Gödöllői járás

Gödöllői járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Járási székhely	Gödöllő
Települések száma	15
városok	6
Népesség
Teljes népesség	160 239 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	312 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	449,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Gödöllői járás elhelyezkedése Magyarországon

A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő. Területe 449,66 km², népessége 140 205 fő, népsűrűsége pedig 312 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én hat város és kilenc község tartozott hozzá.

A Gödöllői járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest vármegyéhez tartozott, székhelye végig Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Váci alsó járás átnevezése után, melynek állandó székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Gödöllő volt.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Gödöllő	járásszékhely város		Gödöllői	32 792	61,92
Isaszeg	város		Gödöllői	11 210	54,84
Kerepes	város		Gödöllői	9 943	24,08
Kistarcsa	város		Gödöllői	12 046	11,02
Pécel	város		Gödöllői	15 123	43,63
Veresegyház	város		Veresegyházi	16 333	28,56
Csömör	nagyközség		Gödöllői	9 077	22,7
Mogyoród	nagyközség		Dunakeszi	6 375	34,48
Valkó	nagyközség		Gödöllői	2 427	37,59
Dány	község		Gödöllői	4 424	43,01
Erdőkertes	község		Veresegyházi	7 505	5,75
Nagytarcsa	község		Gödöllői	3 883	12,14
Szada	nagyközség		Gödöllői	4 675	16,72
Vácszentlászló	község		Gödöllői	2 040	29,87
Zsámbok	község		Gödöllői	2 352	23,35

Története

A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye.

A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.

Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.

Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Gödöllői járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Aszód	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Aszód	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Bag	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Bag	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Boldog	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Cinkota	1898	Váci alsó járásból	1936	Központi járáshoz
Csömör	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Dány	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Domony	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Domony	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Erdőkertes	1965	Váci járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Galgagyörk	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Galgagyörk	1965	Aszódi járásból	1970	Váci járáshoz
Galgahévíz	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Galgahévíz	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Galgamácsa	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Galgamácsa	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Gödöllő	1898	Váci alsó járásból	1965	várossá alakult
Hévízgyörk	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Hévízgyörk	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Iklad	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Iklad	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Isaszeg	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Kartal	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Kartal	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Kerepes	1898	Váci alsó járásból	1978	Kistarcsával egyesült Kerepestarcsa néven
Kerepestarcsa	1978	Kerepes és Kistarcsa egyesülése	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Kistarcsa	1898	Váci alsó járásból	1978	Kerepessel egyesült Kerepestarcsa néven
Mogyoród	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Nagytarcsa	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Pécel	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Rákoscsaba	1898	Váci alsó járásból	1936	Központi járáshoz
Rákoscsaba	1939	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Rákoshegy	1898	Váci alsó járásból	1924	Központi járáshoz
Rákoskeresztúr	1898	Váci alsó járásból	1936	Központi járáshoz
Rákoskeresztúr	1939	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Rákosliget	1898	Váci alsó járásból	1936	Központi járáshoz
Rákosliget	1939	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Rákosszentmihály	1898	Váci alsó járásból	1924	Központi járáshoz
Sashalom	1898	Váci alsó járásból	1924	Központi járáshoz
Szada	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Tura	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Tura	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Vácegres	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Váckisújfalu	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Vácszentlászló	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Valkó	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Veresegyház	1965	Váci járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Verseg	1898	Váci alsó járásból	1912	Aszódi járáshoz
Verseg	1965	Aszódi járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez
Zsámbok	1898	Váci alsó járásból	1983	Gödöllői városkörnyékhez

Történeti adatai

1910-ben területe 790 km², népessége pedig mintegy 92 ezer fő volt. Megszűnése előtt, 1983 végén területe 759 km², népessége pedig mintegy 108 ezer fő volt.

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH