Kürt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürt (Strekov)
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
Kürt címere
Kürt címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
PolgármesterTéglás János
Irányítószám941 37
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
Testvérvárosok
Lista
Csallóközkürt
Népesség
Teljes népesség1926 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület41,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″
Kürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Kürtről szól. Hasonló címmel lásd még: Kürt (egyértelműsítő lap).

Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Közigazgatási területe 41,05 km². Cigléd (szl. Cegléd) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.

Fekvése[szerkesztés]

Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik. Határában található részben a párizsi mocsarak nevű természetvédelmi terület.

Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).

Élővilága[szerkesztés]

  • 2021
    2021
  • 2023
    2023

2014-ben gólyafészek alátétet állítottak a faluban, az iskola és a községháza között. További alátét a templom közelében is található.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya vármegye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.

Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában

Észak, észak-nyugat felé haladva:

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön.

A török betörések idején a falu elpusztult. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[3] Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.[4]

A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek a kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan.[5] 1954-ben kritikával illették a falu szervezeteit.[6] Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.[7]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 2418 lakosából 2219 magyar és 49 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2508 lakosából 2465 magyar és 22 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 2643 lakosából 2623 magyar és 18 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2772 lakosából 2751 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 2829 lakosából 2737 magyar és 60 csehszlovák volt.

1930-ban 3042 lakosából 2830 magyar, 124 csehszlovák, 57 zsidó, 3 német és 28 állampolgárság nélküli volt. Ebből 2954 római katolikus, 66 izraelita, 10 evangélikus, 9 református és 3 egyéb vallású volt.

1941-ben 3079 lakosából 3039 magyar és 11 szlovák volt.

1970-ben 3112 lakosából 2871 magyar és 235 szlovák volt.

1980-ban 2754 lakosából 2507 magyar és 239 szlovák volt.

1991-ben 2394 lakosából 2181 magyar és 190 szlovák volt.

A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű volt.

2011-ben 2086 lakosából 1708 magyar, 248 szlovák, 54 cigány és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1926 lakosából 1538 (+29) magyar, 284 (+29) szlovák, 10 (+12) cigány, 8 egyéb és 86 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

A katolikus templom
  • A Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik. Valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található.
  • A templom előtt áll a község 19. századi meghatározó személyiségének, Majer Istvánnak (1813-1893) a szobra, valamint az 1816-ban emelt Szeplőtelen Szűz Mária-szobra. Mögötte található egy 1798-ban emelt feszület.
  • A templom melletti parkban áll a millenniumi emlékmű és a világháborúkban elesettek emlékműve, melyet 1926-ban emeltek.
  • A Szűz Mária-kápolna Cigléden 1857-ből származik. Fontos búcsújáróhely. 1933-ban épült Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá.
  • A falu kataszterében számos szakrális kisemlék (útmenti kereszt, Mária-szobor stb.) található. Meg kell említeni az érsekújvári főút mellett levő Farkas-keresztet, mely egy kürti embernek az egykor itt élt farkasoktól való csodás megmeneküléséről kapta a nevét. A Nepomuki Szt. János-szobor 1775-ben épült.
  • Kürti Kőtésfesztivál
  • Kürti Borfesztivál

Galéria[szerkesztés]

  • Faluház
    Faluház
  • A Faluház előtti park szabadtéri színpaddal és játszótérrel
    A Faluház előtti park szabadtéri színpaddal és játszótérrel
  • Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kürt
    Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kürt
  • Kürt vasútállomása
    Kürt vasútállomása
  • Régi ház a faluközpontban
    Régi ház a faluközpontban
  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • Millenniumi emlékmű
    Millenniumi emlékmű
  • Feszület 1798-ból
    Feszület 1798-ból
  • Majer István emlékműve
    Majer István emlékműve
  • Kőkereszt
    Kőkereszt
  • Címeres falutábla
    Címeres falutábla
  • Az érsekújvár-párkányi vasútvonal keresztezésénél
    Az érsekújvár-párkányi vasútvonal keresztezésénél
  • Danczi Anna által 1925-ben állított út menti feszület
    Danczi Anna által 1925-ben állított út menti feszület
  • A Farkas-kereszt az 509-es főúton
    A Farkas-kereszt az 509-es főúton
  • Feszület Kürt és Fűr között
    Feszület Kürt és Fűr között
  • Tájkép Kürt és Fűr között
    Tájkép Kürt és Fűr között

Cigléd[szerkesztés]

  • A ciglédi szentkút
    A ciglédi szentkút
  • A ciglédi kápolna
    A ciglédi kápolna
  • Ciglédi kálvária
    Ciglédi kálvária
  • Ciglédi tájkép
    Ciglédi tájkép
  • Tájkép Cigléden
    Tájkép Cigléden

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ UC 45:28, pag. 32b
  4. ↑ Archivált másolat. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 25.)
  5. ↑ https://web.archive.org/web/20040106225720/http://www.mta.hu/nytud/Liszka.rtf
  6. ↑ B.I. 1954: Fogjunk össze. Új Ifjúság 3/7, 2 (1954. január 27.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2006. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 24.)
  8. ↑ ma7.sk

Források[szerkesztés]

  • Haiczl Kálmán 1942: Néplegendák és hagyományok. A perbetei vár, a ciglédi remeteség. Érsekújvár és Vidéke 1942. június 13., 10.
  • Úrhegyi E. 1978: Danczi József Villebald. Magyar Nyelv 79, 506-507.
  • Liszka József 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS 1986, 66-68.
  • Liszka József 1989: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében. In: Új Mindenes Gyűjtemény 8. 129-154.
  • Danczi Lajos 1999: Cigléd kegyhegy. Kürt
  • Pénzes I. 2000: Kürt. Monográfia. Érsekújvár
  • Agócs Gergely - Gombai Tamás 2004: Kürti bandák - A Vág-Garam köze népzenéje. Budapest
  • Meleg M. 2005: Dr. Danczi József Villebald OSB élete és művei. In: Bencés Diákszövetség Almanach 2005, 59-101.
  • Horváth M. 2006: Szlovák Vöröskereszt helyu szervezete Kürt 1950-2005. Kürt
  • Liszka József 2010 (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga - Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Komárom - Somorja
  • Danczi et al. 2012: Emlékkönyv 1992-2012 - A kürti 22-es számú Majer István cserkészcsapat első húsz éve

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Strekov
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt (település) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kürt_(település)&oldid=26955748”