Országos Kékkör
| Országos Kékkör | |
 | |
| Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában | |
| Információk | |
| Turistajelzés |  |
| Karbantartó | Magyar Természetjáró Szövetség |
| Hossz | 2550 km |
| Ország | Magyarország |
| Kapcsolódó turistautak | |
| Tartalmazza ezt: |
|
| A turistaút hivatalos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Kékkör témájú médiaállományokat. | |
Az Országos Kékkör, gyakran egyszerűen csak Kékkör három önálló túraútvonalat (egyúttal jelvényszerző túramozgalmat) – az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát – magába foglaló egybefüggő túraútvonal Magyarországon. Hossza mintegy 2550 km.[1][2]
2015-ben az Országos Kéktúrát 231 fő, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát 112 fő, az Alföldi Kéktúrát 56 fő teljesítette (előbbi kettő esetében ez a valaha volt legnagyobb szám, míg utóbbi esetében 2012 volt az eddigi csúcsév 79 fővel).[3]
Történelem[szerkesztés]
2013 és 2015 között az Országos Kékkör csaknem 3 milliárd forintos (nyolc különböző pályázat keretében döntő részben az Európai Unió által finanszírozott) projekt révén újult meg. Digitalizálták a nyomvonalat; új pecséteket és pecsételődobozokat, jelzéseket és információs táblákat helyeztek el; valamint kilátókat, pihenőhelyeket és turistaházakat újítottak fel.[1]
Részei[szerkesztés]
Országos Kéktúra[szerkesztés]
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra[szerkesztés]
A Rockenbauer Pál Dél–dunántúli Kéktúra a Vas vármegyei Írott-kő–től a Tolna vármegyei Szekszárdig, 540,7 kilométer hosszúságú kék sávval jelzett turistaút. A Kaposvár és Szekszárd között már korábban meglévő Dél-dunántúli Kéktúra összekötése az Országos Kéktúrával 1989-ben készült el.[4]
Alföldi Kéktúra[szerkesztés]
Az Alföldi Kéktúra az Alföldön áthaladó túraút, hazánk második leghosszabb túraútvonala, amely délen Szekszárdnál a Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjához csatlakozik, északkeleten pedig Sátoraljaújhelynél, az Országos Kéktúrához csatlakozva ér véget.
Kapcsolódó turistautak, túramozgalmak[szerkesztés]
A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számon tartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kéktúra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kéktúra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető.
Külön érdemel említést a Kohász Kéktúra (Kohász út). Az 1970-től teljesíthető túramozgalom 130 km-es útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Uppony – Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kéktúrának, amely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb, de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kéktúra, amely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, Drégely várát érintve Diósjenőig tart. A Gödöllői kék Bag település vasútállomásától a Gödöllői arborétumig (Gödöllő és Isaszeg között található) közel 20 km-en át vezeti a turistát a Gödöllői-dombságban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
- ↑ Az Országos Kékkör újjászületése (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 21. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
- ↑ Kéktúrák számokban – Kéktúrák teljesítései a kezdetektől (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. január 15. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
- ↑ Magyar Természetjáró Szövetség. Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Igazolófüzet, 2–3. o. (2013)
További információk[szerkesztés]
- Országos Kékkör - OKK hivatalos oldala, Facebook (magyar)
- Kéktúra - Az Országos Kékkör - G-Portál. Kéktúra - Az Országos Kékkör. (Hozzáférés: 2018. április 2.)