Ipolyszalka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolyszalka (Salka)
Ipolyszalka - római katolikus templom
Ipolyszalka - római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Silvia Cagalová
Irányítószám 943 61
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 1052 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Terület 26,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyszalka (Szlovákia)
Ipolyszalka
Ipolyszalka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 53′ 16″, k. h. 18° 45′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 16″, k. h. 18° 45′ 20″
Ipolyszalka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszalka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyszalka vagy Szalka (szlovákul Salka) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 10 km-re észak-északkeletre, az 564-es út mentén, az Ipoly jobb partján fekszik. Letkés határátkelőtől 1 km-re nyugatra van.

Története[szerkesztés]

A település területe ősidők óta lakott, határában az újkőkori vonaldíszes kerámia és a lengyeli kultúra települését, valamint a kora bronzkori hatvani kultúra emberének urnasírjait találták meg. További urnasírok kerültek elő a hallstatt korból is. A 2. századból római kori település, a 10. századból pedig a belobrdi kultúra, azaz honfoglalás kori temető került elő.

Anonymus szerint már a honfoglaló magyarok is megszálltak itt. A falut 1156-ban említik először "Zalka" néven, ekkor királyi birtok. Ebből az időből említik vámszedőhelyét és királyi sóraktárait. 1261-ben a király az esztergomi érseknek adja, mely egészen 1848-ig birtokosa a falunak. 1295-ben a Hont-Pázmány nemzetségbeli Kázmér fiai dúlják fel a települést.

Szűz Máriának szentelt templomát 1332-ben említik először. A falu a középkorban a módosabb települések közé tartozott. 1544-ben határában verte meg Thury György és Nyáry Ferenc serege[2] a környéket fosztogató török sereget.

Az 1715-ös összeírásban malmát, szőlőskertjét és 57 adózó portáját említik. Mária Terézia vásártatási és mezővárosi jogokkal ruházta fel, ekkor már az Alsó-Ipolymente legjelentősebb települése volt. 1828-ban 195 házában 1173 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, hímzéssel foglalkoztak. A 18. században még virágzott a szőlőtermesztés, lótenyésztés és állattartás is.

Vályi András szerint "SZÁLKA. Magyar Mezőváros Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Esztergomhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja jeles, réttye, legelője hasznos, javai külömbfélék." [3]

Fényes Elek szerint "Szalka, magyar m. v. Honth vmegyében, Esztergomtól 1 1/2 mfdnyire az Ipoly jobb partján: 1184 kath. 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésű és termékeny, terem sikeres buzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, dohányt, bort. Rétjei kétszer kaszálhatók; téres legelőjén sok szarvasmarhát lovat, juhot, tenyészt. F. u. az esztergomi érsek." [4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1590, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1073 lakosának 93%-a magyar.

2011-ben 1052 lakosából 960 magyar és 72 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Tájház
  • Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. század második felében épült. 1850-ben bővítették. Keresztelőkútja a 15. századból való, késő gótikus. Szent Péter és Szent Pál szobra a 18. századból való.
  • Az út menti Szent Flórián és Szűz Mária szobrok 18. századiak.
  • A Szentháromság-szobrot 1851-ben állíttatta Zeifer Ferenc és Varga Anna (a szobron latin nyelvű felirat látható).
  • A templom mellett álló Krisztus-szoborfülkét 1856-ban állíttatta Varga Joáhim.
  • 1907. szeptember 1-jén avatták fel az óvodaként és leányiskolaként működő Szent Teréz Intézetet. 1950-től általános iskolaként működött tovább 1984-ig, az új iskola felépítéséig.
  • A településen rendezik évente az Ipolyparti Randevú nevű fesztivált június utolsó hétvégéjén, a szabadtéri színpadon; valamint kézművestábort tartanak 3 turnusban (júliusban és augusztusban) a Tájházban.
  • A szalkai Tájház naponta 8-16 óráig tart nyitva a látogatók számára.
  • A községet Verne Gyula is megemlíti „A Dunai hajós” című művében.

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszalka témájú médiaállományokat.