Országos Kéktúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Kéktúra
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Információk
Turistajelzés
Turistajelzés Magyarország kék.svg
Karbantartó Magyar Természetjáró Szövetség
Hossz 1 118 km
Ország Magyarország
Végpontok
Kapcsolódó turistautak
Része ennek:
A turistaút hivatalos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Kéktúra témájú médiaállományokat.

Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza 2016-ban 1160 km, amely azonban az útvonalmódosítások miatt változhat. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.[1] Az Országos Kéktúra (és a hozzá kapcsolódó Gyermek Kéktúra) egyúttal jelvényszerző túramozgalom is, melynek teljesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) teljesítői jelvénnyel ismeri el. Teljesítése sem időponthoz, sem időtartamhoz nincsen kötve, és nincsen nevezési díja sem.[1] Az Országos Kéktúra az MTSZ bejegyzett védjegye.[2]

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[3]

Történelem[szerkesztés]

Szent István vándorlás[szerkesztés]

A kék jelzés végigvezet hazánk legszebb tájain

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.

Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében[szerkesztés]

Emléktábla az Országos Kéktúra megindításának 50. évfordulójára a Gyermekvasút Hűvösvölgy állomásán

A második világháborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvaj-hegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg az első Kéktúra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

Országos Kéktúra[szerkesztés]

1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kéktúra útvonala mentén címet viselte.

1977-ben meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.

Az Országos Kékkör[szerkesztés]

Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.

Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.

A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkal[szerkesztés]

Bélyegzési pont a Kab-hegy környékén

Itthoni kiépülésével párhuzamosan az 1980-as évektől kezdve a Kékkör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopanéban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy más néven „Barátság” Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává vált az Országos Kéktúra keleti fele. Az évtized végére az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze estek a mára megvalósult állapottól, azóta az EB út is megszűnt. Az E4 magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra északkeleti szakaszát is, ez utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló délszláv háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig a Kékkör frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek számításba. 1998 nyarára elkészültek a szlovén és a román határig tartó bekötőutak is, a „hivatalos átadás” azonban még 3 évet váratott magára, mígnem 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán is végighaladt a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

Útvonal[szerkesztés]

Kéktúra-pecsét a Zsíros-hegyen

Az Országos Kéktúra szakaszai:[4][5]

Szakasz (-tól, -ig) Táv (km) Szint (+/- m) Idő (ó:p)
1. sz. túra Írott-kőSárvár vá. 69,5 +541/-1265 18:11'
2. sz. túra Sárvár vá.Sümeg vá. 72,3 +553/-518 18:58'
3. sz. túra Sümeg vá.Keszthely 43,8 +792/-836 12:11'
4. sz. túra KeszthelyTapolca 27,0 +510/-509 7:35'
5. sz. túra TapolcaBadacsonytördemic vá. 16,7 +477/-394 4:57'
6. sz. túra Badacsonytördemic vá.Nagyvázsony 45,4 +1646/-1340 14:02'
7. sz. túra NagyvázsonyVároslőd-Kislőd vá. 24,1 +603/-557 7:00'
8. sz. túra Városlőd-Kislőd vá.Zirc vá. 41,0 +1128/-1045 12:03'
9. sz. túra Zirc vá.Bodajk, Csókakő v.mh. 58,9 +1338/-1578 16:53'
10. sz. túra Bodajk, Csókakő v.mh.Szárliget vá. 49,7 +1322/-1235 14:34'
11. sz. túra Szárliget vá.Dorog vá. 65,1 +2000/-2098 19:32'
12. sz. túra Dorog vá.Piliscsaba vá. 18,6 +504/-402 5:27'
13. sz. túra Piliscsaba vá.Hűvösvölgy 20,9 +541/-529 6:07'
14. sz. túra Hűvösvölgy – Rozália téglagyár (Bécsi út) 14,2 +496/-602 3:45'
15. sz. túra Rozália téglagyár (Bécsi út) – Dobogó-kő 22,2 +1058/-486 7:17'
16. sz. túra Dobogó-kőVisegrád, komp 24,2 +611/-1200 7:02'
17. sz. túra Nagymaros, komp – Nógrád 38,7 +1571/-1465 12:15'
18. sz. túra NógrádBecske 60,2 +1806/-1839 18:02'
19. sz. túra BecskeMátraverebély v.mh. 69,6 +2047/-2087 20:43'
20. sz. túra Mátraverebély v.mh.Mátraháza 27,6 +1303/-774 9:05'
21. sz. túra MátraházaSirok v.mh. 21,6 +854/-1424 6:48'
22. sz. túra Sirok v.mh. – Szarvaskő vá. 19,9 +582/-512 5:55'
23. sz. túra Szarvaskő vá.Putnok vá. 57,3 +2085/-2164 17:44'
24a. sz. túra Putnok vá.Aggtelek 31,1 +672/-460 8:52'
24b. sz. túra AggtelekBódvaszilas 31,4 +943/-1138 9:20'
25. sz. túra BódvaszilasBoldogkőváralja v.mh. 62,7 +1190/-1192 17:35'
26. sz. túra Boldogkőváralja v.mh. – Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely) 51,6 +1580/-1557 15:39'
27. sz. túra Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely) – Hollóháza 42,9 +1460/-1345 13:08'
Összesen: 1128,2 +30213/-30550 332:24'

Végigjárásának teljes időtartama 332 óra 24 perc, ami azt jelenti, hogy folyamatos, pihenés nélküli gyaloglással néhány óra híján két hétig tart.

Teljesítők[szerkesztés]

A Magyar Természetjáró Szövetség statisztikája 1961-től tartalmazza a teljesítők számát, ebben az évben 5 főt. 1962-ben már 84, 1963-ban 87 fő teljesítette az Országos Kéktúrát; számuk 1966-ban 168 fővel tetőzött. Ezt követően évente jellemzően 70–130 fő járta végig a kéket. Ez a szám már a rendszerváltás előtt enyhén csökkenő tendenciát mutatott, de mélypontját 1991-ben (41 fő), illetve 1995-ben (37 fő) érte el. Azóta azonban dinamikus növekedésnek indult, és 2012-ben először átlépte a 200 főt, 2015-ben pedig addigi csúcspontját érte el 231 fővel.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Országos Kéktúra (magyar nyelven). Országos Kéktúra / Magyar Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  2. Védjegyoltalom alá került az Országos Kéktúra (magyar nyelven). Turista Magazin, 2014. augusztus 13. (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)
  3. Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  4. Országos Kéktúra (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  5. Országos Kéktúra igazoló füzet 2009-es kiadása
  6. Kéktúrák számokban – Kéktúrák teljesítései a kezdetektől (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. január 15. (Hozzáférés: 2016. február 21.)

További információk[szerkesztés]