Kürt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kürt (Strekov)
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
Kürt címere
Kürt címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rang község
Polgármester Téglás János
Irányítószám 941 37
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 2086 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület41,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kürt (Szlovákia)
Kürt
Kürt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″
Kürt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Közigazgatási területe 41,05 km². Cigléd (szl. Cegléd) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.

Fekvése[szerkesztés]

Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik. Határában található részben a párizsi mocsarak nevű természetvédelmi terület.

Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).

Élővilága[szerkesztés]

2014-ben gólyafészek alátétet állítottak a faluban, az iskola és a községháza között.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya megye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.

Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában

Észak, észak-nyugat felé haladva:

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön.

A török betörések idején a falu elpusztult. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[3] Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.[4]

A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek a kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan.[5] Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.[6]

Népessége[szerkesztés]

1891-ben 2508, túlnyomóan magyar lakosa volt.

A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű.

2011-ben 2086 lakosából 1708 magyar és 248 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

A katolikus templom
  • A Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik. Valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található.
  • A templom előtt áll a község 19. századi meghatározó személyiségének, Majer Istvánnak (1813-1893) a szobra, valamint az 1816-ban emelt Szeplőtelen Szűz Mária-szobra. Mögötte található egy 1798-ban emelt feszület.
  • A templom melletti parkban áll a millenniumi emlékmű és a világháborúkban elesettek emlékműve, melyet 1926-ban emeltek.
  • A Szűz Mária-kápolna Cigléden 1857-ből származik. Fontos búcsújáróhely. 1933-ban épült Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá.
  • A falu kataszterében számos szakrális kisemlék (útmenti kereszt, Mária-szobor stb.) található. Meg kell említeni az érsekújvári főút mellett levő Farkas-keresztet, mely egy kürti embernek az egykor itt élt farkasoktól való csodás megmeneküléséről kapta a nevét. A Nepomuki Szt. János-szobor 1775-ben épült.
  • Kürti Kőtésfesztivál
  • Kürti Borfesztivál

Galéria[szerkesztés]

Cigléd[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Úrhegyi E. 1978: Danczi József Villebald. Magyar Nyelv 79, 506-507.
  • Liszka József 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS 1986, 66-68.
  • Liszka József 1989: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében. In: Új Mindenes Gyűjtemény 8. 129-154.
  • Danczi Lajos 1999: Cigléd kegyhegy. Kürt.
  • Pénzes I. 2000: Kürt. Monográfia. Érsekújvár.
  • Agócs Gergely - Gombai Tamás 2004: Kürti bandák - A Vág-Garam köze népzenéje. Budapest.
  • Meleg M. 2005: Dr. Danczi József Villebald OSB élete és művei. In: Bencés Diákszövetség Almanach 2005, 59-101.
  • Horváth M. 2006: Szlovák Vöröskereszt helyu szervezete Kürt 1950-2005. Kürt.
  • Liszka József 2010 (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga - Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Komárom - Somorja.
  • Danczi et al. 2012: Emlékkönyv 1992-2012 - A kürti 22-es számú Majer István cserkészcsapat első húsz éve.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt (település) témájú médiaállományokat.