1950-es megyerendezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa.

A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre oszlott, vagyis e közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent. Emellett az új beosztás mind területi, mint népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.

A második világháborút követően az 1945-ös megyerendezés során kisebb-nagyobb módosítások történtek a megyei beosztásban. Ezek egy részét a magyar államterület újbóli megváltozása tette elkerülhetetlenné, és lényegében az 1938 előtti állapot visszaállítását jelentették, más részük már reformelemeket is tartalmazott a történelmileg kialakult megyehatárok legkirívóbb észszerűtlenségeinek megszüntetésére, viszont e döntések egy részének tényleges végrehajtására nem került sor. Ezek a változtatások azonban továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére. Ezért került sor a teljes körű átalakításra 1950 folyamán.

Magyarország megyebeosztása a megyerendezés előtt és után

A rendezés előtti megyebeosztás[szerkesztés]

1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától végleg megszűnt.

A megyerendezés jogszabályi keretei[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezést egy sor jogszabály együttesen valósította meg.

Az Alkotmány határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit és előírta, hogy a területi beosztás részleteiről a minisztertanács dönt.

  • 1949. évi XXVI. törvény

A Budapest területének új megállapításáról szóló törvény alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egy része (7 megyei város és 16 nagyközség) a főváros részévé vált, így létrejött Nagy-Budapest

  • 4.343/1949. (XII.14.) M.T. számú rendelet

Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét, egyúttal felhatalmazta a belügyminisztert a végrehajtás további részleteinek és az új beosztás hatálybalépése napjának megatározására.

  • 5.201/4/II–1/1950. (I.29.) B.M. számú rendelet
  • 5.201/11/II–1/1950. (III.12.) B.M. számú rendelet

A belügyminiszter e két rendeletben hajtotta végre a minisztertanács által ráruházott feladatokat. Az elsőben tíz, az utóbbiban kilenc új megye megalakításáról intézkedett, február 1-jei illetve március 16-ai hatályba lépéssel. E jogszabályok rendelkeztek a megyék között átcsatolt települések járási és jegyzőségi beosztásáról is, továbbá néhány esetben járások megszüntetéséről, létrehozásáról vagy székhelyének megváltoztatásáról.

  • 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról

E törvény határozta meg az államhatalom új szerveinek működési és szervezeti redjét. E törvény írta elő, hogy Budapest városi tanácsa a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esik.

Megyeszékhelyek a rendezés előtt és után[szerkesztés]

A rendezés előtt és után összesen 30 település töltött be megyeszékhely szerepkört. A rendezés során az addigi 25 megyeszékhely közül 11 elveszítette ezt a szerepét, 5 város pedig ekkor szerezte azt meg.

1950 előtt mindig voltak olyan megyeszékhelyek Magyarországon, melyeknek nem volt városi címe, közvetlenül a rendezés előtt három. 1950-ben jött létre először olyan a helyzet, hogy valamennyi megye székhelye városban volt.

Meg kell még jegyezni, hogy a törvényhatósági jogú városok és a mai megyeszékhelyek közül egyedül Szeged nem szerepel a felsorolásban, ugyanis nem volt megyeszékhely se a rendezés előtt, se közvetlenül utána. Csongrád megye székhelye 1950-ig Szentes volt, 1950-1962 között pedig Hódmezővásárhely, Szeged csupán ekkor vette át e szerepet.

Székhely Jogállás A rendezés előtt A rendezés után
Baja törvényhatósági jogú város Bács-Bodrog megye
Balassagyarmat megyei város Nógrád-Hont megye
Békéscsaba törvényhatósági jogú város Békés megye
Berettyóújfalu nagyközség Bihar megye
Budapest főváros Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest megye
Debrecen törvényhatósági jogú város Hajdú megye Hajdú-Bihar megye
Eger megyei város Heves megye Heves megye
Esztergom megyei város Komárom-Esztergom megye
Győr törvényhatósági jogú város Győr-Moson megye Győr-Sopron megye
Gyula megyei város Békés megye
Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város Csongrád megye
Kaposvár törvényhatósági jogú város Somogy megye Somogy megye
Kecskemét törvényhatósági jogú város Bács-Kiskun megye
Makó megyei város Csanád megye
Mátészalka nagyközség Szatmár-Bereg megye
Miskolc törvényhatósági jogú város Borsod-Gömör megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Nyíregyháza megyei város Szabolcs megye Szabolcs-Szatmár megye
Pécs törvényhatósági jogú város Baranya megye Baranya megye
Salgótarján megyei város Nógrád megye
Sátoraljaújhely megyei város Zemplén megye
Sopron törvényhatósági jogú város Sopron megye
Szekszárd megyei város Tolna megye Tolna megye
Szentes megyei város Csongrád megye
Székesfehérvár törvényhatósági jogú város Fejér megye Fejér megye
Szikszó nagyközség Abaúj megye
Szolnok megyei város Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok megye
Szombathely törvényhatósági jogú város Vas megye Vas megye
Tatabánya megyei város Komárom megye
Veszprém megyei város Veszprém megye Veszprém megye
Zalaegerszeg megyei város Zala megye Zala megye

Az új megyék neve és székhelye[szerkesztés]

Az új megyei beosztásról szóló minisztertanácsi rendelet a belügyminisztert hatalmazta fel a hatálybalépés időpontjának meghatározására. Ennek alapján két miniszteri rendelet kiadására került sor 1950. január 29-én és március 12-én, tehát az új területi beosztás két részletben lépett hatályba. A miniszteri rendeletek intézkedtek a járási beosztásnak a megyehatárok módosítása miatt szükséges kiigazításairól is.

Komárom és Nógrád megye esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak 1952-ben költözött át Balassagyarmatról Salgótarjánba illetve Esztergomból Tatabányára, addig tehát a korábbi két megyeszékhely átmenetileg megőrizte e szerepét.

Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes állami szervek gyakran nem a megyeszékhelyen voltak megtalálhatók 1950 után sem. Így a Komárom megyei bíróság székhelye csak az 1980-as években került Esztergomból Tatabányára, a Békés illetve Nógrád megyei bíróság székhelye pedig 2000 után is Gyulán illetve Balassagyarmaton van.

Megye Székhely Hatálybalépés
Baranya megye Pécs 1950. február 1.
Bács-Kiskun megye Kecskemét 1950. február 1.
Békés megye Békéscsaba 1950. március 16.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc 1950. március 16.
Csongrád megye Hódmezővásárhely 1950. március 16.
Fejér megye Székesfehérvár 1950. február 1.
Győr-Sopron megye Győr 1950. március 16.
Hajdú-Bihar megye Debrecen 1950. március 16.
Heves megye Eger 1950. február 1.
Komárom megye Tatabánya 1950. március 16.
Nógrád megye Salgótarján 1950. február 1.
Pest megye Budapest 1950. február 1.
Somogy megye Kaposvár 1950. február 1.
Szabolcs-Szatmár megye Nyíregyháza 1950. március 16.
Szolnok megye Szolnok 1950. február 1.
Tolna megye Szekszárd 1950. február 1.
Vas megye Szombathely 1950. február 1.
Veszprém megye Veszprém 1950. március 16.
Zala megye Zalaegerszeg 1950. március 16.

Az új megyék részletesen[szerkesztés]

Baranya megye[szerkesztés]

Baranya megye 1950-től

Baranya megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Pécs 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Bács-Kiskun megye[szerkesztés]

Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.

Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Békés megye[szerkesztés]

Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Borsod-Abaúj-Zemplén megye[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakítása 1950-ben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Csongrád megye[szerkesztés]

Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Fejér megye[szerkesztés]

Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Győr-Sopron megye[szerkesztés]

Győr-Sopron megye 1950-től

Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Hajdú-Bihar megye[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.

Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Heves megye[szerkesztés]

Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.


Komárom megye[szerkesztés]

Komárom megye 1950-től

Komárom megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:


Nógrád megye[szerkesztés]

Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.


Pest megye[szerkesztés]

Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:


Somogy megye[szerkesztés]

Somogy megye 1950-től

Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Kaposvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Szabolcs-Szatmár megye[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.


Szolnok megye[szerkesztés]

Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:


Tolna megye[szerkesztés]

Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:


Vas megye[szerkesztés]

Vas megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Szombathely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Veszprém megye[szerkesztés]

Veszprém megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:


Zala megye[szerkesztés]

Zala megye 1950-től

Zala megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:


A megyerendszer változásai a következő évtizedekben[szerkesztés]

Az 1950-ben kialakult megyerendszer nagyobb részben több mint fél évszázada alig változott, amire nem volt példa Magyarország történelmének utolsó három évszázadában. Megyeszékhely áthelyezésére egyetlen alkalommal került sor: 1962-ben Szeged vette át Csongrád megye székhelyének szerepét Hódmezővásárhelytől. A megyehatárok néhány helyen kisebb mértékben módosultak néhány község átcsatolásával, az egyetlen nagyobb léptékű változás Keszthely és a Keszthelyi járás visszacsatolása volt Veszprémtől Zala megyéhez 1978 végén.

1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól, 1971-ben azonban ez a helyzet megszűnt. Egyidejűleg azonban létrehozták a megyei városi jogállást az említett négy város és egy ötödik, Győr számára. A megyei városok sok tekintetben kiemelt hatáskörrel rendelkeztek, de nem voltak függetlenek a megyéktől, melyekhez tartoztak. 1989-ben újabb három város (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár) lett megyei város, 1990-ben azonban a megyei városi jogállás megszűnt.

1990-ben négy megyét átneveztek (az új nevek: Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg), valamint ismét megyei jogú városok jöttek létre. Ez utóbbiak azonban a korábbiakkal ellentétben nem alkotnak önálló, a megyéktől különálló közigazgatási területi egységet és számuk jóval nagyobb: 1990-ben 20 megyei jogú város alakult, 1994-ben újabb kettő, végül 2006-ban még egy.

1990 után a megyehatárok csupán néhány helyen módosultak kisebb mértékben. A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 2002-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot, Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől 1999-ben Szárligetet.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. KJK, Budapest, 1973. pp. 529–534.
  • A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. pp. 967–1015. (IV. Az államigazgatási területi egységek főbb területszervezési változásainak összefoglaló jegyzékei.)
  • A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában
  • A belügyminiszter 5.201/4/II–1/1950. (I. 29.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
  • A belügyminiszter 5.201/11/II–1/1950. (III. 12.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
  • A minisztertanács 143/1950. (V. 18.) M. T. számú rendelete a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről
  • A minisztertanács 144/1950. (V. 20.) M. T. számú rendelete a járások területének rendezéséről
  • A minisztertanács 196/1950. (VII. 25.) M. T. számú rendelete a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről

További információk[szerkesztés]