Ugrás a tartalomhoz

Kürt (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürt (Strekov)
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
Kürt címere
Kürt címere		 Kürt zászlaja
Kürt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
PolgármesterTéglás János
Irányítószám941 37
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
Testvérvárosok
Lista
Csallóközkürt
Népesség
Teljes népesség1926 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület41,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″47.901667°N 18.418889°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″47.901667°N 18.418889°E
Kürt weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Kürtről szól. Hasonló címmel lásd még: Kürt (egyértelműsítő lap).

Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Közigazgatási területe 41,05 km². Cigléd (szl. Cegléd) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.

Fekvése

[szerkesztés]

Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik. Határában található részben a párizsi mocsarak nevű természetvédelmi terület.

Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).

Élővilága

[szerkesztés]
  • 2021
    2021
  • 2023
    2023

2014-ben gólyafészek alátétet állítottak a faluban, az iskola és a községháza között. További alátét a templom közelében is található.[2]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya vármegye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.

Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában

Észak, észak-nyugat felé haladva:

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön.

A török betörések idején a falu elpusztult. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[3] Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.[4]

A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek a kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan.[5] 1954-ben kritikával illették a falu szervezeteit.[6] Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.[7]

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 2418 lakosából 2219 magyar és 49 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2508 lakosából 2465 magyar és 22 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 2643 lakosából 2623 magyar és 18 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2772 lakosából 2751 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 2829 lakosából 2737 magyar és 60 csehszlovák volt.

1930-ban 3042 lakosából 2830 magyar, 124 csehszlovák, 57 zsidó, 3 német és 28 állampolgárság nélküli volt. Ebből 2954 római katolikus, 66 izraelita, 10 evangélikus, 9 református és 3 egyéb vallású volt.

1941-ben 3079 lakosából 3039 magyar és 11 szlovák volt.

1970-ben 3112 lakosából 2871 magyar és 235 szlovák volt.

1980-ban 2754 lakosából 2507 magyar és 239 szlovák volt.

1991-ben 2394 lakosából 2181 magyar és 190 szlovák volt.

A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű volt.

2011-ben 2086 lakosából 1708 magyar, 248 szlovák, 54 cigány és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1926 lakosából 1538 (+29) magyar, 284 (+29) szlovák, 10 (+12) cigány, 8 egyéb és 86 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességek

[szerkesztés]
A katolikus templom
  • A Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik. Valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található.
  • A templom előtt áll a község 19. századi meghatározó személyiségének, Majer Istvánnak (1813-1893) a szobra, valamint az 1816-ban emelt Szeplőtelen Szűz Mária-szobra. Mögötte található egy 1798-ban emelt feszület.
  • A templom melletti parkban áll a millenniumi emlékmű és a világháborúkban elesettek emlékműve, melyet 1926-ban emeltek.
  • A Szűz Mária-kápolna Cigléden 1857-ből származik. Fontos búcsújáróhely. 1933-ban épült Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá.
  • A falu kataszterében számos szakrális kisemlék (útmenti kereszt, Mária-szobor stb.) található. Meg kell említeni az érsekújvári főút mellett levő Farkas-keresztet, mely egy kürti embernek az egykor itt élt farkasoktól való csodás megmeneküléséről kapta a nevét. A Nepomuki Szt. János-szobor 1775-ben épült.
  • Kürti Kőtésfesztivál
  • Kürti Borfesztivál

Galéria

[szerkesztés]
  • Faluház
    Faluház
  • A Faluház előtti park szabadtéri színpaddal és játszótérrel
    A Faluház előtti park szabadtéri színpaddal és játszótérrel
  • Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kürt
    Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kürt
  • Kürt vasútállomása
    Kürt vasútállomása
  • Régi ház a faluközpontban
    Régi ház a faluközpontban
  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • Millenniumi emlékmű
    Millenniumi emlékmű
  • Feszület 1798-ból
    Feszület 1798-ból
  • Majer István emlékműve
    Majer István emlékműve
  • Kőkereszt
    Kőkereszt
  • Címeres falutábla
    Címeres falutábla
  • Az érsekújvár-párkányi vasútvonal keresztezésénél
    Az érsekújvár-párkányi vasútvonal keresztezésénél
  • Danczi Anna által 1925-ben állított út menti feszület
    Danczi Anna által 1925-ben állított út menti feszület
  • A Farkas-kereszt az 509-es főúton
    A Farkas-kereszt az 509-es főúton
  • Feszület Kürt és Fűr között
    Feszület Kürt és Fűr között
  • Tájkép Kürt és Fűr között
    Tájkép Kürt és Fűr között

Cigléd

[szerkesztés]
  • A ciglédi szentkút
    A ciglédi szentkút
  • A ciglédi kápolna
    A ciglédi kápolna
  • Ciglédi kálvária
    Ciglédi kálvária
  • Ciglédi tájkép
    Ciglédi tájkép
  • Tájkép Cigléden
    Tájkép Cigléden

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ UC 45:28, pag. 32b
  4. ↑ Archivált másolat. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 25.)
  5. ↑ https://web.archive.org/web/20040106225720/http://www.mta.hu/nytud/Liszka.rtf
  6. ↑ B.I. 1954: Fogjunk össze. Új Ifjúság 3/7, 2 (1954. január 27.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2006. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 24.)
  8. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Haiczl Kálmán 1942: Néplegendák és hagyományok. A perbetei vár, a ciglédi remeteség. Érsekújvár és Vidéke 1942. június 13., 10.
  • Úrhegyi E. 1978: Danczi József Villebald. Magyar Nyelv 79, 506-507.
  • Liszka József 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS 1986, 66-68.
  • Liszka József 1989: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében. In: Új Mindenes Gyűjtemény 8. 129-154.
  • Danczi Lajos 1999: Cigléd kegyhegy. Kürt
  • Pénzes I. 2000: Kürt. Monográfia. Érsekújvár
  • Agócs Gergely - Gombai Tamás 2004: Kürti bandák - A Vág-Garam köze népzenéje. Budapest
  • Meleg M. 2005: Dr. Danczi József Villebald OSB élete és művei. In: Bencés Diákszövetség Almanach 2005, 59-101.
  • Horváth M. 2006: Szlovák Vöröskereszt helyu szervezete Kürt 1950-2005. Kürt
  • Liszka József 2010 (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga - Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Komárom - Somorja
  • Danczi et al. 2012: Emlékkönyv 1992-2012 - A kürti 22-es számú Majer István cserkészcsapat első húsz éve

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Strekov
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt (település) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kürt_(település)&oldid=27565796”