Kemence (település)
| Kemence | |||
| Kemence - az egykori vármegyeháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Szobi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pongrácz János László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2638 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 880 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,75 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Börzsönyi-peremhegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kemence weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemence témájú médiaállományokat. | |||
Kemence (szlovákul: Kamenica) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál fekszik. Bernecebaráti, Tésa és Perőcsény települések határolják.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tömegközlekedéssel: A MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonalán Szobig, majd onnan tovább busszal, vagy a MÁV 75-ös számú vonalán Drégelypalánkig, és onnan ugyancsak busszal továbbhaladva.
- Gépkocsival: a 2-es számú főúton Hontig, majd tovább az 1201-es úton Kemencéig, vagy Szobig a 12-es úton és onnan ugyancsak az 1201-es úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település első ismert írásos említése 1156-ból való.[4] 1293-ban Cseszneki Miklós, Lőrinc és Szomor osztatlan birtoka volt. Egy 16. század eleji urbárium szerint a faluban 52 jobbágy és 10 zsellér élt. 16. század vége felé elnéptelenedik A 17. század elején visszatérnek lakói, és rohamos fejlődésnek indul a falu. A század közepén több alkalommal is itt tartották Hont vármegye megyegyűlését. Itt került sor a 18. század végének egyik nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére 1782 júliusában, ami az ún. nyúzóvölgyi vérengzéshez vezetett. Az 1806-ban bekövetkezett tűzvészben megsérült vármegyeháza miatt a megyeszékhelyet áthelyezték. 1945-ig az esztergomi érsek birtokához tartozik.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Pongrácz János (független)[5]
- 1994–1998: Pongrácz János (független)[6]
- 1998–2002: Major László (független)[7]
- 2002–2006: Ifj. Pongrácz János (független)[8]
- 2006–2010: Ifj. Pongrácz János (független)[9]
- 2010–2014: Bedros János (Fidesz)[10]
- 2014–2019: Pongrácz János László (független)[11]
- 2019–2024: Pongrácz János (független)[12]
- 2024– : Pongrácz János László (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 990 | 963 | 931 | 920 | 870 | 888 | 890 | 880 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 3,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (16,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1% szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 4,1% református, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).[14]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Volt megyeháza – jelenleg iskola
A falu központjában található. Barokk stílusban épült (1751-ben), de 1856-ban átalakították. Falán Domszky Pálnak, a lengyel–magyar kapcsolatok kutatójának, a helytörténeti múzeum megalapítójának emléktáblája látható, melyet 2002. május 13-án lepleztek le.[15]
- Tájház
Régi használati eszközöket és népi bútorokat tekinthetnek meg az odalátogatók.
- Római katolikus templom – 1769-ben építette a falu.
- Puskás Péter helytörténeti gyűjtemény – a volt vármegyeházában található
- Kisvasúti és erdészeti múzeum, valamint kisvasút
- Itt található a Börzsöny egyetlen 600 mm nyomtávolságú kisvasútja, a Kemencei Erdei Múzeumvasút.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt hunyt el 1864-ben Pelikán Ferdinánd római katolikus plébános.
- Itt szolgált Sághy Vendel (1810–1890) római katolikus plébános.
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Címeres üdvözlőtábla
- Fő utca
- Régi ház a Fő utcában
- Utcarészlet a katolikus templommal
- Katolikus templom
- A katolikus templom belső tere
- Az egykori vármegyeháza
- A két világháború áldozatainak emlékműve
- Útmenti feszület
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
Testvértelepülései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Farkaslaka, Románia
Ipolyszalka, Szlovákia- 🇭🇺 Cserháthaláp, Magyarország
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 30.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 10.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 10.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 10.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 20.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. november 18. Hozzáférés: 2015. augusztus 1.
- ↑ "Kemence települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 23.
- ↑ Kemence Helységnévtár
- ↑ Kemence Helységnévtár
- ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939
