Isaszeg

	Isaszeg
	Honvéd emlékmű
; Isaszeg címere	; Isaszeg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Gödöllői
Jogállás	város
Polgármester	Hatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)
Irányítószám	2117
Körzethívószám	28
Testvértelepülései	Lista Csíkszentmárton; Kenyhec;
	Népesség
Teljes népesség	11 526 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	205,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	54,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Isaszeg Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 19° 23′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 19° 23′ 57″
	Isaszeg Pozíció Pest vármegye térképén
	Isaszeg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Isaszeg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó, Nagytarcsa, Kistarcsa és Kerepes.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öregtemplom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be, de letelepedtek egyéb szláv családok (pl. szerbek), de a telepesek közt magyar családokat is találunk. A 19. század végére a szlávok (tótok) közösen egyfajta archaikus szlovák nyelvet használtak.

Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.^[3]

Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi.

A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, melyek a Görgei Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzik. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.

Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Szobor-hegyre, az akkori Zsidó-hegyre járt ki imádkozni. A Honvédszobor abban az időben még nem állt. Zsidó-hegy elnevezést a domb lábánál lévő zsidó temetőről kapta. I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.

1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).

1937-ben épült meg a Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma ("Nagytemplom").

1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.

2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.

Közélete[szerkesztés]

Tanácselnökei[szerkesztés]

• 197?-1990: Bodrogi András

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)^[4]
1994–1998: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)^[5]
1998–2002: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)^[6]
2002–2006: Dr. Kocsis László (IPK-Fidesz)^[7]
2006–2010: Hatvani Miklós (Április 6. Kör)^[8]
2010–2014: Hatvani Miklós (Fidesz-Április 6 Kör)^[9]
2014–2019: Hatvani Miklós László (Április 6. Kör)^[10]
2019-től: Hatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,6% (27,6% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton "Öregtemplom"

A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az „Öregtemplom”.
Honvéd emlékmű (A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen; Radnai Béla szobrász alkotása).
Honvéd-sírok
Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe)
Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény
„tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon
A településtől északra halad el a Csörsz árok.
Kőkereszt
Ave Maria Kápolna, a szabadságharcban részt vett isaszegi honvédek nevével.
A temetőből a Kálváriára vezető Keresztút.
Zsidó temető a Szobor-hegy lábánál, melyet a második világháború óta nem használnak. A Szobor-hegy régi neve (Zsidó-hegy) erre utalt.
A Szent Márton Római Katolikus templomtól induló kálvária

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1871. szeptember 1-jén Ripka Ferenc újságíró, politikus, az Erzsébet királyné Gödöllőn című emlékalbum szerzője, Budapest volt főpolgármestere.
Itt született 1924. szeptember 15-én Lázár György kommunista politikus, miniszterelnök.
Itt született 1937. július 4-én Ruszt József Kossuth és Jászai Mari-díjas rendező.
Itt született 1940. július 18-án Takács Zoltán festőművész.
Itt született 1950. október 5–én Szabados Zsuzsa magyar színésznő.
Itt született 1979. március 13-án Benik Balázs raliversenyző és 3-szoros magyar bajnok.
Itt született 1984. augusztus 29-én Kalocsai Richárd, a Reformátusok Lapja fotóriportere.

Az isaszegi csatában részt vett honvédtisztek[szerkesztés]

Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.

Média[szerkesztés]

Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin
TV: Isaszeg TV (ITV)

Testvértelepülések[szerkesztés]

2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ http://www.jokai-bibl.hu/isaszeg_fuzet/isaszeg_fuzet.htm#tortenet_2 Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Isaszeg füzet -- Isaszeg története 1274-től 1848-ig
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
↑ Isaszeg Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Isaszeg város honlapja

Irodalom[szerkesztés]

Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938
Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC), Budapest
Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary), Akadémiai, Budapest
Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

További információk[szerkesztés]

Isaszeg Önkormányzatának honlapja
Tihanyi László: Isaszeg. Történeti áttekintés; Isaszegi Műemlék és Helytörténeti Bizottság–Isaszegi Tanács–Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Isaszeg, 1966 (Pest megyei múzeumi füzetek)
Etele Józsefné: A Tanácsköztársaság 133 napja Isaszegen és környékén; Népművelési Tanácsadó, Bp., 1969 (Pest megyei múzeumi füzetek)
II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója és a győztes isaszegi kuruc csata emlékére; szerk. Dürr Sándor, Kovássy Zoltán, Szathmáry Zoltán; Isaszegi Falumúzeum Múzbaráti Köre, Isaszeg, 1977
Asztalos István: Isaszeg; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
Budaháziné Hargitai Irén: Városunk. Az igazság ösvényén; LA4 Média Kft., Isaszeg, 2009
Notter Béla–Szmolicza József: Isaszeg. Városnéző séta; TKM Egyesület, Bp., 2008 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
Álomszövők – AKÍK vagyunk. Antológia isaszegi költők és írók műveiből; szerk. Haász Irén; Jókai Mór Városi Könyvtár Alkotó Költők és Írók Klubja, Isaszeg, 2015
Isaszeg a történelem tükrében; szerk. Kovácsné Halomházi Zsuzsanna; Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Isaszeg, 2019
Nagy Eszter: Múlt és jelen. Emlékül a jövő nemzedékének; Biró, Bp., 2020