Mesterháza (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesterháza
Mesterháza központja a Jekelfalussy-kastéllyal, a haranglábbal és a 8614-es úttal
Mesterháza központja a Jekelfalussy-kastéllyal, a haranglábbal és a 8614-es úttal
Mesterháza címere
Mesterháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Dohi Zsolt (független)[1]
Irányítószám 9662
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség140 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″
Mesterháza (Vas vármegye)
Mesterháza
Mesterháza
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szent Joachim templom
A Petőfi Sándor utca (8614-es út) részlete nyugat felé nézve
Mesterháza a községi temető irányából (nyugatról) nézve

Mesterháza község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Répce mellett, Sárvártól 15 km-re északnyugatra, Bükfürdőtől 8 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1426-ban Vesterháza alakban említik először. Neve a német eredetű régi magyar Vester személynévből származik. 1433-ban Vesteryazya, Vesterhazya alakban szerepel. 1479-ben említik először mai nevén Mesterhaza alakban.[3] Köznemesi község volt, többször nemesi előnévként fordul elő az írott forrásokban.

Vályi András szerint "MESTERHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nemes Ladánynak szomszédságában, és annak filiája, Sopronhoz 4 7/8 mértföldnyire, síkos határja két nyomásbéli, zabot, árpát is terem, szőleje nints, réttye bőven, sok juhokat tenyésztenek. " [4]

Fényes Elek szerint "Mesterháza, magyar falu, Sopron vmegyében, Vas vmegye szélén, közel a Répcze vizéhez, Kőszeghez 3 mfd., 80 kath., 130 evang. lak. Róna termékeny határa 978 hold, mellyből szántóföld 590 h., rét 251 h., erdő h., legelő 57 hold. Többen birják."[5]

1910-ben 299 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A községet érintette a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal, amely 1913. november 8. és 1974. május 26. között üzemelt, majd a pályát felszedték. Az 1950-es közigazgatási reform során Vas megyéhez csatolták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Marton István (független)[6]
  • 1994–1998: Marton István (független)[7]
  • 1998–2002: Marton István (független)[8]
  • 2002–2006: Marton István Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Marton István Sándor (független)[10]
  • 2010–2014: Marton István Sándor (független)[11]
  • 2014–2019: Dohi Zsolt (független)[12]
  • 2019-től: Dohi Zsolt (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
155
152
149
144
146
140
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 3,4% németnek, 4% cigánynak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 7,4%, evangélikus 14,1%, felekezet nélküli 2% (11,4% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Joachim templom.[14]
  • Jekelfalussy-kastély, Petőfi Sándor utca 9., helyreállítva, udvara timpanonos kerti házat rejt.
  • Mesterházy Pál-kúria, Petőfi Sándor utca 15., jelenleg romos állapotú.
  • Mesterházy Ferenc-kúria, Petőfi Sándor utca 21., felosztották lakásokká.
  • Mesterházy kripta a temetőben.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  8. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  10. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  11. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  12. Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  13. Mesterháza Helységnévtár
  14. Egy érdekesség a referenciáról

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Mesterháza (Magyarország)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterháza (Magyarország) témájú médiaállományokat.