Ugrás a tartalomhoz

Kartal (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kartal
A kartali Szent Erzsébet-templom légifotón
A kartali Szent Erzsébet-templom légifotón
Kartal címere
Kartal címere
Kartal zászlaja
Kartal zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásAszódi
Jogállásnagyközség
PolgármesterOláh Klára Mária (független)[1]
JegyzőNagy János[2]
Irányítószám2173
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség5981 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség192,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület29,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 03″, k. h. 19° 31′ 42″47.667500°N 19.528333°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 03″, k. h. 19° 31′ 42″47.667500°N 19.528333°E
Kartal (Pest vármegye)
Kartal
Kartal
Pozíció Pest vármegye térképén
Kartal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kartal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kartal nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye északkeleti határán fekszik, Budapesttől mintegy 40 kilométerre északkeletre. Két magyar nagytáj, az Alföld és az Északi-középhegység határa mentén helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Verseg, kelet felől Kerekharaszt, délkelet felől Galgahévíz, dél felől Hévízgyörk, délnyugat felől Aszód, északnyugat felől pedig Kálló.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Aszód vagy Verseg érintésével a 2109-es úton.

Története

[szerkesztés]

Már az újkőkorban lakott terület volt, a környékbeli ásatások és a Kiskartalon talált temetkezési hely bizonysága szerint.

A község neve török eredetű nemzetségnévből (Cortul = sas) származik. A 10. században ugyanis a Kurszán-Kartal nemzetség központja volt a terület. A nemzetség őse Kurszán kündü, honfoglaló Árpád fejedelem társa volt. Ennek a nemzetségnek a neve őrződött meg.

Első ismert középkori okleveles említése 1263-ból való. V. István a Kartal nembéli Péter és Ferenc birtokait – Kartalt is – a Margit-szigeti apácáknak adta, a haszonélvezet azonban az eredeti tulajdonosok kezében maradt. Akkoriban Kurthol néven említik a falut. Később újra az ősi Kartal nemzetség, illetve az abból származó Sülyi Etele család birtokába kerül.

A 13. században a tatárok feldúlták a falut, de lakosai visszatelepültek. A tatár harcok nyomait az ún. Csörsz-árok őrzi, melyet eredetileg a szarmaták építettek 324 és 337 között.

A község a török hódoltság első évtizedeiben lakott hely maradt, különböző török uraságok nem nagy jövedelmű tímár-birtoka. A tizenöt éves háború idején elnéptelenedett és puszta maradt egészen a 18. század végéig.

A 17. századból több magyar birtokosát ismerjük. A felszabadító háborút követő évtizedekben Koháry István (országbíró) birtoka, s az aszódi jobbágyok árendálták a határt.

Koháry Istvántól gróf Grassalkovich Antal vette meg, akinek fia 1784-től Pest, Heves és Nógrád vármegyei települések magyar és római katolikus lakóival újratelepítette a széles határú pusztát. Surány, Sőreg, Keszeg, Gombos, Karácsond falvakból történt az újratelepítés; e helynevek mai családnevekben élnek tovább: Sőregi, Karácsondi stb.

Grassalkovich „ideje alatt” magtárak, gazdasági épületek, vendégfogadó, tiszti lakások és kunyhók épültek. Folytatódtak az erdőirtások, bőségesen lett a föld. A földesúr vezetésével, mérnökileg házhelyeket mértek ki. Széles egyenes utcák keletkeztek, a főutcán a házak előtt, később akáccal ékesített parkok keletkeztek. A főút menti parkokban napjainkban jobbára gyümölcsfák díszlenek, de az egyenes utak, tágas terek megmaradtak.

A gróf külön gondot fordított és „10-10 forintot ad(ott) azért, hogy az építkezők a csinosságra is adjanak, és vályogból építkezzenek”, a korábbi földbe vájt, kunyhószerű nyomorúságos kalyibák helyett.

A 19. század első felére már három majorság – Emse, Nagymajor, Felsőmajor – épült ki.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a község a császári seregeket szolgálta. Rákospalotára lisztet, zabot, szénát szállítottak. Ekkoriban a birtok tulajdonosa Sina György, a forradalom elől menekülő főúr volt. Amikor ide is elért a forradalom, fia, Sina Simon egy belga banknak adta el a birtokot. Innen báró Schossberger Henrik vásárolta meg, egy része pedig br. Hatvany-Deutsch Sándor és József tulajdonába jutott. A Schossbergerek jelentős mezőgazdasági nagyüzemet létesítettek. A jobb teherszállítás érdekében keskeny nyomtávú vasútvonallal kötötték össze gazdaságuk központját az aszódi vasútállomással.

1911-ben a falu két nagybirtokosa br. Hatvany-Deutsch Sándor és József (459 kh) és br. Schossberger Lajos (2206 kh) volt.

Befolyással volt a település fejlődésére br. Podmaniczky Géza is, aki az akkori kiskartali birtokán – 1949-ben csatolták Kartalhoz – 1884-ben csillagvizsgálót létesített Konkoly Thege Miklós tervei alapján. Itt Nap-Hold megfigyeléseket, Jupiter- és Szaturnuszvizsgálatokat folytattak. Ugyanitt 1890-ben 35 000 kötetes könyvtárat létesített. A kiskartali csillagda munkájáról dolgozatok jelentek meg Wonaszek Antal és Kövesligethy Radó tollából.

A lakosság a 19. században gyorsan gyarapodott: - 1856-ban 1113 lakos - 1876-ban 1319 lakos - 1895-ben 1600 lakos

A lakóházak száma 1890-ben 186, 1900-ra már 229, ezek többsége sár-vályog falú, szalma, zsup-nád fedelű volt.

A települést szegélyező nagybirtokok mellett viszonylag kevés föld jutott a parasztgazdáknak (1897-ben a földterület 35%-a volt a 155 gazdaság tulajdonában), így a gyarapodó lakosság földigényét a porták kettéosztásával sem lehetett kielégíteni. Sokan emiatt elhagyni kényszerültek a falut, s Hatvanba, Gödöllőre, Mogyoródra költöztek. Ez igazolja azt az 1895-ös adatot, miszerint a lakosság 88%-a mezőgazdaságból élt.

Sokan az uradalmakban cselédként vagy mezőgazdasági munkásként, mások a helybeli munkalehetőségekből kiszorulva, az első világháborútól Budapestre ingázva keresték meg a mindennapit.

Akkoriban nagy volt a szegénység Kartalon, így aztán nem véletlen, hogy az 1918/19-es forradalmak idején a magyar Tanácsköztársaság megalakulásának előestéjén az országban elsőként éppen a nagy-kartali uradalmat szocializálták a Galga mente proletárjai.

1920-tól megszűnt az elköltözés, mert házhelyeket parcelláztak, 361 kh-t. Ez volt az ún. „kis földreform” (majd 1930-tól 1969-ig öt alkalommal további parcellázás folyt).

Az I. világháború után, az alapvetően mezőgazdasággal foglalkozó faluban jelentős volt a munkanélküliség, a legrosszabb helyzetben a törpebirtokosok és a földnélküli napszámosok voltak. Mindezek ellenére 1925 és 1930 között a természetes szaporulat átlagosan évi 47,4%(!) volt.

Ez maga után vonta egy új iskola létesítését, amelynek átadása 1929-ben meg is történt. Ugyanebben az évben döntöttek a villany bevezetéséről.

1927-ben autóbuszjárat indul az Aszód-Kartal-Szirák vonalon. Később ez látta el a postajáratot is. Ekkortájt csatlakozik a község a körorvosi szolgálathoz, melynek székhelye Verseg.

Ekkor működött intézmények:

  • Csendőrség
  • Katonai elemi iskola
  • Kötelezett tűzoltóság
  • Leventeegylet
  • Hangya szövetkezet
  • Postaügynökség

Beindult a településszépítő munka is, platánfákat ültettek, parkosítottak.

A második világháború pontot tett a fejlődés végére, sok katona és polgári személy vesztette életét, jelentős anyagi kár keletkezett. Lakóházak, a templom, villamosvezeték mind súlyos károkat szenvedtek. A háború után jelentősen átalakult Kartal. A Schossberger-uradalom helyén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságát építették ki. Természetesen sokan a helyben megalakult termelőszövetkezetben találták meg a megélhetésüket, amely az idők folyamán előbb Verseggel, majd Baggal és Hévízgyörkkel egyesülve, igazi mezőgazdasági nagyüzemmé alakult, ahol a hagyományos földművelés és állattenyésztés mellett ipari melléküzemágakat is működtettek (halfeldolgozás). Még többen, a most már rendszeres autóbusz és vasútközlekedéssel (Aszódról) a környékbeli nagyobb településeken és főleg Budapesten napi és heti ingázóként dolgoztak.

1964-ben már működött a Művelődési ház, öltözőkkel a Sporttelep, körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár, védőnői és szülésznői szolgálat, heti piac, helyközi buszjáratok.

A község infrastrukturális szempontból is fejlődésnek indult, s a kedvező feltételek 1960 és 1964 között 10,3%-os népességnövekedést eredményeztek, melyben már nagy szerepe volt a bevándorlásnak is.

Az 1970-es évekre befejeződött a lakások villamosítása, javult a víz-szennyvíz ellátottsági helyzet. A 70-es, 80-as években is jellemző maradt a magas gyermekszületési arány okozta népességszaporodás, illetve a dinamikus fejlődés. Folyamatosan javult a közművesítés aránya, kiépült a vízvezeték gerinchálózata is.

Szent Erzsébet-templom

1980 és 1990 között elterjedt a központi fűtés (a lakások 40%-ában) és tovább javultak a komfortellátottsági arányok. A fejlődést magyarázza az az 1990-es adat is, miszerint a két vagy több aktív keresővel rendelkező háztartások aránya Kartalon 46,7% (a Pest megyei átlag ekkor 39,6% volt).

Szentháromság-szobor

A rendszerváltás után is folytatódik a fejlődés: a község teljes hosszában, a főútvonal mellett, illetve a szomszédos Aszódig kerékpárutat építettek. Minden belterületi út aszfaltburkolatot kapott. A térség földgázprogramjába Kartal is bekapcsolódott. Modernizálták a telefonhálózatot (korábban központos) és ezzel együtt majdnem minden lakásba be is kötötték a telefonvonalat. A település központi részén elhelyezkedő egykori tó helyére üzletsor épült, Tó üzletház néven 1994-ben. Renoválták a középületeket: ravatalozó, községháza, óvodák, iskola, könyvtár, művelődési ház. A buszmegállók száma 12-re bővül. Az új évezred első évtizedében több szobrot és emlékművet is állítottak a községben.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1991–1994: Urbán Imre (FKgP)[4]
  • 1994–1996: Urbán Imre (független)[5]
  • 1997–1998: Klúber László (független)
  • 1998–2002: Klúber László (független)[6]
  • 2002–2006: Kovács László (független)[7]
  • 2006–2008: Kovács László (MSZP)[8]
  • 2008–2010: Tóth Ilkó Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Tóth-Ilkó Mihály (független)[10]
  • 2014–2016: Némethné dr. Keresztes Katalin (független)[11]
  • 2016–2019: Oláh Klára Mária (független)[12]
  • 2019–2024: Oláh Klára Mária (független)[13]
  • 2024– : Oláh Klára Mária (független)[1]

A településen a rendszerváltás óta már három ízben kellett időközi polgármester-választást tartani. Először, 1997 elején azért, mert Urbán Imre 1996. október 3-án lemondott posztjáról; helyére a lakosok azt a Klúber Lászlót választották, aki az előző két évben alpolgármesterként szolgálta a községet. A 2002-ben függetlenként kezdő, 2006-ban már szocialista színekben újraválasztott Kovács László szintén nem tudott kitölteni két teljes ciklust, 2008 őszén elhunyt;[14] emiatt 2008. december 14-én újabb időközi választást kellett tartani, amelyen Tóth Ilkó Mihály nyerte el a lakosok bizalmát (meggyőző fölényű, 6 jelölt közül közel 63 %-os eredménnyel).[9] A 2014-ben megválasztott Némethné dr. Keresztes Katalin pedig egy fél ciklust sem töltött ki polgármesterként: tisztségét mindössze 2016 június közepéig viselte, amikor lemondott;[15] ezután szintén időközi választásra került sor, 2016. október 3-án.[12]

Jegyzők

[szerkesztés]

Oktatási intézményvezetők

[szerkesztés]
Iskola Könyves Kálmán általános Iskola
[szerkesztés]
Óvoda
[szerkesztés]
Bölcsöde
[szerkesztés]

Katolikus egyházközség

[szerkesztés]

Plébánosok

[szerkesztés]
  • Petróczy László (1868-1880)
  • Tóth Endre (1881-1883)
  • Munka István (1883-1886)
  • Kossitczky Lajos (1886-1888)
  • Nagy Zakar (1888-1894)
  • Kerekes Jákó (1894-1911)
  • Bodonyi János (1911-1917)
  • Szedlacsek Mihály (1917-1918)
  • Csomor Sándor (1918-1951)
  • Muszély Viktor (1951-1954)
  • dr. Batta Gyula (1954-1969)
  • Ormai Imre (1969-1985)
  • Molnár Béla (1985-1986)
  • Lukács József (1986-2012)
  • Gyurkovics István (2012)
  • Tamási József (2012-2020)
  • Palya János (2020-2022)
  • Nagy Richárd (2022)
  • Görbe József (2022-)

Káplánok, kisegítők

[szerkesztés]
  • Szilvásy Sándor (1941)
  • Kárpáti Károly (1942)
  • Valentin Tibor (1954)
  • Szikora Ferenc (1954-1956)
  • Fülöp Dezső (1956-1957)
  • Bisztrai László (1957-1958)
  • Szálteleki János (1958-1959)
  • Palotás Tibor (1959-1960)
  • Tatár János (1960-1961)
  • Zavetz József (1961-1964)
  • Pekker Imre (1964)
  • Spáczay Zoltán (1964-1965)
  • Mádi György (1965-1968)
  • Sajtos József (1968-1969)
  • Kovács Gábor (1969-1972)
  • Lukács József (1972-1974)
  • Kiss László (1974-1975)
  • Tóth József (1976-1977, 1980)
  • Szentirmay Endre (1977-1979)
  • Dr Dancsák Sándor (1978-1979)
  • Varga István (1981-1982)
  • Szakács István (1982-1983)
  • Varga László (1983-1985)
  • Zsadányi József (1985-1986)
  • Bucsánszki Gábor (1987)
  • Árki István (1989-1991)
  • Nagy Nándor (1996)
  • Balogh Zoltán (2002-2003)
  • Kiss Dávid (2020-2022)

Baptista közösség

[szerkesztés]

Lelkészei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5617
5622
5650
5823
5869
5984
5981
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 3,2%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,4% (20,3% nem nyilatkozott).[16]

Kartal utolsó becsült népessége 5941 (2018),[17] ami akkori Magyarország népességének 0.06%-a (Pest megyének 0.47%-a). Népsűrűsége 204 fő/km². Lakások száma 1911, népességet figyelembe véve, ez 3.1 fő per lakás. Ha a népesség azonos ütemben változna, mint a 2017–2018-as időszakban (-0.32%/év), 2019-ben Kartal lakossága 5922 lenne.

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 3,3% református, 3,3% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[18]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A római katolikus templomot az egyházközség első plébánosa, Petróczy László kezdeményezésére a falusiak pénzadományából építették 1865-ben, korai eklektikus stílusban.
  • A 2007-ben épült sportcsarnokot 2012. május 26-án Kovács László, néhai itteni polgármester, volt válogatott kézilabdázóról nevezték el.[19]
  • Petőfi Sándor szobrát az egykori tó helyén épült üzletház terén, a polgármesteri hivatallal szemközt helyezték el (Pálfy Gusztáv aszódi szobrának másolata).
  • Kiskartalban áll a Podmaniczky-kastély, báró Podmaniczky Géza és felesége, gróf Degenfeld-Schonburg Berta egykori állandó lakása. Podmaniczkyék gazdag könyvtárat gyűjtöttek össze és a kor színvonalán álló csillagvizsgálót is működtettek. Az épület magántulajdon, nem látogatható.
  • A katolikus plébánia előtt áll a község egyetlen műemléke, a késő barokk stílusú Szentháromság-szobor.

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született 1791. augusztus 15-én Petrovics István, Petőfi Sándor édesapja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. Kartal község önkormányzatának honlapja, hozzáférés: 2022. július 18.
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. a b Kartal települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. december 14. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  10. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  11. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  12. a b Kartal települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. Kartal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  14. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  16. Kartal Helységnévtár
  17. Népesség
  18. Kartal Helységnévtár
  19. Kartal nagyközség / Sportcsarnok. Kartal.hu, 2012. május 26. (Hozzáférés: 2013. június 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

|