Kürt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürt (Strekov)
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
Kürt címere
Kürt címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Rang község
Polgármester Téglás János
Irányítószám 941 37
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 2086 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 132 m
Terület 41,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kürt (Szlovákia)
Kürt
Kürt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Közigazgatási területe 41,05 km². Cigléd (szl. Cegléd) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.

Fekvése[szerkesztés]

Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik. Határában található részben a párizsi mocsarak nevű természetvédelmi terület.

Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).

Élővilága[szerkesztés]

2014-ben gólyafészek alátétet állítottak a faluban, az iskola és a községháza között.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya megye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.

Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában

Észak, észak-nyugat felé haladva:

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön.

A török betörések idején a falu elpusztult. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[3] Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.[4]

A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek a kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan.[5] Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.[6]

Népessége[szerkesztés]

1891-ben 2508, túlnyomóan magyar lakosa volt.

A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű.

2011-ben 2086 lakosából 1708 magyar és 248 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

A katolikus templom
  • A Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik. Valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található.
  • A templom előtt áll a község 19. századi meghatározó személyiségének, Majer Istvánnak (1813-1893) a szobra, valamint az 1816-ban emelt Szeplőtelen Szűz Mária-szobra. Mögötte található egy 1798-ban emelt feszület.
  • A templom melletti parkban áll a millenniumi emlékmű és a világháborúkban elesettek emlékműve, melyet 1926-ban emeltek.
  • A Szűz Mária-kápolna Cigléden 1857-ből származik. Fontos búcsújáróhely. 1933-ban épült Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá.
  • A falu kataszterében számos szakrális kisemlék (útmenti kereszt, Mária-szobor stb.) található. Meg kell említeni az érsekújvári főút mellett levő Farkas-keresztet, mely egy kürti embernek az egykor itt élt farkasoktól való csodás megmeneküléséről kapta a nevét. A Nepomuki Szt. János-szobor 1775-ben épült.
  • Kürti Kőtésfesztivál
  • Kürti Borfesztivál

Galéria[szerkesztés]

Cigléd[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Úrhegyi E. 1978: Danczi József Villebald. Magyar Nyelv 79, 506-507.
  • Liszka József 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS 1986, 66-68.
  • Liszka József 1989: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében. In: Új Mindenes Gyűjtemény 8. 129-154.
  • Danczi Lajos 1999: Cigléd kegyhegy. Kürt.
  • Pénzes I. 2000: Kürt. Monográfia. Érsekújvár.
  • Agócs Gergely - Gombai Tamás 2004: Kürti bandák - A Vág-Garam köze népzenéje. Budapest.
  • Meleg M. 2005: Dr. Danczi József Villebald OSB élete és művei. In: Bencés Diákszövetség Almanach 2005, 59-101.
  • Horváth M. 2006: Szlovák Vöröskereszt helyu szervezete Kürt 1950-2005. Kürt.
  • Liszka József 2010 (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga - Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Komárom - Somorja.
  • Danczi et al. 2012: Emlékkönyv 1992-2012 - A kürti 22-es számú Majer István cserkészcsapat első húsz éve.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt (település) témájú médiaállományokat.