Garampáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Garampáld (Pavlová)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Gór Mónika
Irányítószám 943 59
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 250 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület7,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garampáld (Szlovákia)
Garampáld
Garampáld
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 54′ 07″, k. h. 18° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 07″, k. h. 18° 40′ 20″
Garampáld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garampáld témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garampáld (szlovákul Pavlová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 15 km re északra, a Szikince patak partján fekszik, egykor Kisgyarmathoz tartozott.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve puszta személynévből (Pál) keletkezett magyar névadással, a végén „d” helynévképzővel. A szlovák név a magyarból való, tudatos szlovákosítás eredménye.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban elektromos vezetéken volt gólyafészek a templom közelében, amelyet néhány éve áthelyeztek. Azóta a fészekalátétben költésről nincsenek adatok.[2]

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorszak óta éltek emberek. A falu honfoglalás kori temetőjét is feltárták.

Írott forrásban 1135-ben említik először, mint a Hont-Pázmány nemzetség birtokát. Ekkori birtokosa Lampert comes a Szent Lőrinc egyház mellett 3 ekényi földet adományoz a bozóki apátságnak. Templomát 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik. Hosszú ideig a bozóki prépostság birtoka, majd a 18. században a nagyszombati klarisszáké.

Vályi András szerint "PÁLD. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Nagyszombati Szent Klára Szűzeinek birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Vödrödhöz közel, mellynek filiája, határjában vagyon jó szőlő hegye, legelője elég, fája tüzre van, de épűletre nints, második osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Páld, magyar falu, Honth vgyében, Esztergom, most Komárom vmegye szélén, 309 kath. lak. Kövér rétek. Jó dohány termesztés. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét magyar fennhatóság alá került.

A második világháborúban 14 németet végeztek ki a faluban az oroszok, maradványaikat azóta újratemették Németországban. A Beneš-dekrétumok következtében 1946. december 13-án tizenkét magyar családot, összesen 67 személyt csehországi kényszermunkára, Louny-i járás területére deportáltak. Az elhurcolt családok egy-másfél év múlva térhettek haza.[5]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 521, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 250 lakosából 227 magyar, 14 szlovák, 1 cseh és 8 ismeretlen nemzetiségű.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1717-ben épült, 1888-ban restaurálták.
  • A faluban több régi, népi építésű lakóház, borospince és vízimalom is látható.

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 1012
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Kamoncza Márta írása az Új Szó 1998. február 12-i lapszámában.
  6. Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]