Országos Kéktúra

Országos Kéktúra
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Információk
Létrehozás	1938
Turistajelzés
Karbantartó	Magyar Természetjáró Szövetség
Hossz	1162 km
Ország	Magyarország
Végpontok	Írott-kő Hollóháza
Kapcsolódó turistautak
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Része ennek:	Országos Kékkör E4 európai hosszútávú vándorút
Érinti ezt:	Pilisi vándorlás Pilisi kilátások
Térkép
A turistaút hivatalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Kéktúra témájú médiaállományokat.

Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza 2018-ban 1164 km, amely azonban az útvonalmódosítások miatt változhat. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is. Az Országos Kéktúra (és a hozzá kapcsolódó Gyermek Kéktúra) egyúttal jelvényszerző túramozgalom is, melynek teljesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) teljesítői jelvénnyel ismeri el. Teljesítése sem időponthoz, sem időtartamhoz nincsen kötve, és nincsen nevezési díja sem. Az Országos Kéktúra az MTSZ bejegyzett védjegye.

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.

Történelem

Szent István vándorlás

A kék jelzés végigvezet hazánk legszebb tájain

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.

Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében

Emléktábla az Országos Kéktúra megindításának 50. évfordulójára a Gyermekvasút Hűvösvölgy állomásán

A második világháborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvaj-hegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg az első Kéktúra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 6100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

Országos Kéktúra

1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kéktúra útvonala mentén címet viselte.

1977-ben meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.

Az Országos Kékkör

Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.

Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.

A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkal

Az Európai Hosszútávú Vándorutak térképe

Bélyegzési pont a Kab-hegy környékén

Itthoni kiépülésével párhuzamosan az 1980-as évektől kezdve a Kékkör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopanéban határozatot hoznak az EB (Eisenach–Budapest) vagy más néven Barátság nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává vált az Országos Kéktúra keleti fele. Az évtized végére az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze estek a mára megvalósult állapottól, azóta az EB út is megszűnt. Az E4 magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra északkeleti szakaszát is, ez utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló délszláv háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig a Kékkör frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek számításba. 1998 nyarára elkészültek a szlovén és a román határig tartó bekötőutak is, a „hivatalos átadás” azonban még 3 évet váratott magára, mígnem 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán is végighaladt a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

Útvonal

Kéktúra-pecsét a Zsíros-hegyen

Az Országos Kéktúra szakaszai:

Szakasz	Végpontok (-tól, -ig)	Táv (km)	Szint (+/- m)	Idő (óra : perc)
1. sz. túra	Írott-kő – Sárvár vá.	69,5	+541/-1265	18:11'
2. sz. túra	Sárvár vá. – Sümeg vá.	72,3	+553/-518	18:58'
3. sz. túra	Sümeg vá. – Keszthely	43,8	+792/-836	12:11'
4. sz. túra	Keszthely – Tapolca	27,0	+510/-509	7:35'
5. sz. túra	Tapolca – Badacsonytördemic vá.	16,7	+477/-394	4:57'
6. sz. túra	Badacsonytördemic vá. – Nagyvázsony	45,4	+1646/-1340	14:02'
7. sz. túra	Nagyvázsony – Városlőd-Kislőd vá.	24,1	+603/-557	7:00'
8. sz. túra	Városlőd-Kislőd vá. – Zirc vá.	41,0	+1128/-1045	12:03'
9. sz. túra	Zirc vá. – Bodajk, Csókakő v.mh.	58,9	+1338/-1578	16:53'
10. sz. túra	Bodajk, Csókakő v.mh. – Szárliget vá.	49,7	+1322/-1235	14:34'
11. sz. túra	Szárliget vá. – Dorog vá.	65,1	+2000/-2098	19:32'
12. sz. túra	Dorog vá. – Piliscsaba vá.	18,6	+504/-402	5:27'
13. sz. túra	Piliscsaba vá. – Hűvösvölgy	20,9	+541/-529	6:07'
14. sz. túra	Hűvösvölgy – Rozália téglagyár (Bécsi út)	14,2	+496/-602	3:45'
15. sz. túra	Rozália téglagyár (Bécsi út) – Dobogó-kő	22,2	+1058/-486	7:17'
16. sz. túra	Dobogó-kő – Visegrád, komp	24,2	+611/-1200	7:02'
17. sz. túra	Nagymaros, komp – Nógrád	38,7	+1571/-1465	12:15'
18. sz. túra	Nógrád – Becske	60,2	+1806/-1839	18:02'
19. sz. túra	Becske – Mátraverebély v.mh.	69,6	+2047/-2087	20:43'
20. sz. túra	Mátraverebély v.mh. – Mátraháza	27,6	+1303/-774	9:05'
21. sz. túra	Mátraháza – Sirok v.mh.	21,6	+854/-1424	6:48'
22. sz. túra	Sirok v.mh. – Szarvaskő vá.	19,9	+582/-512	5:55'
23. sz. túra	Szarvaskő vá. – Putnok vá.	57,3	+2085/-2164	17:44'
24a. sz. túra	Putnok vá. – Aggtelek	31,1	+672/-460	8:52'
24b. sz. túra	Aggtelek – Bódvaszilas	31,4	+943/-1138	9:20'
25. sz. túra	Bódvaszilas – Boldogkőváralja v.mh.	62,7	+1190/-1192	17:35'
26. sz. túra	Boldogkőváralja v.mh. – Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely)	51,6	+1580/-1557	15:39'
27. sz. túra	Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely) – Hollóháza	42,9	+1460/-1345	13:08'
	Összesen:	1128,2	+30213/-30550	332:24'

Végigjárásának teljes időtartama 332 óra 24 perc, ami azt jelenti, hogy folyamatos, pihenés nélküli gyaloglással néhány óra híján két hétig tart.

Teljesítők

A Magyar Természetjáró Szövetség statisztikája 1961-től tartalmazza a teljesítők számát, ebben az évben 5 főt. 1962-ben már 84, 1963-ban 87 fő teljesítette az Országos Kéktúrát; számuk 1966-ban 168 fővel tetőzött. Ezt követően évente jellemzően 70–130 fő járta végig a kéket. Ez a szám már a rendszerváltás előtt enyhén csökkenő tendenciát mutatott, de mélypontját 1991-ben (41 fő), illetve 1995-ben (37 fő) érte el. Azóta azonban dinamikus növekedésnek indult, és 2012-ben először átlépte a 200 főt, 2015-ben pedig addigi csúcspontját érte el 231 fővel.

Irodalom

• Thuróczy Lajos szerk.: Az országos kék-túra útvonala mentén. Bp. 1964.

További információk

• Hivatalos honlap (magyar)
• Országos Kéktúra, Magyar Természetjáró Szövetség – Az Országos Kéktúra hivatalos honlapja (magyar)
• Országos Kéktúra hivatalos oldala, Facebook (magyar)
• Túrabázis
• Európai turistautak leírása
• Kéktúra.eu
• A kéktúra története, térképpel, jelvényekkel, egyéb érdekességekkel
• Kéktúrák számokban
• Kék óra
• Kéktúra - Az Országos Kékkör - G-Portál. Kéktúra - Az Országos Kékkör. (Hozzáférés: 2018. április 3.)