Országos Kéktúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Országos Kéktúra
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Információk
Létrehozás 1938
Turistajelzés
Turistajelzés Magyarország kék.svg
Karbantartó Magyar Természetjáró Szövetség
Hossz 1168 km
Ország Magyarország
Végpontok
Kapcsolódó turistautak
Része ennek:
Érinti ezt:
Térkép
Országos Kéktúra map.svg
A turistaút hivatalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Kéktúra témájú médiaállományokat.

Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza 2020-ban 1168 km,[1] amely azonban az útvonal esetenkénti módosításai miatt változhat. Az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.[2]

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[3]

Ezen a néven egyúttal jelvényszerző túramozgalom is létezik, amely a turistaút teljesítését célozza. Az Országos Kéktúra (és a hozzá kapcsolódó Gyermek Kéktúra) teljesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) teljesítői jelvénnyel ismeri el. Teljesítése sem időponthoz, sem időtartamhoz nincsen kötve, és nincsen nevezési díja sem, de az igazoló füzetért fizetni kell.[2] Az Országos Kéktúra az MTSZ bejegyzett védjegye.[4]

Történelem[szerkesztés]

Előzmények (a Szent István vándorlás)[szerkesztés]

A kék jelzés végigvezet hazánk legszebb tájain

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es országos kék jelzésű turista út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Irottkőtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Magyar Turista Szövetség tagegyesletei turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A sikeres rendezvényt követően javaslat született a vándorlást ötévenkénti megrendezésére. E javaslat megvalósítását a világháborús események ellehetetlenítették. Szent István vándorlásra ezt követően csak 1988-ban és 2013-ban került sor.

Országos Kéktúra a Budapesti Lokomotív Sportkör szervezésében[szerkesztés]

Emléktábla az Országos Kéktúra megindításának 50. évfordulójára a Gyermekvasút Hűvösvölgy állomásán

Az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat – a második világháborút követően, az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – dr. Vízkelety László javaslatára a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály vezetősége (a Lokomotív Turista Egyesület jogelődje) (Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László) 1952 januárjában hirdette meg a szakosztály tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalra.

A teljesítők az útvonal teljes bejárásáért, Vígh Tibor terve alapján készült Kéktúra jelvényt kaptak. Már az első évben Horváth József bejárta a teljes távot, és átvehette az első teljesítőnek járó szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Az első teljesítőt többen is követték. 1953-ban 8 fő, közöttük Bokody József és dr. Vízkelety László is megkapta a Kéktúra jelvényt.

1953 augusztusában a szakosztály Kék-túra Bizottsága – Bokody József összeállításában – megjelentette „Az Országos-kék túrák kézikönyve” füzetet, benne a teljesítés feltételeivel, szöveges leírással a 25 túra útvonaláról és a teljesítést igazoló túrajelentés mintájával. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

A rendelkezésre álló adatok szerint 1952 és 1961 között 45 fő teljesítette az Országos Kéktúra követelményeit, és nyerte el az igazoló emlékjelvényt.

Országos Kéktúra a Magyar Természetbarát Szövetség szervezésében[szerkesztés]

A Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) felkarolta az Országos Kéktúra mozgalmat és 1961-ben átvette a túra szervezését és irányítását. A Szövetség – Sütő Nagy Attila vezetésével – megalakította saját Kéktúra Bizottságát, új kéktúra füzet és új jelvény is készült. Az MTSZ által kiadott első jelvényt Völgyi Flórián, a Diósgyőri VTK turistája érdemelte ki, aki később még kétszer teljesítette a Kéktúrát. Napjainkig a Szövetség Kéktúra Bizottsága több mint hatezer jelvényt adott ki a teljesítőknek. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kék-túra útvonala mentén címet viselte.

1975-ben[5] meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.

Az Országos Kékkör[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Országos Kékkör

Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.

Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.

A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkal[szerkesztés]

Az Európai Hosszútávú Vándorutak térképe
Bélyegzési pont a Kab-hegy környékén

Itthoni kiépülésével párhuzamosan az 1980-as évektől kezdve a Kékkör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopanéban határozatot hoznak az EB (Eisenach–Budapest) vagy más néven Barátság nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává vált az Országos Kéktúra keleti fele. Az évtized végére az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze estek a mára megvalósult állapottól, azóta az EB út is megszűnt. Az E4 magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra északkeleti szakaszát is, ez utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló délszláv háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig a Kékkör frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek számításba. 1998 nyarára elkészültek a szlovén és a román határig tartó bekötőutak is, a „hivatalos átadás” azonban még 3 évet váratott magára, mígnem 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán is végighaladt a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

Útvonal[szerkesztés]

Kéktúra-pecsét a Zsíros-hegyen

Az Országos Kéktúra szakaszai:[6][7]

Szakasz Végpontok (-tól, -ig) Táv (km) Szint (+/- m) Idő (óra : perc)
1. sz. túra Írott-kő – Sárvár vá. 69,5 +541/-1265 18:11'
2. sz. túra Sárvár vá. – Sümeg vá. 72,3 +553/-518 18:58'
3. sz. túra Sümeg vá. – Keszthely 43,8 +792/-836 12:11'
4. sz. túra Keszthely – Tapolca 27,0 +510/-509 7:35'
5. sz. túra Tapolca – Badacsonytördemic vá. 16,7 +477/-394 4:57'
6. sz. túra Badacsonytördemic vá. – Nagyvázsony 45,4 +1646/-1340 14:02'
7. sz. túra Nagyvázsony – Városlőd-Kislőd vá. 24,1 +603/-557 7:00'
8. sz. túra Városlőd-Kislőd vá. – Zirc vá. 41,0 +1128/-1045 12:03'
9. sz. túra Zirc vá. – Bodajk, Csókakő v.mh. 58,9 +1338/-1578 16:53'
10. sz. túra Bodajk, Csókakő v.mh. – Szárliget vá. 49,7 +1322/-1235 14:34'
11. sz. túra Szárliget vá. – Dorog vá. 65,1 +2000/-2098 19:32'
12. sz. túra Dorog vá. – Piliscsaba vá. 18,6 +504/-402 5:27'
13. sz. túra Piliscsaba vá. – Hűvösvölgy 20,9 +541/-529 6:07'
14. sz. túra Hűvösvölgy – Rozália téglagyár (Bécsi út) 14,2 +496/-602 3:45'
15. sz. túra Rozália téglagyár (Bécsi út) – Dobogó-kő 22,2 +1058/-486 7:17'
16. sz. túra Dobogó-kő – Visegrád, komp 24,2 +611/-1200 7:02'
17. sz. túra Nagymaros, komp – Nógrád 38,7 +1571/-1465 12:15'
18. sz. túra Nógrád – Becske 60,2 +1806/-1839 18:02'
19. sz. túra Becske – Mátraverebély v.mh. 69,6 +2047/-2087 20:43'
20. sz. túra Mátraverebély v.mh. – Mátraháza 27,6 +1303/-774 9:05'
21. sz. túra Mátraháza – Sirok v.mh. 21,6 +854/-1424 6:48'
22. sz. túra Sirok v.mh. – Szarvaskő vá. 19,9 +582/-512 5:55'
23. sz. túra Szarvaskő vá. – Putnok vá. 57,3 +2085/-2164 17:44'
24a. sz. túra Putnok vá. – Aggtelek 31,1 +672/-460 8:52'
24b. sz. túra Aggtelek – Bódvaszilas 31,4 +943/-1138 9:20'
25. sz. túra Bódvaszilas – Boldogkőváralja v.mh. 62,7 +1190/-1192 17:35'
26. sz. túra Boldogkőváralja v.mh. – Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely) 51,6 +1580/-1557 15:39'
27. sz. túra Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely) – Hollóháza 42,9 +1460/-1345 13:08'
Összesen: 1128,2 +30213/-30550 332:24'

Végigjárásának teljes időtartama 332 óra 24 perc, ami azt jelenti, hogy folyamatos, pihenés nélküli gyaloglással néhány óra híján két hétig tart.

Teljesítők[szerkesztés]

A Magyar Természetjáró Szövetség statisztikája 1961-től tartalmazza a teljesítők számát, ebben az évben 5 főt. 1962-ben már 84, 1963-ban 87 fő teljesítette az Országos Kéktúrát; számuk 1966-ban 168 fővel tetőzött. Ezt követően évente jellemzően 70–130 fő járta végig a kéket. Ez a szám már a rendszerváltás előtt enyhén csökkenő tendenciát mutatott, de mélypontját 1991-ben (41 fő), illetve 1995-ben (37 fő) érte el. Azóta azonban dinamikus növekedésnek indult, és 2012-ben először átlépte a 200 főt, 2015-ben pedig addigi csúcspontját érte el 231 fővel.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Országos Kéktúra (magyar nyelven). [2020. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. ↑ a b Országos Kéktúra (magyar nyelven). Országos Kéktúra / Magyar Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  3. ↑ Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  4. ↑ Védjegyoltalom alá került az Országos Kéktúra (magyar nyelven). Turista Magazin, 2014. augusztus 13. (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)
  5. ↑ Sz. S.. „Már a tavaszra gondolnak”, Népszabadság, 1975. február 14. (Hozzáférés ideje: 2020. április 1.) (HU nyelvű) „Nagy jelentőségű változás, hogy az országos Kék-túra 1975-től Velemben, az egyik leggyorsabban és legszebben kialakult dunántúli üdülőhelyen kezdődik. (Ezt már tavaly tervezték, de csak az idén került rá a sor.)” 
  6. ↑ Országos Kéktúra (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség. [2014. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  7. ↑ Országos Kéktúra igazoló füzet 2009-es kiadása
  8. ↑ Kéktúrák számokban – Kéktúrák teljesítései a kezdetektől (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. január 15. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 21.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Thuróczy Lajos szerk.: Az országos kék-túra útvonala mentén. Bp. 1964.
  • Dr. Vízkelety László - Išpanović Martin: Az Országos Kéktúra és akik végigjárták, Bp. 2012.

További információk[szerkesztés]

Az Országos Kéktúra szakaszai
Turistajelzés Magyarország kék.svg

1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 11 · 12 · 13 · 14 · 15 · 16 · 17 · 18 · 19 · 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27

Turistajelzés Magyarország kék.svg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Országos_Kéktúra&oldid=22808336”