Országos Kéktúra
| Országos Kéktúra | |
 | |
| Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában | |
| Információk | |
| Létrehozás | 1938 |
| Turistajelzés |  |
| Karbantartó | Magyar Természetjáró Szövetség |
| Hossz | 1168 km |
| Ország | Magyarország |
| Végpontok | |
| Kapcsolódó turistautak | |
| Része ennek: |
|
| Érinti ezt: | |
| Térkép | |
 | |
| A turistaút hivatalos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Kéktúra témájú médiaállományokat. | |
Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza 2020-ban 1168 km,[1] amely azonban az útvonal esetenkénti módosításai miatt változhat. Az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.[2]
Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[3]
Ezen a néven egyúttal jelvényszerző túramozgalom is létezik, amely a turistaút teljesítését célozza. Az Országos Kéktúra (és a hozzá kapcsolódó Gyermek Kéktúra) teljesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) teljesítői jelvénnyel ismeri el. Teljesítése sem időponthoz, sem időtartamhoz nincsen kötve, és nincsen nevezési díja sem, de az igazoló füzetért fizetni kell.[2] Az Országos Kéktúra az MTSZ bejegyzett védjegye.[4]
Történelem[szerkesztés]
Előzmények (a Szent István vándorlás)[szerkesztés]
1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es országos kék jelzésű turista út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Irottkőtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Magyar Turista Szövetség tagegyesletei turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A sikeres rendezvényt követően javaslat született a vándorlást ötévenkénti megrendezésére. E javaslat megvalósítását a világháborús események ellehetetlenítették. Szent István vándorlásra ezt követően csak 1988-ban és 2013-ban került sor.
Országos Kéktúra a Budapesti Lokomotív Sportkör szervezésében[szerkesztés]
Az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat – a második világháborút követően, az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – dr. Vízkelety László javaslatára a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály vezetősége (a Lokomotív Turista Egyesület jogelődje) (Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László) 1952 januárjában hirdette meg a szakosztály tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalra.
A teljesítők az útvonal teljes bejárásáért, Vígh Tibor terve alapján készült Kéktúra jelvényt kaptak. Már az első évben Horváth József bejárta a teljes távot, és átvehette az első teljesítőnek járó szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Az első teljesítőt többen is követték. 1953-ban 8 fő, közöttük Bokody József és dr. Vízkelety László is megkapta a Kéktúra jelvényt.
1953 augusztusában a szakosztály Kék-túra Bizottsága – Bokody József összeállításában – megjelentette „Az Országos-kék túrák kézikönyve” füzetet, benne a teljesítés feltételeivel, szöveges leírással a 25 túra útvonaláról és a teljesítést igazoló túrajelentés mintájával. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.
A rendelkezésre álló adatok szerint 1952 és 1961 között 45 fő teljesítette az Országos Kéktúra követelményeit, és nyerte el az igazoló emlékjelvényt.
Országos Kéktúra a Magyar Természetbarát Szövetség szervezésében[szerkesztés]
A Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) felkarolta az Országos Kéktúra mozgalmat és 1961-ben átvette a túra szervezését és irányítását. A Szövetség – Sütő Nagy Attila vezetésével – megalakította saját Kéktúra Bizottságát, új kéktúra füzet és új jelvény is készült. Az MTSZ által kiadott első jelvényt Völgyi Flórián, a Diósgyőri VTK turistája érdemelte ki, aki később még kétszer teljesítette a Kéktúrát. Napjainkig a Szövetség Kéktúra Bizottsága több mint hatezer jelvényt adott ki a teljesítőknek. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kék-túra útvonala mentén címet viselte.
1975-ben[5] meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.
Az Országos Kékkör[szerkesztés]
Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.
Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.
A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkal[szerkesztés]
Itthoni kiépülésével párhuzamosan az 1980-as évektől kezdve a Kékkör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopanéban határozatot hoznak az EB (Eisenach–Budapest) vagy más néven Barátság nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává vált az Országos Kéktúra keleti fele. Az évtized végére az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze estek a mára megvalósult állapottól, azóta az EB út is megszűnt. Az E4 magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra északkeleti szakaszát is, ez utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló délszláv háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig a Kékkör frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek számításba. 1998 nyarára elkészültek a szlovén és a román határig tartó bekötőutak is, a „hivatalos átadás” azonban még 3 évet váratott magára, mígnem 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán is végighaladt a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.
Útvonal[szerkesztés]
Az Országos Kéktúra szakaszai:[6]
| Szakasz | Végpontok (-tól, -ig) | Táv (km) | Szint (+/- m) | Idő (óra : perc) |
|---|---|---|---|---|
| OKT-01 | Írott-kő – Sárvár | 71,2 | +565/-1285 | 18:30' |
| OKT-02 | Sárvár– Sümeg | 72,5 | +455/-460 | 18:50' |
| OKT-03 | Sümeg – Keszthely | 45,4 | +820/-895 | 12:40' |
| OKT-04 | Keszthely – Tapolca | 27,6 | +550/-530 | 8:00' |
| OKT-05 | Tapolca – Badacsonytördemic | 17,2 | +395/-405 | 5:00' |
| OKT-06 | Badacsonytördemic – Nagyvázsony | 47,6 | +1520/-1380 | 14:10' |
| OKT-07 | Nagyvázsony – Városlőd | 22,6 | +470/-440 | 6:30' |
| OKT-08 | Városlőd – Zirc | 41,5 | +1085/-990 | 12:10' |
| OKT-09 | Zirc – Bodajk | 58,9 | +1255/-1490 | 16:50' |
| OKT-10 | Bodajk – Szárliget | 56,3 | +1365/-1290 | 16:20' |
| OKT-11 | Szárliget – Dorog | 67,6 | +2130/-2235 | 20:20' |
| OKT-12 | Dorog – Piliscsaba | 18,6 | +530/-420 | 5:30' |
| OKT-13 | Piliscsaba – Hűvösvölgy | 22,3 | +580/-585 | 6:30' |
| OKT-14 | Hűvösvölgy – Rozália téglagyár | 14,1 | +525/-625 | 4:20' |
| OKT-15 | Rozália téglagyár – Dobogó-kő | 22,8 | +1060/-490 | 7:30' |
| OKT-16 | Dobogó-kő – Visegrád | 24,7 | +610/-1205 | 7:10' |
| OKT-17 | Nagymaros – Nógrád | 41,0 | +1740/-1630 | 13:00' |
| OKT-18 | Nógrád – Becske | 60,2 | +1885/-1880 | 18:00' |
| OKT-19 | Becske – Mátraverebély | 73,9 | +2370/-2400 | 22:20' |
| OKT-20 | Mátraverebély – Mátraháza | 25,3 | +1285/-785 | 8:20' |
| OKT-21 | Mátraháza – Sirok | 26,3 | +1020/-1560 | 8:10' |
| OKT-22 | Sirok – Szarvaskő | 18 | +585/-520 | 5:30' |
| OKT-23 | Szarvaskő – Putnok | 62,3 | +2265/-2330 | 19:10' |
| OKT-24 | Putnok – Bódvaszilas | 63 | +1700/-1690 | 18:30' |
| OKT-25 | Bódvaszilas – Boldogkőváralja | 68,4 | +1495/-1490 | 19:45' |
| OKT-26 | Boldogkőváralja – Nagy-nyugodó | 54,2 | +1675/-1475 | 16:20' |
| OKT-27 | Nagy-nyugodó – Hollóháza | 45 | +1485/-1530 | 13:50' |
| Összesen: | 1168,3 | +31420/-32015 | 343:00' |
Végigjárásának teljes időtartama 343 óra, ami azt jelenti, hogy folyamatos, pihenés nélküli gyaloglással több mint két hétig tartana.
Teljesítők[szerkesztés]
A Magyar Természetjáró Szövetség statisztikája 1961-től tartalmazza a teljesítők számát, ebben az évben 5 főt. 1962-ben már 84, 1963-ban 87 fő teljesítette az Országos Kéktúrát; számuk 1966-ban 168 fővel tetőzött. Ezt követően évente jellemzően 70–130 fő járta végig a kéket. Ez a szám már a rendszerváltás előtt enyhén csökkenő tendenciát mutatott, de mélypontját 1991-ben (41 fő), illetve 1995-ben (37 fő) érte el. Azóta azonban dinamikus növekedésnek indult, és 2012-ben először átlépte a 200 főt, 2015-ben pedig addigi csúcspontját érte el 231 fővel.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Országos Kéktúra (magyar nyelven). [2020. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ a b Országos Kéktúra (magyar nyelven). Országos Kéktúra / Magyar Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
- ↑ Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
- ↑ Védjegyoltalom alá került az Országos Kéktúra (magyar nyelven). Turista Magazin, 2014. augusztus 13. (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)
- ↑ Sz. S.. „Már a tavaszra gondolnak”, Népszabadság, 1975. február 14. (Hozzáférés ideje: 2020. április 1.) (magyar nyelvű) „Nagy jelentőségű változás, hogy az országos Kék-túra 1975-től Velemben, az egyik leggyorsabban és legszebben kialakult dunántúli üdülőhelyen kezdődik. (Ezt már tavaly tervezték, de csak az idén került rá a sor.)”
- ↑ https://www.kektura.hu/okt-es-gykt-szakaszok
- ↑ Kéktúrák számokban – Kéktúrák teljesítései a kezdetektől (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. január 15. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
Irodalom[szerkesztés]
- Thuróczy Lajos szerk.: Az országos kék-túra útvonala mentén. Bp. 1964.
- Dr. Vízkelety László - Išpanović Martin: Az Országos Kéktúra és akik végigjárták, Bp. 2012.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar)
- Országos Kéktúra, Magyar Természetjáró Szövetség – Az Országos Kéktúra hivatalos honlapja (magyar)
- Országos Kéktúra hivatalos oldala, Facebook (magyar)
- A Lokomotív TE és az Országos Kéktúra
- Túrabázis
- Európai turistautak leírása
- Kéktúra.eu
- A kéktúra története, térképpel, jelvényekkel, egyéb érdekességekkel
- Kéktúrák számokban
- Kék óra
- Kéktúra - Az Országos Kékkör - G-Portál. Kéktúra - Az Országos Kékkör. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
