Csévharaszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csévharaszt
Templomrom
Templomrom
Csévharaszt címere
Csévharaszt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás község
Polgármester Mocsáry Balázs Dénes (független)[1]
Jegyző Bárányné Billinger Erzsébet
Irányítószám 2212
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség1920 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség37,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csévharaszt (Magyarország)
Csévharaszt
Csévharaszt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 02″, k. h. 19° 25′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 02″, k. h. 19° 25′ 58″
Csévharaszt (Pest megye)
Csévharaszt
Csévharaszt
Pozíció Pest megye térképén
Csévharaszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csévharaszt témájú médiaállományokat.

Csévharaszt község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csévharaszt gépjárművel a 4-es főúton haladva, Monornál letérve közelíthető meg. Az M5-ös autópályáról Inárcsnál vagy Dabasnál letérve a 405-ös főúton és Nyáregyháza településen át lehet eljutni. A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon közlekedőknek Monoron (kb. 6 km) autóbusz-csatlakozási lehetősége van.

A község földrajzi elhelyezkedéséből adódóan nagy Budapest vonzereje a munkalehetőségek, a tanulás, a szórakozás területén. A munkaképes lakosság 60%-a a fővárosban, 38%-uk helyben illetve a környező településeken dolgozik.

Története[szerkesztés]

A török hódoltság alatt pusztává lett területet Pusztacsév néven 1950-ben szervezték önálló községgé, azelőtt Nyáregyházához tartozó alább említett területekből. Mai nevét 1951-ben kapta.

  • Pótharaszt 1280-ban fordul elő először oklevélben mint "Poltharasztya". Ekkor (Nevegyi) Miklós comesé. A 14. században a király kezébe kerül, aki a felhévízi kereszteseknek, majd a 15. század elején egy apródjának adta. Ettől származott a (Pót) Haraszti család, amely 1484 előtti kihaltáig birtokolta. Ezután Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspöké és örököseié volt a 16. század közepén bekövetkezett pusztulásáig. A 17. században Nagykőrös városa megvásárolta.
  • Bödre már a 15. század elején Pótharaszthoz tartozó puszta, ahol a Haraszti család vásárokat tartott. Ma ilyen néven nem ismeretes.

Földrajza[szerkesztés]

Csévharaszti ősborókás

A falu határa sík fekvésű, homokos, néhol agyagos, elszórtan szikes foltokkal tarkított. Felszínét a pleisztocén végén és a holocén időszakban képződött futóhomok borítja. Éghajlatára szárazság jellemző, az évi középhőmérséklet 10-10,5 Celsius fok. Napfénytartalma 2000-2050 óra. A csapadék 500-600 mm.

A község határának kétharmadát erdő borítja. A homoki beerdősödés során pusztai tölgyes és gyöngyvirágos tölgyes, gyetyános, nyíres, szürke nyáras és szomorúfűzes részek is kialakultak. A homok megkötésére sokfelé akácot is telepítettek.

A mintegy 100 hektáros csévharaszti borókás a homoki flóra jellegzetes képviselője, országos jelentőségű védett terület, mely egyúttal a botanikai kutatások klasszikus terepe is. Kitaibel Pál itt fedezte fel és írta le a lilapiros virágú tartós szegfűt.

A futóhomokongyakori az egyéves homoki gyep után létrejött meszes homokpuszta. A község határában megtalálhatók pl. az országosan már ritkaságnak számító csűdfű, kései szegfű, homoki ternye [1] is. Állatvilágának pedig jellemző faja az őz, nyúl, fácán, fogoly, fürj.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Az egyetlen megmaradt ősborókás Magyarországon [2]
  • 1200-as évekbeli Pusztatemplom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Balla Károly (1792-1873) író, szakíró életének utolsó éveit itt töltötte, és itt hunyt el, az akkori Pótharaszton.

Közélete[szerkesztés]

  • Mocsáry Balázs, 1990 óta (1990 januárjától néhány hónapig tanácselnökként)
  • 1973 és 1989 között a szomszédos községgel, Vasaddal együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Vasadon volt. A közös tanács elnöke 1985-től Magda Gyula, a csévharaszti elöljáróság vezetője pedig Kovács György volt.[3]
1990-1994 1994-1998[4] 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-2014 2014-2019[1]
Mocsáry Balázs

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek, 1% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 22,2%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 22,2% (22,1% nem nyilatkozott).[5]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csévharaszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A közös tanácsról lásd: Településtörténet. Csévharaszt Önkormányzata. (Hozzáférés: 2018. május 30.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. május 30.) .
  4. Csévharaszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. Csévharaszt Helységnévtár

További információk[szerkesztés]