Sempte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sempte (Šintava)
Sempte címere
Sempte címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1074
Polgármester Miroslav Holička
Irányítószám 925 51
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 1778 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 154 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Terület 11,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sempte (Szlovákia)
Sempte
Sempte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 17° 45′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 17° 45′ 15″
Sempte weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sempte témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sempte (szlovákul Šintava) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szereddel átellenben, a Vág bal partján található.

Története[szerkesztés]

Szlovák történészek a semptei vár helyén már a 8. században szláv erődítményt valószínűsítenek, mely a Vág folyó itteni gázlóját védte volna. Magyar történészek ezt is Szent István király alapításának tartják. A vár a Vág völgyének és a Prágába vezető kereskedelmi út itteni átkelőhelyének védelmére épült királyi vár, Sempte várispánság központja volt. Sempte várát 1074-ben a Salamon királyról szóló krónikában említik először, amikor a mogyoródi csatában vereséget szenvedett király útban Pozsony felé átkelt a Vág folyón. 1221-ben "castrum Sumptey", 1234-ben "castrum de Scemte" néven szerepel. 1426-ban a Pálócziak zálogbirtoka lett, majd a Rozgonyiak birtoka. Kihalásuk után 1523-ban házasság révén a Báthory családé, akiktől 1530-ban I. Ferdinánd király elvette és az uradalommal együtt a Thurzó családnak adta zálogbirtokként. A 16. század közepén Ferdinánd király hívének, Julius Salm grófnak adta. Ennek 1595-ben bekövetkezett halála után ismét a Thurzóké lett. A birtokos Thurzó Szaniszló 1596-ban a török veszély közeledtére a várat korszerű olasz bástyás védőfalakkal és vizesárokkal erősíttette meg. 1605-ben a császár ellen felkelt Bocskai István serege foglalta el a várat és 1619-ben Bethlen István hadainak sem állt ellen. 1622-ben Thurzó István vezetésével evangélikus zsinatot tartottak falai között. A Thurzók kihalása után a vár 1636-ban az Eszterházyaké lett, akik 1639-ben a várat kényelmes egyemeletes főúri kastéllyá építették át. 1703. november 29-én a kurucok elfoglalták. A falakat 1740 körül bontották le, helyükre nagy parkot építettek. A kastély a Vág 18. századi szabályozása miatt Szered területére került.

Vályi András szerint "SEMPTE. Sindau, Sintava. Magyar, és tót Mezőváros Nyitra Várm. földes 253Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Nagy-Szombathoz 2 mértföldnyire. Régi helység, ’s felőle mind Turóczy, mind Bonfin jelesen emlékeznek. Rozgonyi László, hajdani Birtokosa, díszesen fogadá itten több Uraságokkal egygyütt, ULÁSZLÓ Királyt. Határja tágas, és termékeny; vagyonnyai jelesek, malma alkalmatos, borai meglehetősek. " [2]

Fényes Elek szerint "Semphte, (Schintau, Schintava), vegyes magyar-tót m. város, Nyitra vgyében, Szereddel általellenben a Vágh partján: 1233 kath., 3 evang., 12 zsidó lak., kath. paroch. templom – Szántófölde sok, s ámbár homokos, még is termékeny; szőlőkertjei nagy kiterjedésüek, s a megyében a legjobb fejér bort termik; kivált ha több esztendeig áll, a legjobb, nemesebb magyarországi borokkal vetekedhetik. – A Vághon több hajómalmokkal bir. Régi vár, melly hajdan a tulsó Vágh partján, most pedig az innensőn áll, sok viszontagságokat állott ki; a 17-ik század elején a Thurzó családot ismervén urának: Thurzó Stanislaus a Bocskay seregeknek általadta, későbben a Bethlen katonái foglalták el; de innen 1721-ben Buquoi generálistól kiűzettek, azonban ez az érsek ujvári ostromnál elesvén, ismét kezükre jött 1663. Érsek-Ujvár meghódolása után Montecuccoli 500 embert rendelt belé; kik a nagy vezér rabló csapatai ellen magokat derekasan védelmezték. Másik esztendőben ismét küldött egy sereget az érsek-ujvári basa, melly a várat nagy alattomossággal megrohanta; de szörnyű veszteséggel visszaveretett. Szinte nem kevés áldozatába került Rákóczynak a várat 1703ban elfoglalni; kinek azután egész trencséni ütközetig birtokában maradt. A várnak – melly most már egy ujabb izlésü kastélylyá változott – mostani földes ura gr. Eszterházy Károly."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1595 lakosából 1131 szlovák, 340 magyar, 48 német, 5 egyéb anyanyelvű és 71 csecsemő volt. 1553 római katolikus, 40 zsidó és 2 evangélikus lakta.

1910-ben 2140 lakosából 1066 szlovák, 1039 magyar, 20 német és 15 egyéb nemzetiségű, ebből 2105 római katolikus, 26 zsidó és 9 evangélikus vallású.

2001-ben 1687 lakosa volt, 1663 szlovák, 9 cseh, 4 magyar, 2 morva, 1 lengyel, 8 egyéb.[4]

2011-ben 1778 lakosából 1746 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Klasszicista Eszterházy-kastélya az egykori vízivár helyén áll. A vár a 11. században már állt, 1596-ban korszerűsítették, 1639 után pedig barokk emeletes kastéllyá alakították át. Védműveit 1740-ben bontották el, helyükre nagyméretű parkot építettek.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt barokk-klasszicista plébániatemploma.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sempte témájú médiaállományokat.