Szobi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szobi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
MegyePest megye
Járási székhely Szob
Települések száma 17
városok 2
Népesség
Teljes népesség 24 487 fő (2013. jan. 1.)[1]
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület438,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Szobi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Szobi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Szobi járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szob. Területe 438,32 km², népessége 24 487 fő, népsűrűsége pedig 56 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én két város (Szob és Nagymaros) és 15 község tartozott hozzá.

A Szobi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1886-tól 1970-ig. 1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, majd 1923 és 1950 között négy ízben változott megyei hovatartozása, végül az 1950-es megyerendezéstől megszűnéséig Pest megye része volt. Székhelye Szob volt, kivéve az 1945 és 1948 közötti időszakot, amikor ideiglenesen Nagymaros.

Területe sokszor és sokat változott, főleg az országhatárok 20. századi változásai miatt, emellett a megyék és más járások szervezése és átszervezése is befolyással volt határaira. Fennállása során összesen mintegy negyven község tartozott hozzá, de ezek közül csupán hat (Szob, Kóspallag, Márianosztra, Nagymaros, Szokolya és Zebegény) volt mindvégig ide beosztva, ezek ma is ide tartoznak.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Szob járásszékhely város Szobi
2 806
17,97
Nagymaros város Váci
4 756
34,37
Bernecebaráti község Kemence Szobi
904
37,69
Ipolydamásd község Márianosztra Szobi
352
11,60
Ipolytölgyes község Márianosztra Szobi
417
13,66
Kemence község Kemence Szobi
990
42,75
Kismaros község Kismaros Váci
2 093
11,96
Kóspallag község Kismaros Szobi
751
12,77
Letkés község Márianosztra Szobi
1 119
24,55
Márianosztra község Márianosztra Szobi
878
20,26
Nagybörzsöny község Kemence Szobi
744
50,66
Perőcsény község Kemence Szobi
289
41,40
Szokolya község Kismaros Váci
1 810
59,04
Tésa község Kemence Szobi
78
4,38
Vámosmikola község Kemence Szobi
1 644
25,29
Verőce község Váci
3 643
20,33
Zebegény község Márianosztra Szobi
1 213
9,64

Története[szerkesztés]

A Szobi járás 1886-tól volt egyike Hont vármegye járásainak, amikor a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük. Ekkor 31 község tartozott hozzá a megye déli és délnyugati részén a Szekince, a Garam és az Ipoly mentén, valamint a Börzsöny hegyei között.

Területe 1907-ben jelentősen csökkent, amikor északi részéből megszervezték a Vámosmikolai járást, ahova területének nagyobb részét átcsatolták, így ettől kezdve csak 13 községe maradt.

1918-tól újabb területcsökkenést okozott az Ipolytól nyugatra fekvő öt település csehszlovák uralom alá kerülése, ahol ezeket az újonnan szervezett Ipolypásztói járásba osztották be.

Az 1923-as megyerendezés során a területének nagy részét és székhelyét is elveszített Hont vármegye maradékát a Szobi járással együtt Nógrád és Hont k.e.e. vármegye néven összevonták a szintén csonka Nógrád vármegyével. A járás határait ekkor ismét módosították: területe nyugaton tovább csökkent, mivel Ipolydamásdot és Letkést átcsatolták a Vámosmikolai járáshoz, keleten viszont nőtt, mivel ide csatolták az addig Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozó Kismaros, Nógrádverőce és Kosd községeket. Ezek közül az utolsó a járás többi településétől távol, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó Vác közigazgatási területe által elvágva feküdt, de a településnek a Duna menti közlekedési vonalakhoz való kapcsolódása miatt ez a megoldás mégis racionális volt.

A következő területváltozásra 1932-ben került sor, amikor az ekkor kilenc községből álló Vámosmikolai járás beolvadt a Szobiba, egyúttal annak szolgabírói kirendeltségévé alakult, mely a járási közigazgatás feladatainak egy részét önállóan látta el a területén. Ugyanekkor Kosdot visszacsatolták a Nógrádi járáshoz.

1938-ban az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz az 1918 előtti Hont vármegye nagy része, benne a Szobi és a Vámosmikolai járás egész egykori területe is. A visszatért területek közigazgatási megszervezésekor nem tértek vissza az 1918 előtti állapotokhoz, hanem részleges területi reformot hajtottak végre. Ezt indokolta, hogy a bécsi döntéssel kialakult új országhatár ugyanúgy nem volt tekintettel a közigazgatási beosztásra, ahogy a trianoni határok sem, a magyar közigazgatás-tudomány két világháború közötti fejlődése pedig megfelelő elméleti megalapozást nyújtott hozzá. A rendezés során megszüntették Nógrád és Hont vármegye ideiglenes egyesítését, viszont Hont és Bars vármegyék magyar uralom alatt álló részeiből létrehozták Bars és Hont k.e.e. vármegyét Léva székhellyel, és a Szobi járást ehhez osztották be.

A megyehatárok a trianoni országterületen általában azonosak voltak az 1918 előttiekkel, a visszatért területeken viszont számos helyen módosították őket. A Nógrád és Hont megyék közötti 1923 előtti határ visszaállítása folytán Kismarost és Nógrádverőcét visszacsatolták Nógrád megye Nógrádi járásához. Ezzel szemben a visszatért területeken az 1918 előtt Esztergom vármegyéhez tartozó Garam-balparti Kicsind Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, azon belül a Szobi járáshoz került.

Az új Bars és Hont k.e.e. vármegye területét négy járásra osztották: a Verebélyi, a Lévai, az Ipolysági és a Szobi járásra. Nem állították tehát vissza az 1907-ben, még magyar uralom alatt szervezett Vámosmikolai járást, és megszüntették a csehszlovák uralom alatt 1923-ban létrehozott Zselizi járást is. Így a Szobi járástól északra az 1907 előtti helyzettel megegyezően Ipolyság és Léva volt a két legközelebbi járási székhely. Mivel azonban a három település közül Szob volt a legkevésbé jelentős, ezért a vonzáskörzetekhez jobban igazodó új járási határok az 1907 előttieknél délebbre húzódtak. 1938-tól csak Kisgyarmat, Ipolykeszi, Ipolytölgyes és Nagybörzsöny, valamint a tőlük délre fekvő terület tartozott ide, az ezektől északra fekvő, 1907 előtt a Szobi járáshoz tartozott területet az Ipolysági és a Lévai járás között osztották fel. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a Szobi járástól az Ipolyságihoz csatoltak 1938-ban a trianoni országterületen fekvő öt községet (Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Tésa és Vámosmikola).

1940-ben kisebb kiigazításra került sor, Bars és Hont megyétől visszacsatolták Esztergom vármegyéhez Kicsindet, és átcsatoltak oda további három községet is (Bajta, Garamkövesd és Leléd), melyek egyúttal a Szobi járásból a Párkányi járásba kerültek.

A második világháború végén, 1945-ben megkötött fegyverszüneti egyezmény alapján visszaálltak az 1938 előtti országhatárok, így Magyarország közigazgatási beosztását a régi-új határokhoz kellett igazítani. Bars és Hont k.e.e. vármegye megszűnt, és Magyarországon maradt területét Nógrád vármegyével Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. Az 1945-ös megyerendezés során elrendelték a Szobi járás átcsatolását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, de ennek végrehajtását elhalasztották. A Szobi járás határai visszaálltak az 1932 és 1938 közötti állapotukba, és ezután már egészen 1970-es megszűnéséig változatlanok voltak. A járási székhelyet azonban a háborús pusztítás miatt ideiglenesen Nagymarosra helyezték, Szobra csak 1948-ban költözött vissza a járási igazgatás, amikor a helyreállítás lehetővé tette azt.

Az 1950-es megyerendezéskor a járást az 1945-ös elhatározással összhangban Pest megyéhez csatolták. Megszűnésére 1970-ben került sor, amikor teljes területével beolvadt a Váci járásba.

Községei 1886 és 1970 között[szerkesztés]

Mivel a járás területe többször jelentősen változott, az alábbi táblázatok főbb korszakokra bontva sorolják fel a Szobi járáshoz tartozott községeket.

A táblázatokban az egyes oszlopok a területváltozások évei által határolt időszakokat képviselik. Az üresen hagyott mezők azt jelentik, hogy az adott község az adott időszakban a Szobi járáshoz tartozott, a kék háttérszín pedig a Csehszlovákiához tartozó járásokat jelzi. A Magyarországon belül másik megyéhez tartozó községek esetében e tényt az adott mező tartalmazza.

Az önálló Hont vármegyében (1886–1923)[szerkesztés]

A Szobi járás 1886 és 1923 között Hont vármegyéhez tartozott, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 31 község van felsorolva. A járás 1886-ban lényegében az addigi Szalkai járásból jött létre, annak 27 községét egészítették ki az Ipolysági járásból átcsatolt négy községgel. A kezdetben ide tartozó 31 településből 1907-ben az újonnan létrehozott Vámosmikolai járáshoz csatoltak 18-at, majd 1918-ban csehszlovák uralom alá került további öt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. Az 1907-ben a Vámosmikolai járáshoz átcsatolt 18 községből csuppán négy maradt magyar uralom alatt.

Község 1886-ig 1907–1920 1920–1923 1923-tól
Kóspallag Szalkai járás
Márianosztra Szalkai járás
Nagymaros Szalkai járás
Szob Szalkai járás
Szokolya Szalkai járás
Zebegény Szalkai járás
Ipolydamásd Szalkai járás Vámosmikolai járás
Letkés Szalkai járás Vámosmikolai járás
Bajta Szalkai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Garamkövesd Szalkai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Helemba Szalkai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Ipolyszalka Szalkai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Leléd Szalkai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Ipolytölgyes Szalkai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás
Nagybörzsöny Szalkai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás
Perőcsény Szalkai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás
Vámosmikola Szalkai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás
Garampáld Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Ipolykiskeszi Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Kisgyarmat Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Párkányi járás
Garamsalló Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Ipolybél Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Ipolypásztó Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Ipolyszakállos Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Kisölved Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Kispeszek Ipolysági járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Lontó Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Nagypeszek Ipolysági járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Szete Ipolysági járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Tergenye Ipolysági járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás
Zalaba Szalkai járás Vámosmikolai járás Ipolypásztói járás Zselizi járás

Nógrád és Hont k.e.e. vármegyében (1923–1938)[szerkesztés]

A Szobi járás 1923 és 1938 között Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéhez tartozott, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 18 község van felsorolva. Az időszakban egyszer változott meg a területe, amikor 1932-ben ide olvasztották be a megszűnő Vámosmikolai járás egészét.

Község 1923-ig 1923–1932 1932–1938 1938-tól
Kosd Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Nógrádi járás Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Kismaros Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Nógrádverőce Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Kóspallag
Márianosztra
Nagymaros
Szob
Szokolya
Zebegény
Ipolydamásd Vámosmikolai járás
Letkés Vámosmikolai járás
Ipolytölgyes Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás
Nagybörzsöny Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás
Perőcsény Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Ipolysági járás
Vámosmikola Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Ipolysági járás
Bernecebaráti Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Ipolysági járás
Kemence Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Ipolysági járás
Tésa Vámosmikolai járás Vámosmikolai járás Ipolysági járás

Bars és Hont k.e.e. vármegyében (1938–1945)[szerkesztés]

A Szobi járás 1938 és 1945 között Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéhez tartozott, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 19 község van felsorolva. Ebben az időszakban egyszer változott meg a járás területe, amikor 1940-ben négy községet át- (illetve vissza-) csatoltak Esztergom vármegye Párkányi járásához.

Község 1938-ig 1938–1940 1940–1945 1945-től
Ipolydamásd
Ipolytölgyes
Kóspallag
Letkés
Márianosztra
Nagybörzsöny
Nagymaros
Szob
Szokolya
Zebegény
Garampáld Párkányi járás Párkányi járás
Helemba Párkányi járás Párkányi járás
Ipolykiskeszi Párkányi járás Párkányi járás
Ipolyszalka Párkányi járás Párkányi járás
Kisgyarmat Párkányi járás Párkányi járás
Bajta Párkányi járás Párkányi járás
(Esztergom vm.)
Párkányi járás
Garamkövesd Párkányi járás Párkányi járás
(Esztergom vm.)
Párkányi járás
Kicsind Párkányi járás Párkányi járás
(Esztergom vm.)
Párkányi járás
Leléd Párkányi járás Párkányi járás
(Esztergom vm.)
Párkányi járás

Nógrád-Hont majd Pest megyében (1945–1970)[szerkesztés]

A Szobi járás 1945-től Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéskor pedig Pest megyéhez csatolták, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 17 község van felsorolva. Ebben a negyedszázadban a járás területe változatlan volt, és megegyezett az 1932 és 1938 közöttivel.

Község 1945-ig 1970-től
Kismaros Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Váci járás
Nógrádverőce Nógrádi járás
(Nógrád vm.)
Váci járás
Ipolydamásd Váci járás
Ipolytölgyes Váci járás
Kóspallag Váci járás
Letkés Váci járás
Márianosztra Váci járás
Nagybörzsöny Váci járás
Nagymaros Váci járás
Szob Váci járás
Szokolya Váci járás
Zebegény Váci járás
Bernecebaráti Ipolysági járás Váci járás
Kemence Ipolysági járás Váci járás
Perőcsény Ipolysági járás Váci járás
Tésa Ipolysági járás Váci járás
Vámosmikola Ipolysági járás Váci járás

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország 2013-as közigazgatási helynévkönyve