Jattó
| Jattó (Jatov) | |
 | |
| Szent Vendel kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1236 |
| Polgármester | Adriana Matúšeková |
| Irányítószám | 941 09 |
| Körzethívószám | 035 |
| Forgalmi rendszám | NZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 713 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 18,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 18° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 18° 01′ 30″ | |
| Jattó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jattó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jattó (szlovákul Jatov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Érsekújvártól 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai község területén már a kora bronzkorban is élhettek emberek. Alsójattó határában vasút építése közben a hévmagyarádi kultúra telepének nyomaira bukkantak. A község északkeleti határában, a Čierny vŕšok nevű részen kora vaskori kelta település maradványaira találtak. A régészeti leletek alapján területe a 9. és 14. század között lényegében folyamatosan lakott volt.
Írott forrásban azonban csak legkorábbról 1236-ból az esztergomi káptalan oklevelében "Itou" alakban maradt fenn. 1295-ben a mára már elpusztult Várkeszi határleírásában szerepel szintén "Itou" formában. 1379-ben Jattó birtokosa Farkasdi György. 1494-ben Nehéz György tulajdonában van, akit 1501-ben II. Ulászló is megerősít birtokában. Ezután az egyik legjelentősebb magyar család, a Szapolyaiak birtoka lett, majd 1527-ben több Szapolyai-birtokkal együtt a Thurzó családra szállt, akik a család 1636-os kihalásáig birtokolták. Az 1540-es évektől egyre több török támadás érte a területet, mely végül Érsekújvár eleste után az Esztergomi Szandzsák része lett. A török kiűzése után a semptei uradalom részeként az Eszterházy család fraknói ágáé lett, akik 1918-ig megtartották.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Játó (Alsó), puszta, Nyitra vmegyében, 206 kath. lak., kath. paroch. templommal; nagy gazdasággal, juhtenyésztéssel, kövér rétekkel, vadaskerttel. F. u. gr. Eszterházy Mihály" [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A község csak 1952-ben lett önálló település, melyet a korábban Tardoskeddhez tartozó Alsójattó, Kisjattó, Kenderes (Jattó) és Čierny vŕšok nevű részekből hoztak létre.
Népesség[szerkesztés]
2001-ben 791 lakosából 753 szlovák és 34 magyar.
2011-ben 771 lakosából 700 szlovák, 27 magyar és 39 ismeretlen nemzetiségű.[2]
2021-ben 713 lakosából 31 (+5) magyar, 652 (+5) szlovák, 6 egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt szolgált Bacskády Ágoston (1839-1904) plébános, író.
Nevezetességei[szerkesztés]
-
Községháza -
Iskola -
Anton Bernolák mellszobra -
A falu felszabadításának emlékműve -
Focipálya Kenderesen -
- Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- H. Lászlóová a kol. 2002: Jatov
- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
- Slezák, G. 1922: Praveké nalezištia v okolí Tardoškedu. Obzor praehistorický 1, 121-122.
- Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bellegszencse (Podhájska) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Fűr (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szímő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou) |  | |
