Szentmihályúr
| Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Első írásos említés | 1158 | ||
| Polgármester | Peter Porubský | ||
| Irányítószám | 941 61 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 684 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135 m | ||
| Terület | 8,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szentmihályúr weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihályúr témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szentmihályúr (szlovákul Michal nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Érsekújvártól 25 km-re északkeletre, a Zsitva jobb partján.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szentmihályúron korábban[mikor?] fészkeltek gólyák. 2014-ben egy fészek volt az egykori EFSz-hez közel, illetve a plébánia udvarán. 2021-ben 4, 2023-ban és 2024-ben 3 fiókát számoltak össze. 2022-től újabb fészket építettek a főút mentén, melyben 2023-ban 2 fiókát neveltek fel.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, később a laténi kultúra települése állt itt.[3]
A falut és templomát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "ecclesia Sancti Michaelis" alakban említik először. 1353-ban "Zenthmihal", 1421-ben "Zenthmihalur" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Dióssy, Abaffy, Thuróczy családok voltak a fő birtokosai. 1560-tól a töröknek is adózott. A 17. század elején a Szobonya család is birtokos volt.[4]
1787-ben 76 házában 514 lakos élt. 1828-ban 72 háza és 506 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétjének legrégebbi ismert lenyomata 1845-ből származik, ezért lehetséges, hogy esetleg már a 19. század előtt is létezett.[5] 1876-ban a Zsitva völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.[6]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szent-Mihályúr, zsitvavölgyi falu, 485 lakossal, kik közül 377 tót, 97 magyar. Vallásuk, néhánya kivételével, r. kath. Postája és vasúti megállóhelye van, de távirója Mánya. 1353-ban csak „Szent-Mihály”-nak (Zenthmihal) nevezték; 1421-ben azonban már mai elnevezésével találkozunk. Kath. temploma 1772-ben épült és kőfallal van körülvéve. Földesurai a Dióssyak, Abaffyak és Tarnóczyak voltak. A két előbbinek itt régi nemesi kúriája van."[7]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1940-ben Bars és Hont k.e.e. vármegye része lett.[8]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 681 | 683 | 658 | 684 |
| Különbség | +0,29 % | -3,66 % | +3,95 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 683 | 684 |
| Eltérés | +0,14 % |
1880-ban 466 lakosából 331 szlovák, 95 magyar, 27 német anyanyelvű és 13 csecsemő volt; ebből 420 római katolikus, 28 zsidó és 18 református vallású.
1890-ben 485 lakosából 377 szlovák, 97 magyar, 11 német anyanyelvű volt.
1900-ban 479 lakosából 397 szlovák, 81 magyar és 1 német anyanyelvű volt.
1910-ben 592 lakosából 480 szlovák, 101 magyar és 11 német anyanyelvű volt.
1921-ben 579 lakosából 540 csehszlovák és 26 magyar volt.
1930-ban 688 lakosából 659 csehszlovák és 28 magyar volt.
1941-ben 845 lakosából 744 szlovák és 101 magyar volt.
1991-ben 682 lakosából 674 szlovák és 6 magyar volt.
2001-ben 695 lakosából 678 szlovák és 6 magyar volt.
2011-ben 672 lakosából 642 szlovák, 8 magyar, 4 cseh, 2 ruszin és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 672 lakosából 653 (+2) szlovák, 5 magyar, 8 (+1) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[10]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1912-ben Karol Markovič római katolikus pap, történész.
- Itt hunyt el 1931-ben tótdiósi Dióssy Imre országgyűlési képviselő[11]
- Itt szolgált Látecska Ede Endre (1891-1956) bencés tanár, plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kereszt 1797-ből
- Nepomuk
- 1903
- Orbán
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1778-ban épült rokokó stílusban.
- Kastélya empire stílusú.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Maráz Borbála 1974: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn). JPMÉ XIX, 117, 122; Blažej Beňadik 1958. Arch. roz. X.
- ↑ Nagy Iván X.
- ↑ ŠOBA Ivanka pri Nitre, Fond SAP - 76/ Fas. 4/ 9. irat 1845. szeptember 20.
- ↑ Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ Eugen Bidovský 1972: Municipálna verejná správa na okupovanom území Slovenska 1938-1944/1945 (II). Slovenská archivistika 7/2, 242.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Dióssy Imre gyászjelentése
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 72 No. 214.
- Gúgh, J. - Lengyel, J. - Sádovský, M. 2011: Chránené vtáčie územie Žitavský luh. Bratislava
- Alexander Reško 2008: Michal nad Žitavou. Nové Zámky
- Milan Hanuliak 2004: Veľkomoravské pohrebiská - Pochovávanie v 9.–10. storočí na území Slovenska. Nitra, 164.
- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
- Anton Točík 1971: Flachgräberfelder aus dem IX. und X. Jahrhundert in der Südwestslowakei I. Slovenská archeológia XIX-1, 191-199.
- Jan Eisner 1935: Prehistorický výzkum na Slovensku a v Podkarpatské Rusi roku 1934. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXIX, 75.
- Štefan Janšák 1934: Staré osídlenie Slovenska. Sbor. MSS XXVII-XXVIII, 63.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szentmihályúr Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk

