Szárliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szárliget
Hungary Komaron-Esztergom district Szárliget village IMG 7974.JPG
Szárliget címere
Szárliget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállás község
Polgármester Mezei Ferenc[1]
Irányítószám 2067
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 2494 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség163,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szárliget (Magyarország)
Szárliget
Szárliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 18° 29′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 18° 29′ 42″
Szárliget (Komárom-Esztergom megye)
Szárliget
Szárliget
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Szárliget weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárliget témájú médiaállományokat.

Szárliget község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban. 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A Komárom-Esztergom megyei település a Vértes és a Gerecse hegység határvonalán, két hegyvonulat között helyezkedik el. A Tatabánya Felsőgalla nevű városrészétől kb. 4, városközpontjától kb. 10 km-re fekvő falut kettészeli Szárliget vasútállomás (Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal). Vonattal és busszal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.

Története[szerkesztés]

E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen.

Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek.

Szárliget 1984. január 1-jével alakult önálló községgé Szártól elválva de közös tanácsot fenntartva vele és Újbarokkal, majd 1989-ben önálló tanácsot alakíthatott.

A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, amely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért termelőszövetkezet a községben nem működött. Az itt élők többsége Tatabányán, Bicskén és Budapesten dolgozott ingázóként, emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.

A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé-hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A községben óvoda és általános iskola is működik. A közeli városok (Tatabánya és Bicske) felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness-turizmus fejlesztésére.[forrás?]

Szárliget lakói többször kezdeményezték a község Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, amire végül 1999-ben került sor.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 2,8% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,4%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,4% (23,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Szárliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Lakossági számadatok a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján. Magyarország állandó lakossága. belügyminiszter
  3. Szárliget Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]