426-ban Vesterháza alakban említik először. Neve a német eredetű régi magyar Vester személynévből származik. 1433-ban Vesteryazya, Vesterhazya alakban szerepel. 1479-ben említik először mai nevén Mesterhaza alakban.[3] Köznemesi község volt, többször nemesi előnévként fordul elő az írott forrásokban.

Vályi András szerint "MESTERHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nemes Ladánynak szomszédságában, és annak filiája, Sopronhoz 4 7/8 mértföldnyire, síkos határja két nyomásbéli, zabot, árpát is terem, szőleje nints, réttye bőven, sok juhokat tenyésztenek. " [4]

Fényes Elek szerint "Mesterháza, magyar falu, Sopron vmegyében, Vas vmegye szélén, közel a Répcze vizéhez, Kőszeghez 3 mfd., 80 kath., 130 evang. lak. Róna termékeny határa 978 hold, mellyből szántóföld 590 h., rét 251 h., erdő h., legelő 57 hold. Többen birják."[5]

1910-ben 299 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A községet érintette a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal, amely 1913. november 8. és 1974. május 26. között üzemelt, majd a pályát felszedték. Az 1950-es közigazgatási reform során Vas megyéhez csatolták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 3,4% németnek, 4% cigánynak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 7,4%, evangélikus 14,1%, felekezet nélküli 2% (11,4% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Joachim templom.[7]
  • Jekelfalussy-kastély, Petőfi Sándor utca 9., helyreállítva, udvara timpanonos kerti házat rejt.
  • Mesterházy Pál-kúria, Petőfi Sándor utca 15., jelenleg romos állapotú.
  • Mesterházy Ferenc-kúria, Petőfi Sándor utca 21., felosztották lakásokká.
  • Mesterházy kripta a temetőben.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Mesterháza Helységnévtár
  7. Egy érdekesség a referenciáról

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterháza (Magyarország) témájú médiaállományokat.